Nem mindegy, ki hol él, milyen anyanyelvű emberek veszik körül élete első hónapjaiban.
Aki nagyon korán költözik más országba, elfelejti ugyan az első nyelvet, amit hallott, mégis megmarad belőle valami a kutatást végző dél-koreai tudósok szerint.
Hollandul beszélő felnőttek, akiket kisgyerekként Dél-Koreából fogadtak örökbe, meglepően jó kiejtéssel tanulták újra a születési nyelvet - mondta el a BBC-nek Csijoun Csoj, a szöuli Hanjang Egyetem tudósa, aki a kutatást vezette.
Az ő munkájuk az első, amely kimutatta, hogy az örökbe fogadott gyerekek születési nyelvi tapasztalatai évtizedekkel később előnyt jelentenek a hajdani nyelv megtanulásában, még ha úgy vélik is, hogy nem emlékeznek semmire.
"Az eredmények azt mutatják, hogy a nyelvi tudás alapjai az élet első hónapjaiban jönnek létre, és újraélednek a későbbi tanuláskor" - mondta a kutató.
A tanulmány során Dél-Koreából örökbe fogadott, 30 év körüli, hollandul beszélő embereket kértek arra, hogy egy rövid tanfolyam után ejtsenek ki koreai mássalhangzókat. Ezek közül sok különbözik a holland nyelvben használt mássalhangzóktól.
A résztvevők kiejtését összehasonlították olyan felnőttekével, akik gyerekkorukban nem találkoztak a koreai nyelvvel, ezután anyanyelvi beszélők értékelték a teljesítményüket.
A tanfolyam előtt a két csoport egyformán teljesített, utána azonban az örökbe fogadottak kiejtése várakozáson felül jobb volt a másik csoporténál. Nem volt különbség azok között, akiket hathónapos koruk előtt, valamint akiket 17 hónapos koruk után fogadtak örökbe, vagyis nem számított, tudtak-e már beszélni valamennyire, amikor új nyelvi környezetbe kerültek.
A kutató szerint eredményeik a szülőknek szóló üzenetet is hordoznak. "Ne felejtsük el, hogy a nyelvtanulás az élet igen korai szakaszában kezdődik, az alapok az élet első hónapjaiban keletkeznek, ahogy kutatásunk is mutatja. Beszéljenek annyit a babákhoz, amennyit csak lehet, mert ők magukba szívják és elraktározzák, ami hallanak" - magyarázta.
A tanulmány a Royal Society Open Science című tudományos lapban jelent meg.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
