Kedden reggel is bombariadó van több budapesti iskolában
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Bár az Emberi Erőforrás Minisztériuma szerint nyelvi és kultúrtörténeti szempontok alapján egyaránt indokolt lenne a...
Bár az Emberi Erőforrás Minisztériuma szerint nyelvi és kultúrtörténeti szempontok alapján egyaránt indokolt lenne a latin tanítása az iskolákban, azt még az elit képzésre szánt nyolcosztályos gimnáziumokban sem teszik kötelezővé szeptembertől. Ezekben az iskolákban a 7. osztálytól csak választható második idegen nyelv lesz - ismerteti az Index szerdai cikkében.
A megjelent hírekkel szemben még a nyolcosztályos gimnáziumokban sem tennék kötelezővé a latin nyelv oktatását, közölte az Index kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A nyelvoktatási stratégiáról szóló fehér könyv valóban úgy fogalmaz, hogy "a nyolc évfolyamos gimnáziumok sajátossága, hogy kötelezően latint tanulnak a tanulók", de a tárca hangsúlyozta: nincs olyan jogszabály, amely szeptembertől bárhol kötelezővé tenné a latin tanítását.
A nemrég megjelent kerettantervek szerint a latin a nyolcosztályos gimnáziumokban is csak második választható idegen nyelv lesz a 7. osztálytól. A diákok tehát ezekben az iskolákban az angol, német vagy francia mellett nemcsak egy másik élő idegen nyelvet választhatnak, hanem a latint is. A tárca szerint ezek az iskolák kiemelten tehetségfejlesztő intézményeknek számítanak, a latin nyelv tanítása pedig nyelvi és kultúrtörténeti szempontok alapján egyaránt indokolt. A tárca szerint a feladat ellátásához elegendő latintanár is van.
A nyolcosztályos középiskolákba az összesen 200 ezer gimnazista kb. 15 százaléka, 30 ezer diák jár. Az Index egyik forrása szerint a gyakorlatban nem mindenhol lesz a diák szabad választása a latintanulás. Ma is olyan a rendszer, hogy ha valaki humán vagy éppen biológia tagozatra kerül, akkor ott már helyben előírják, hogy az angol vagy német mellett a második nyelve a latin legyen.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.