5 különös húsvéti hagyomány a világ különböző tájairól
Az önfegyelmező rítusoktól a dohányfákig - mutatunk néhány furcsának tűnő húsvéti szokást a nagyvilágból.
Vannak olyan emberek, akiknek egész egyszerűen nincs nyelvérzékük? A nyelvtanulás feltétlenül százezrekbe kerül? A gyerekek jobbak a nyelvtanulásban?

A Languages Around the Globe (LATG) összeszedte az öt leggyakrabban hallott tévhitet a nyelvtanulásról.
1. tévhit: a gyerekek jobbak a nyelvtanulásban
A felnőttek és a gyerekek teljesen máshogy tanulják a nyelvet, így a kettőt nem lehet összehasonlítani. A gyerekek például könnyebben tanulják meg az új hangokat, a felnőttek viszont ismerik a kommunikáció alapjait, tudnak írni és olvasni.
2. tévhit: túl sok idő megtanulni egy nyelvet
A nyelvtanulást akkor is beilleszthetitek a napirendbe, ha rengeteg dolgotok van. Jó módszer, ha átállítjátok a telefonotok és a számítógépetek nyelvét például angolra, vagy letöltötök pár nyelvoktató alkalmazást a mobilotokra, így a buszon, metrón is bőven lesz időtök tanulni. A Duolingóról itt írtunk, a Memrise-ról pedig itt.
3. tévhit: van, akinek nincs nyelvérzéke
Ezt általában azok szokták mondogatni, akik rossz tapasztalatokat szereztek az iskolában. Valószínűleg egy másik nyelv jobban érdekelt volna titeket, vagy a tanár oktatási stílusával volt probléma.
4. tévhit: a nyelvtanulás drága
Nincs szükségetek drága nyelviskolára ahhoz, hogy megtanuljatok egy nyelvet, hiszen ma már rengeteg honlapot, programot és mobiltelefonos alkalmazást használhattok, akár ingyen. Ezekről itt írtunk.
5. tévhit: angolul már mindenki tud
Bár az Európai Unióban élők 38 százaléka beszéli valamennyire az angolt, de az arányt főleg a skandináv országok javítják fel. Spanyolországban a lakosságnak mindössze 12 százaléka beszél angolul, Magyarországon és Szlovákiában 14 százalék. A világban is hasonló, 14,6 százalék az angolt mint idegen nyelvet beszélők aránya. Tényleg nincs szükség a nyelvtudásra az elhelyezkedéshez?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az önfegyelmező rítusoktól a dohányfákig - mutatunk néhány furcsának tűnő húsvéti szokást a nagyvilágból.
Van olyan nemzetgazdasági szektor, ahol bruttó 2 millió forint volt az átlagfizetés. Az oktatás az erős középmezőnyben szerepel.
Egyetemi együttműködések, egy lehetséges közös campus és a közoktatást érintő bővítések is körvonalazódtak Szegeden a kínai nyelv napján. A tervek szerint 2027-től már kínai két tannyelvű középiskolai képzés is indulhat, miközben az általános iskolákban is egyre több helyen jelenik meg a nyelv.
@eduline.hu Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten. #kkdsz #kulturalisdolgozok #restaurator #kultura #beremeles
♬ original sound - eduline.hu
Akár egy maximum 100 cm magasságig dolgozó villanyszerelőt is kitermelhet a jelenlegi szakképzési rendszer – ezzel a példával illusztrálta a Pedagógusok Szakszervezete, mennyire abszurd helyzetek fordulhatnak elő a szakképzésben.
Diploma nélkül bruttó 705 ezer forint? Az óvodai nevelő képzést elvégzők akkor is rögtön Gyakornok fizetést kapnak, ha NOKS-munkakörben alkalmazzák őket.