Szigorítanak a szóbeli nyelvvizsgák szabályain, és bevezetik az alapfokúnál is könnyebb, A2-es vizsgaszintet - többek között ezt tartalmazza a nyelvvizsgáztatásról szóló rendelet módosítása.
Ezentúl nem bízhatnak a szóbeliztetők jóindulatában a nyelvvizsgázók - derül ki a nyelvvizsgáztatásról szóló rendelet módosításából, amely a keddi Magyar Közlönyben jelent meg. A jogszabály alapján a jövőben ugyanis - ha a jelentkező beleegyezik - minden egyes szóbeli vizsgáról hangfelvételt kell készíteniük a vizsgaközpontoknak, a hanganyagokat pedig meg is kell őrizniük.
Az írásbelik szervezésének szabályain is szigorítanak: a feladatlapokat a központok csak a vizsga napján juttathatják el a vizsga helyszínére "zárt, biztonságos csomagolásban", a felbontásról pedig külön jegyzőkönyvet kell írniuk.
Aligha véletlen, hogy a szigorítás most került jogszabályba. 2013 őszén robbant ki az elmúlt évek legnagyobb nyelvvizsgabotránya: a rendőrség szerint éveken át országos hálózat juttatta nyelvvizsgához azokat az "ügyfeleket", akik 300-500 ezer forintot is hajlandóak voltak fizetni egy közép- vagy felsőfokú bizonyítványért. Az írásbelire előre megkapták a feladatlapokat, valamint a megoldásokat, a szóbeliken a lefizetett vizsgáztatók pedig bármilyen választ elfogadtak a kérdésekre, sőt ki is javították a hibákat.
Jön az alapfokúnál is könnyebb vizsga
A rendelet tartalmazza az A2-es nyelvvizsga bevezetését is - vagyis a jövőben a B1-es (alapfokú), B2-es (középfokú) és a C1-es (felsőfokú) mellett A2-es szinten is államilag elismert nyelvvizsgát lehet majd szerezni.
Ahogy arról az eduline elsőként beszámolt, az erőforrás-minisztérium már másfél éve tervezi az alapfokúnál is könnyebb vizsgaszint állami elfogadtatását. Az A2-es szintet elsősorban a szakiskolásoknak ajánlanák, igaz, a 2012-ben elkészített nyelvoktatási stratégia egyébként sem fogalmazott meg nagyratörő terveket: a minisztérium megelégedne azzal, ha a diákok általános iskola végére megszerzett A2-es tudását "szinten tartanák" a szakiskolák.
Bár a nyelvoktatási stratégiában az áll, hogy a szakiskolások nyelvoktatása elsősorban a végzettek mobilitásának javítását szolgálja, az A2-es nyelvtudás nem elegendő a külföldi munkavállaláshoz. Az idegen nyelvet A2-es szinten beszélők ugyan megértik az olyan mondatokat és gyakran használt kifejezéseket, amelyek az őket közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak - így például a személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, állás, helyismeret -, arra nem elég, hogy megértsék az utasításokat egy munkahelyen.
A statisztikákban viszont jól mutatna, ha a 130 ezer szakiskolás legalább öt-tíz százaléka nyelvvizsgát tenne az utolsó évben. A 2005-ös "nyelvvizsgacsúcs" óta - amikor egy év alatt majdnem 78 ezer 15-19 éves tett nyelvvizsgát - 58-62 ezer között stagnál a sikeres vizsgák száma.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A jelenlegi középiskolai felvételi rendszer nem minden sajátos nevelési igényű diák számára biztosítja ugyanazokat az esélyeket a tudása bizonyítására – erre hívja fel a figyelmet a Népszava oktatási sorozatának legfrissebb része. Borbás Kata pedagógus egy olyan tanuló történetét mutatja be, aki egész évben számítógép és felolvasóprogram segítségével tanul, a központi felvételin azonban papíralapú dolgozatot kell írnia.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira. A jelentkezők július 18-ig adhatják be pályázatukat, a minisztérium az elbírálást az érintett felsőoktatási intézmények szenátusainak bevonásával fogja megtenni.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
