Vannak olyan emberek, akiknek egész egyszerűen nincs nyelvérzékük? A nyelvtanulás feltétlenül százezrekbe kerül? A gyerekek jobbak a nyelvtanulásban?
A Languages Around the Globe (LATG) összeszedte az öt leggyakrabban hallott tévhitet a nyelvtanulásról.
1. tévhit: a gyerekek jobbak a nyelvtanulásban
A felnőttek és a gyerekek teljesen máshogy tanulják a nyelvet, így a kettőt nem lehet összehasonlítani. A gyerekek például könnyebben tanulják meg az új hangokat, a felnőttek viszont ismerik a kommunikáció alapjait, tudnak írni és olvasni.
2. tévhit: túl sok idő megtanulni egy nyelvet
A nyelvtanulást akkor is beilleszthetitek a napirendbe, ha rengeteg dolgotok van. Jó módszer, ha átállítjátok a telefonotok és a számítógépetek nyelvét például angolra, vagy letöltötök pár nyelvoktató alkalmazást a mobilotokra, így a buszon, metrón is bőven lesz időtök tanulni. A Duolingóról itt írtunk, a Memrise-ról pedig itt.
3. tévhit: van, akinek nincs nyelvérzéke
Ezt általában azok szokták mondogatni, akik rossz tapasztalatokat szereztek az iskolában. Valószínűleg egy másik nyelv jobban érdekelt volna titeket, vagy a tanár oktatási stílusával volt probléma.
4. tévhit: a nyelvtanulás drága
Nincs szükségetek drága nyelviskolára ahhoz, hogy megtanuljatok egy nyelvet, hiszen ma már rengeteg honlapot, programot és mobiltelefonos alkalmazást használhattok, akár ingyen. Ezekről itt írtunk.
5. tévhit: angolul már mindenki tud
Bár az Európai Unióban élők 38 százaléka beszéli valamennyire az angolt, de az arányt főleg a skandináv országok javítják fel. Spanyolországban a lakosságnak mindössze 12 százaléka beszél angolul, Magyarországon és Szlovákiában 14 százalék. A világban is hasonló, 14,6 százalék az angolt mint idegen nyelvet beszélők aránya. Tényleg nincs szükség a nyelvtudásra az elhelyezkedéshez?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
