Szigorítanak a szóbeli nyelvvizsgák szabályain, és bevezetik az alapfokúnál is könnyebb, A2-es vizsgaszintet - többek között ezt tartalmazza a nyelvvizsgáztatásról szóló rendelet módosítása.
Ezentúl nem bízhatnak a szóbeliztetők jóindulatában a nyelvvizsgázók - derül ki a nyelvvizsgáztatásról szóló rendelet módosításából, amely a keddi Magyar Közlönyben jelent meg. A jogszabály alapján a jövőben ugyanis - ha a jelentkező beleegyezik - minden egyes szóbeli vizsgáról hangfelvételt kell készíteniük a vizsgaközpontoknak, a hanganyagokat pedig meg is kell őrizniük.
Az írásbelik szervezésének szabályain is szigorítanak: a feladatlapokat a központok csak a vizsga napján juttathatják el a vizsga helyszínére "zárt, biztonságos csomagolásban", a felbontásról pedig külön jegyzőkönyvet kell írniuk.
Aligha véletlen, hogy a szigorítás most került jogszabályba. 2013 őszén robbant ki az elmúlt évek legnagyobb nyelvvizsgabotránya: a rendőrség szerint éveken át országos hálózat juttatta nyelvvizsgához azokat az "ügyfeleket", akik 300-500 ezer forintot is hajlandóak voltak fizetni egy közép- vagy felsőfokú bizonyítványért. Az írásbelire előre megkapták a feladatlapokat, valamint a megoldásokat, a szóbeliken a lefizetett vizsgáztatók pedig bármilyen választ elfogadtak a kérdésekre, sőt ki is javították a hibákat.
Jön az alapfokúnál is könnyebb vizsga
A rendelet tartalmazza az A2-es nyelvvizsga bevezetését is - vagyis a jövőben a B1-es (alapfokú), B2-es (középfokú) és a C1-es (felsőfokú) mellett A2-es szinten is államilag elismert nyelvvizsgát lehet majd szerezni.
Ahogy arról az eduline elsőként beszámolt, az erőforrás-minisztérium már másfél éve tervezi az alapfokúnál is könnyebb vizsgaszint állami elfogadtatását. Az A2-es szintet elsősorban a szakiskolásoknak ajánlanák, igaz, a 2012-ben elkészített nyelvoktatási stratégia egyébként sem fogalmazott meg nagyratörő terveket: a minisztérium megelégedne azzal, ha a diákok általános iskola végére megszerzett A2-es tudását "szinten tartanák" a szakiskolák.
Bár a nyelvoktatási stratégiában az áll, hogy a szakiskolások nyelvoktatása elsősorban a végzettek mobilitásának javítását szolgálja, az A2-es nyelvtudás nem elegendő a külföldi munkavállaláshoz. Az idegen nyelvet A2-es szinten beszélők ugyan megértik az olyan mondatokat és gyakran használt kifejezéseket, amelyek az őket közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak - így például a személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, állás, helyismeret -, arra nem elég, hogy megértsék az utasításokat egy munkahelyen.
A statisztikákban viszont jól mutatna, ha a 130 ezer szakiskolás legalább öt-tíz százaléka nyelvvizsgát tenne az utolsó évben. A 2005-ös "nyelvvizsgacsúcs" óta - amikor egy év alatt majdnem 78 ezer 15-19 éves tett nyelvvizsgát - 58-62 ezer között stagnál a sikeres vizsgák száma.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
