Szigorítanak a szóbeli nyelvvizsgák szabályain, és bevezetik az alapfokúnál is könnyebb, A2-es vizsgaszintet - többek között ezt tartalmazza a nyelvvizsgáztatásról szóló rendelet módosítása.
Ezentúl nem bízhatnak a szóbeliztetők jóindulatában a nyelvvizsgázók - derül ki a nyelvvizsgáztatásról szóló rendelet módosításából, amely a keddi Magyar Közlönyben jelent meg. A jogszabály alapján a jövőben ugyanis - ha a jelentkező beleegyezik - minden egyes szóbeli vizsgáról hangfelvételt kell készíteniük a vizsgaközpontoknak, a hanganyagokat pedig meg is kell őrizniük.
Az írásbelik szervezésének szabályain is szigorítanak: a feladatlapokat a központok csak a vizsga napján juttathatják el a vizsga helyszínére "zárt, biztonságos csomagolásban", a felbontásról pedig külön jegyzőkönyvet kell írniuk.
Aligha véletlen, hogy a szigorítás most került jogszabályba. 2013 őszén robbant ki az elmúlt évek legnagyobb nyelvvizsgabotránya: a rendőrség szerint éveken át országos hálózat juttatta nyelvvizsgához azokat az "ügyfeleket", akik 300-500 ezer forintot is hajlandóak voltak fizetni egy közép- vagy felsőfokú bizonyítványért. Az írásbelire előre megkapták a feladatlapokat, valamint a megoldásokat, a szóbeliken a lefizetett vizsgáztatók pedig bármilyen választ elfogadtak a kérdésekre, sőt ki is javították a hibákat.
Jön az alapfokúnál is könnyebb vizsga
A rendelet tartalmazza az A2-es nyelvvizsga bevezetését is - vagyis a jövőben a B1-es (alapfokú), B2-es (középfokú) és a C1-es (felsőfokú) mellett A2-es szinten is államilag elismert nyelvvizsgát lehet majd szerezni.
Ahogy arról az eduline elsőként beszámolt, az erőforrás-minisztérium már másfél éve tervezi az alapfokúnál is könnyebb vizsgaszint állami elfogadtatását. Az A2-es szintet elsősorban a szakiskolásoknak ajánlanák, igaz, a 2012-ben elkészített nyelvoktatási stratégia egyébként sem fogalmazott meg nagyratörő terveket: a minisztérium megelégedne azzal, ha a diákok általános iskola végére megszerzett A2-es tudását "szinten tartanák" a szakiskolák.
Bár a nyelvoktatási stratégiában az áll, hogy a szakiskolások nyelvoktatása elsősorban a végzettek mobilitásának javítását szolgálja, az A2-es nyelvtudás nem elegendő a külföldi munkavállaláshoz. Az idegen nyelvet A2-es szinten beszélők ugyan megértik az olyan mondatokat és gyakran használt kifejezéseket, amelyek az őket közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak - így például a személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, állás, helyismeret -, arra nem elég, hogy megértsék az utasításokat egy munkahelyen.
A statisztikákban viszont jól mutatna, ha a 130 ezer szakiskolás legalább öt-tíz százaléka nyelvvizsgát tenne az utolsó évben. A 2005-ös "nyelvvizsgacsúcs" óta - amikor egy év alatt majdnem 78 ezer 15-19 éves tett nyelvvizsgát - 58-62 ezer között stagnál a sikeres vizsgák száma.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
