A mai napot sem úszták meg az iskolák újabb bombariadók nélkül
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
A magyar szülők csak az idegen nyelvi képzést tartják a sportnál fontosabb oktatáson kívüli tevékenységnek gyermekeik számára - derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatással foglalkozó részlegének, a Kutatópontnak a felméréséből.

Az idegen nyelvi képzést a szülők 78 százaléka, míg a rendszeres testedzést 69 százaléka tartja lényegesnek - tartalmazza a kutatás. A szülők testmozgás iránti elkötelezettségét mutatja, hogy a mindennapi iskolai testnevelés bevezetése elnyerte tetszésüket: 55 százalékuk nagyon hasznosnak, 25 százalékuk inkább hasznosnak ítélte az intézkedést.
A március 24-ei ifjúsági világnap apropóján végzett telefonos közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a magyar gyerekek fele az iskolai kereteken belül sportol naponta, de 45 százalékuk az iskolán kívül is végez rendszeres testedzést. A szülők harmada érzékelte a mindennapos testnevelés kedvező hatását is: véleményük szerint a gyerek magatartására, közérzetére és tanulására is jó hatással van a rendszeres mozgás.
Az is kiderült, hogy a gyermek sportolását meghatározzák a család anyagi lehetőségei is, és az erre fordított összeg a családok felének komoly anyagi megterhelést jelent. A sportfoglalkozások finanszírozása a szülők többsége szerint legkevesebb 5 ezer forintot jelent havonta.
Mintegy 35 százalékuk 5-10 ezer forintos kiadást említett, 20 százalékuk szerint havi 10 és 20 ezer forint közötti összeget kell erre fordítani, 12 százalékuk pedig 20 ezer forintnál is többel kalkulált. A szülők szerint a család anyagi helyzete a gyermek sportkarrierjét is meghatározza. Az ezt firtató kérdésre a szülők 71 százaléka válaszolt igennel.
A felnőttek a sport mellett a gyermekek étkezését is kiemelt jelentőséggel kezelik: 80 százalékuk szerint fontos, hogy a gyerek változatosan és egészséges étkezzen. A legtöbben hallottak az élelmiszerek transzzsírsav-tartalmát korlátozó rendeletről, és minden második megkérdezett tisztában van azzal, hogy a transzzsírsavak hozzájárulhatnak az érrendszeri és szívbetegségek kialakulásához. Ugyancsak fontosnak tarják (80 százalék), hogy gyermekük változatosan étkezzen.
A felnőttek sportolási szokásaival kapcsolatban árnyaltabb a kép: a megkérdezett szülők csupán 38 százaléka szokott hetente legalább egyszer sportolni egyedül, míg 21 százalékuk más felnőttekkel együtt (is) sportol. Ugyanakkor 42 százalékuk soha nem szokott egyedül sportolni.
A családi, együttes sportolás nem tartozik a legkedveltebb szabadidős tevékenységek közé. A szülők vagy a rokonok csupán 29 százaléka szokott rendszeresen a gyermekeikkel közösen sportolni, míg 34 százalékos azok aránya, akiknél ez sohasem fordult elő - derül ki a 2014 márciusában végzett, ötszáz 18 éves, vagy annál idősebb felnőtt telefonos megkérdezésén alapuló reprezentatív felmérésből.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.