Nyelvvizsga-amnesztia: egyre több egyetemen bólintanak rá

Több tízezer diploma porosodik az egyetemek és főiskolák tanulmányi osztályán, mert a végzett hallgatók nyelvvizsga...

  • eduline/mti
Nyelvvizsga nélkül diploma? Egyre több egyetem és főiskola bólint rá a könnyítésre
MTI/Filep István

Több tízezer diploma porosodik az egyetemek és főiskolák tanulmányi osztályán, mert a végzett hallgatók nyelvvizsga hiányában nem tudják azt átvenni, több intézmény ezért már eldöntötte: él a parlament által biztosított amnesztia lehetőségével, és saját vizsgát szervez - írta a Magyar Nemzet szerdán. A "nyelvvizsga-amnesztia" pontos szabályairól itt olvashattok.

A felsőoktatási törvény tavaly év végi elfogadása előtt a parlament rábólintott arra a szabályra, amely szerint 2016-ig nem feltétlenül kell államilag elismert nyelvvizsga a diplomához, a felsőoktatási intézmények dönthetnek úgy, hogy saját szervezésű, általuk meghatározott követelményszintű vizsgát is elfogadnak. Bár a Magyar Rektori Konferencia csak március 26-án fogalmazza meg ajánlásait a kérdésben, több intézmény már elhatározta, hogy él a lehetőséggel.

A Dunaújvárosi Főiskola biztosan szervez saját vizsgát, a Kaposvári Egyetem szenátusi ülésére olyan javaslatot terjesztenek be, hogy a diploma kiadásának feltétele ötvenórás egyetemi tanfolyam elvégzése, és az állami nyelvvizsga minimumkövetelmények 60 százalékos teljesítése legyen. A Pécsi Tudományegyetemen az alapszakosok reménykedhetnek, az osztatlan és a mesterképzések hallgatóinak ezután is be kell mutatniuk nyelvvizsgájukat.

A Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem - ahol kevéssé van jelen a probléma, sőt az elsőévesek kétharmada nyelvvizsgával érkezik - nem enged az eddigi követelményekből, ahogyan a Pannon Egyetem sem - írta a Magyar Nemzet.

Hozzászólások

Gyerekek a politikai kampányokban: „Téves azt gondolni, hogy ha MI által szerkesztett gyerekről van szó, azzal nincs baj”

Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.