Vannak olyan emberek, akiknek egész egyszerűen nincs nyelvérzékük? A nyelvtanulás feltétlenül százezrekbe kerül? A gyerekek jobbak a nyelvtanulásban?
A Languages Around the Globe (LATG) összeszedte az öt leggyakrabban hallott tévhitet a nyelvtanulásról.
1. tévhit: a gyerekek jobbak a nyelvtanulásban
A felnőttek és a gyerekek teljesen máshogy tanulják a nyelvet, így a kettőt nem lehet összehasonlítani. A gyerekek például könnyebben tanulják meg az új hangokat, a felnőttek viszont ismerik a kommunikáció alapjait, tudnak írni és olvasni.
2. tévhit: túl sok idő megtanulni egy nyelvet
A nyelvtanulást akkor is beilleszthetitek a napirendbe, ha rengeteg dolgotok van. Jó módszer, ha átállítjátok a telefonotok és a számítógépetek nyelvét például angolra, vagy letöltötök pár nyelvoktató alkalmazást a mobilotokra, így a buszon, metrón is bőven lesz időtök tanulni. A Duolingóról itt írtunk, a Memrise-ról pedig itt.
3. tévhit: van, akinek nincs nyelvérzéke
Ezt általában azok szokták mondogatni, akik rossz tapasztalatokat szereztek az iskolában. Valószínűleg egy másik nyelv jobban érdekelt volna titeket, vagy a tanár oktatási stílusával volt probléma.
4. tévhit: a nyelvtanulás drága
Nincs szükségetek drága nyelviskolára ahhoz, hogy megtanuljatok egy nyelvet, hiszen ma már rengeteg honlapot, programot és mobiltelefonos alkalmazást használhattok, akár ingyen. Ezekről itt írtunk.
5. tévhit: angolul már mindenki tud
Bár az Európai Unióban élők 38 százaléka beszéli valamennyire az angolt, de az arányt főleg a skandináv országok javítják fel. Spanyolországban a lakosságnak mindössze 12 százaléka beszél angolul, Magyarországon és Szlovákiában 14 százalék. A világban is hasonló, 14,6 százalék az angolt mint idegen nyelvet beszélők aránya. Tényleg nincs szükség a nyelvtudásra az elhelyezkedéshez?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
