Nyelvvizsga-amnesztia: egyre több egyetemen bólintanak rá

Több tízezer diploma porosodik az egyetemek és főiskolák tanulmányi osztályán, mert a végzett hallgatók nyelvvizsga...

  • eduline/mti
Nyelvvizsga nélkül diploma? Egyre több egyetem és főiskola bólint rá a könnyítésre
MTI/Filep István

Több tízezer diploma porosodik az egyetemek és főiskolák tanulmányi osztályán, mert a végzett hallgatók nyelvvizsga hiányában nem tudják azt átvenni, több intézmény ezért már eldöntötte: él a parlament által biztosított amnesztia lehetőségével, és saját vizsgát szervez - írta a Magyar Nemzet szerdán. A "nyelvvizsga-amnesztia" pontos szabályairól itt olvashattok.

A felsőoktatási törvény tavaly év végi elfogadása előtt a parlament rábólintott arra a szabályra, amely szerint 2016-ig nem feltétlenül kell államilag elismert nyelvvizsga a diplomához, a felsőoktatási intézmények dönthetnek úgy, hogy saját szervezésű, általuk meghatározott követelményszintű vizsgát is elfogadnak. Bár a Magyar Rektori Konferencia csak március 26-án fogalmazza meg ajánlásait a kérdésben, több intézmény már elhatározta, hogy él a lehetőséggel.

A Dunaújvárosi Főiskola biztosan szervez saját vizsgát, a Kaposvári Egyetem szenátusi ülésére olyan javaslatot terjesztenek be, hogy a diploma kiadásának feltétele ötvenórás egyetemi tanfolyam elvégzése, és az állami nyelvvizsga minimumkövetelmények 60 százalékos teljesítése legyen. A Pécsi Tudományegyetemen az alapszakosok reménykedhetnek, az osztatlan és a mesterképzések hallgatóinak ezután is be kell mutatniuk nyelvvizsgájukat.

A Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem - ahol kevéssé van jelen a probléma, sőt az elsőévesek kétharmada nyelvvizsgával érkezik - nem enged az eddigi követelményekből, ahogyan a Pannon Egyetem sem - írta a Magyar Nemzet.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.