Vannak olyan emberek, akiknek egész egyszerűen nincs nyelvérzékük? A nyelvtanulás feltétlenül százezrekbe kerül? A gyerekek jobbak a nyelvtanulásban?
A Languages Around the Globe (LATG) összeszedte az öt leggyakrabban hallott tévhitet a nyelvtanulásról.
1. tévhit: a gyerekek jobbak a nyelvtanulásban
A felnőttek és a gyerekek teljesen máshogy tanulják a nyelvet, így a kettőt nem lehet összehasonlítani. A gyerekek például könnyebben tanulják meg az új hangokat, a felnőttek viszont ismerik a kommunikáció alapjait, tudnak írni és olvasni.
2. tévhit: túl sok idő megtanulni egy nyelvet
A nyelvtanulást akkor is beilleszthetitek a napirendbe, ha rengeteg dolgotok van. Jó módszer, ha átállítjátok a telefonotok és a számítógépetek nyelvét például angolra, vagy letöltötök pár nyelvoktató alkalmazást a mobilotokra, így a buszon, metrón is bőven lesz időtök tanulni. A Duolingóról itt írtunk, a Memrise-ról pedig itt.
3. tévhit: van, akinek nincs nyelvérzéke
Ezt általában azok szokták mondogatni, akik rossz tapasztalatokat szereztek az iskolában. Valószínűleg egy másik nyelv jobban érdekelt volna titeket, vagy a tanár oktatási stílusával volt probléma.
4. tévhit: a nyelvtanulás drága
Nincs szükségetek drága nyelviskolára ahhoz, hogy megtanuljatok egy nyelvet, hiszen ma már rengeteg honlapot, programot és mobiltelefonos alkalmazást használhattok, akár ingyen. Ezekről itt írtunk.
5. tévhit: angolul már mindenki tud
Bár az Európai Unióban élők 38 százaléka beszéli valamennyire az angolt, de az arányt főleg a skandináv országok javítják fel. Spanyolországban a lakosságnak mindössze 12 százaléka beszél angolul, Magyarországon és Szlovákiában 14 százalék. A világban is hasonló, 14,6 százalék az angolt mint idegen nyelvet beszélők aránya. Tényleg nincs szükség a nyelvtudásra az elhelyezkedéshez?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
Lannert Juditot jelöli a leendő gyermek- és oktatásügyi miniszternek Magyar Péter. Összegyűjtöttük mit kell tudni róla.
A választás után személyi változások indultak a kormányban: három helyettes államtitkár is távozik – derült ki a csütörtök este megjelent Magyar Közlönyből.
Elfogadta Magyar Péter felkérését Vitézy Dávid, ő lesz a Tisza-kormány közlekedési és beruházási minisztere. A válságban lévő vasút rendbetételét és egy új KRESZ bevezetését is kilátásba helyezte.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Hiába a politikai fordulat és az egyetemi autonómia helyreállításának ígérete, a Közép-európai Egyetem (CEU) nem tervezi campusának visszaköltöztetését Budapestre.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
Jogsértést állapított meg a hatóság a Építési és Közlekedési Minisztérium eljárásában, de ez nem befolyásolja a végeredményt: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát továbbra is a kormányközeli konzorcium építheti meg közel 110 milliárd forintért.
