Mennyit költenek a családok különórákra?

A magyar szülők csak az idegen nyelvi képzést tartják a sportnál fontosabb oktatáson kívüli tevékenységnek gyermekeik számára - derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatással foglalkozó részlegének, a Kutatópontnak a felméréséből.

  • MTI
Stiller Ákos

Az idegen nyelvi képzést a szülők 78 százaléka, míg a rendszeres testedzést 69 százaléka tartja lényegesnek - tartalmazza a kutatás. A szülők testmozgás iránti elkötelezettségét mutatja, hogy a mindennapi iskolai testnevelés bevezetése elnyerte tetszésüket: 55 százalékuk nagyon hasznosnak, 25 százalékuk inkább hasznosnak ítélte az intézkedést.

A március 24-ei ifjúsági világnap apropóján végzett telefonos közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a magyar gyerekek fele az iskolai kereteken belül sportol naponta, de 45 százalékuk az iskolán kívül is végez rendszeres testedzést. A szülők harmada érzékelte a mindennapos testnevelés kedvező hatását is: véleményük szerint a gyerek magatartására, közérzetére és tanulására is jó hatással van a rendszeres mozgás.

Az is kiderült, hogy a gyermek sportolását meghatározzák a család anyagi lehetőségei is, és az erre fordított összeg a családok felének komoly anyagi megterhelést jelent. A sportfoglalkozások finanszírozása a szülők többsége szerint legkevesebb 5 ezer forintot jelent havonta.

Mintegy 35 százalékuk 5-10 ezer forintos kiadást említett, 20 százalékuk szerint havi 10 és 20 ezer forint közötti összeget kell erre fordítani, 12 százalékuk pedig 20 ezer forintnál is többel kalkulált. A szülők szerint a család anyagi helyzete a gyermek sportkarrierjét is meghatározza. Az ezt firtató kérdésre a szülők 71 százaléka válaszolt igennel.

A felnőttek a sport mellett a gyermekek étkezését is kiemelt jelentőséggel kezelik: 80 százalékuk szerint fontos, hogy a gyerek változatosan és egészséges étkezzen. A legtöbben hallottak az élelmiszerek transzzsírsav-tartalmát korlátozó rendeletről, és minden második megkérdezett tisztában van azzal, hogy a transzzsírsavak hozzájárulhatnak az érrendszeri és szívbetegségek kialakulásához. Ugyancsak fontosnak tarják (80 százalék), hogy gyermekük változatosan étkezzen.

A felnőttek sportolási szokásaival kapcsolatban árnyaltabb a kép: a megkérdezett szülők csupán 38 százaléka szokott hetente legalább egyszer sportolni egyedül, míg 21 százalékuk más felnőttekkel együtt (is) sportol. Ugyanakkor 42 százalékuk soha nem szokott egyedül sportolni.

A családi, együttes sportolás nem tartozik a legkedveltebb szabadidős tevékenységek közé. A szülők vagy a rokonok csupán 29 százaléka szokott rendszeresen a gyermekeikkel közösen sportolni, míg 34 százalékos azok aránya, akiknél ez sohasem fordult elő - derül ki a 2014 márciusában végzett, ötszáz 18 éves, vagy annál idősebb felnőtt telefonos megkérdezésén alapuló reprezentatív felmérésből.

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.

Tovább rövidítené az oviKRÉTA kérdőívének kitöltési idejét a minisztérium, és véleményezésre is felületet adna

A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.

Két éve a pécsi egyetem képzésére íratott be ötven vietnámit Orbán Áron cége, de később is folytatódott a vízumbiznisz

Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.