A végzett hallgatóknak a nyelvvizsga és a diploma megszerzéséhez el kell kezdeniük nyelvet tanulni - így értékelte a...
A végzett hallgatóknak a nyelvvizsga és a diploma megszerzéséhez el kell kezdeniük nyelvet tanulni - így értékelte a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke azt a sajtóhírt, amely szerint a nyelvvizsgák hiánya miatt visszatartott diplomák aránya sok helyen a 30 százalékot is meghaladja. Salusinszky András az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy a tanulóknak kellene szemléletet váltaniuk, mert ők tehetnek arról, hogy nincs nyelvvizsgájuk.
A szakmai egyesület elnöke helyes kormányzati törekvésnek nevezte, hogy a felsőoktatási intézményekbe való felvétel alapkövetelménye legyen a nyelvvizsga. Álláspontja szerint azonban ehhez nem rendelt eszközöket az oktatáspolitika. Drasztikus változtatást igényel a közoktatás, amelynek része a tanárképzés megreformálása, így például kommunikatív szemléletű nyelvtanárokra van szükség - tette hozzá.
Mint elmondta: a közoktatásban általában 1000 órát kap egy tanuló, amely egy nyelviskolában elegendő egy középfokú nyelvvizsgához és egy másik nyelv alapszintű elsajátításához. Véleménye szerint a középiskolai nyelvi képzésekben nem a számonkérésre, hanem a készségfejlesztésre kellene helyezni a hangsúlyt.
Salusinszky András problémának nevezte azt is, hogy a nagy létszámú csoportokba különböző tudású diákok kerülnek. Véleménye szerint akár évfolyamokon átívelő, tudásalapú nyelvi csoportokat is létre lehetne hozni. A felsőoktatásnak már az lenne a célja, hogy szaknyelvi oktatásban részesítse a hallgatókat - tette hozzá.
A szakmai egyesület elnöke szerint azok a végzősök, akik nyelvvizsga hiányában nem kapnak diplomát nem áldozatai a rendszernek, hanem egyszerűen nem teljesítették tanulmányi kötelezettségeiket, ami jogos elvárás velük szemben.
Salusinszky András szerint az első idegen nyelvet tanulóknak 500-600 csoportos órára van szükségük a nyelv középszintű elsajátításához. Ez egy átlagos, heti kétszer két órás képzés esetén másfél-két év alatt juttatja el a diákot a nyelvvizsga megszerzéséhez szükséges tudáshoz. Számításai szerint nyelviskolában egy nyelv középszintű megtanulása az alapoktól körülbelül 500-600 ezer forintba kerül. A szakmai egyesület elnöke szerint az utóbbi időben javult a nyelvoktatás minősége a közoktatásban, de Európában így is sereghajtók vagyunk.
A Magyar Nemzet keddi számában közölte, hogy alig-alig csökken azok sokezres tábora, akik még a tanulmányaik végére sem tudják megszerezni a szükséges papírt, pedig az elmúlt években többször is felvetődött az ötlet, hogy felvételi követelménnyé váljon a nyelvvizsga.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
