Nyelvvizsga-amnesztia: egyre több egyetemen bólintanak rá

Több tízezer diploma porosodik az egyetemek és főiskolák tanulmányi osztályán, mert a végzett hallgatók nyelvvizsga...

  • eduline/mti
Nyelvvizsga nélkül diploma? Egyre több egyetem és főiskola bólint rá a könnyítésre
MTI/Filep István

Több tízezer diploma porosodik az egyetemek és főiskolák tanulmányi osztályán, mert a végzett hallgatók nyelvvizsga hiányában nem tudják azt átvenni, több intézmény ezért már eldöntötte: él a parlament által biztosított amnesztia lehetőségével, és saját vizsgát szervez - írta a Magyar Nemzet szerdán. A "nyelvvizsga-amnesztia" pontos szabályairól itt olvashattok.

A felsőoktatási törvény tavaly év végi elfogadása előtt a parlament rábólintott arra a szabályra, amely szerint 2016-ig nem feltétlenül kell államilag elismert nyelvvizsga a diplomához, a felsőoktatási intézmények dönthetnek úgy, hogy saját szervezésű, általuk meghatározott követelményszintű vizsgát is elfogadnak. Bár a Magyar Rektori Konferencia csak március 26-án fogalmazza meg ajánlásait a kérdésben, több intézmény már elhatározta, hogy él a lehetőséggel.

A Dunaújvárosi Főiskola biztosan szervez saját vizsgát, a Kaposvári Egyetem szenátusi ülésére olyan javaslatot terjesztenek be, hogy a diploma kiadásának feltétele ötvenórás egyetemi tanfolyam elvégzése, és az állami nyelvvizsga minimumkövetelmények 60 százalékos teljesítése legyen. A Pécsi Tudományegyetemen az alapszakosok reménykedhetnek, az osztatlan és a mesterképzések hallgatóinak ezután is be kell mutatniuk nyelvvizsgájukat.

A Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem - ahol kevéssé van jelen a probléma, sőt az elsőévesek kétharmada nyelvvizsgával érkezik - nem enged az eddigi követelményekből, ahogyan a Pannon Egyetem sem - írta a Magyar Nemzet.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.