Szeretnék, mégsem teszik kötelezővé a latint

Bár az Emberi Erőforrás Minisztériuma szerint nyelvi és kultúrtörténeti szempontok alapján egyaránt indokolt lenne a...

  • eduline/mti
Bár az Emberi Erőforrás Minisztériuma szerint nyelvi és kultúrtörténeti szempontok alapján egyaránt indokolt lenne a latin tanítása az iskolákban, azt még az elit képzésre szánt nyolcosztályos gimnáziumokban sem teszik kötelezővé szeptembertől. Ezekben az iskolákban a 7. osztálytól csak választható második idegen nyelv lesz - ismerteti az Index szerdai cikkében.

A megjelent hírekkel szemben még a nyolcosztályos gimnáziumokban sem tennék kötelezővé a latin nyelv oktatását, közölte az Index kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A nyelvoktatási stratégiáról szóló fehér könyv valóban úgy fogalmaz, hogy "a nyolc évfolyamos gimnáziumok sajátossága, hogy kötelezően latint tanulnak a tanulók", de a tárca hangsúlyozta: nincs olyan jogszabály, amely szeptembertől bárhol kötelezővé tenné a latin tanítását.

A nemrég megjelent kerettantervek szerint a latin a nyolcosztályos gimnáziumokban is csak második választható idegen nyelv lesz a 7. osztálytól. A diákok tehát ezekben az iskolákban az angol, német vagy francia mellett nemcsak egy másik élő idegen nyelvet választhatnak, hanem a latint is. A tárca szerint ezek az iskolák kiemelten tehetségfejlesztő intézményeknek számítanak, a latin nyelv tanítása pedig nyelvi és kultúrtörténeti szempontok alapján egyaránt indokolt. A tárca szerint a feladat ellátásához elegendő latintanár is van.

A nyolcosztályos középiskolákba az összesen 200 ezer gimnazista kb. 15 százaléka, 30 ezer diák jár. Az Index egyik forrása szerint a gyakorlatban nem mindenhol lesz a diák szabad választása a latintanulás. Ma is olyan a rendszer, hogy ha valaki humán vagy éppen biológia tagozatra kerül, akkor ott már helyben előírják, hogy az angol vagy német mellett a második nyelve a latin legyen.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.