A végzett hallgatóknak a nyelvvizsga és a diploma megszerzéséhez el kell kezdeniük nyelvet tanulni - így értékelte a...
A végzett hallgatóknak a nyelvvizsga és a diploma megszerzéséhez el kell kezdeniük nyelvet tanulni - így értékelte a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke azt a sajtóhírt, amely szerint a nyelvvizsgák hiánya miatt visszatartott diplomák aránya sok helyen a 30 százalékot is meghaladja. Salusinszky András az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy a tanulóknak kellene szemléletet váltaniuk, mert ők tehetnek arról, hogy nincs nyelvvizsgájuk.
A szakmai egyesület elnöke helyes kormányzati törekvésnek nevezte, hogy a felsőoktatási intézményekbe való felvétel alapkövetelménye legyen a nyelvvizsga. Álláspontja szerint azonban ehhez nem rendelt eszközöket az oktatáspolitika. Drasztikus változtatást igényel a közoktatás, amelynek része a tanárképzés megreformálása, így például kommunikatív szemléletű nyelvtanárokra van szükség - tette hozzá.
Mint elmondta: a közoktatásban általában 1000 órát kap egy tanuló, amely egy nyelviskolában elegendő egy középfokú nyelvvizsgához és egy másik nyelv alapszintű elsajátításához. Véleménye szerint a középiskolai nyelvi képzésekben nem a számonkérésre, hanem a készségfejlesztésre kellene helyezni a hangsúlyt.
Salusinszky András problémának nevezte azt is, hogy a nagy létszámú csoportokba különböző tudású diákok kerülnek. Véleménye szerint akár évfolyamokon átívelő, tudásalapú nyelvi csoportokat is létre lehetne hozni. A felsőoktatásnak már az lenne a célja, hogy szaknyelvi oktatásban részesítse a hallgatókat - tette hozzá.
A szakmai egyesület elnöke szerint azok a végzősök, akik nyelvvizsga hiányában nem kapnak diplomát nem áldozatai a rendszernek, hanem egyszerűen nem teljesítették tanulmányi kötelezettségeiket, ami jogos elvárás velük szemben.
Salusinszky András szerint az első idegen nyelvet tanulóknak 500-600 csoportos órára van szükségük a nyelv középszintű elsajátításához. Ez egy átlagos, heti kétszer két órás képzés esetén másfél-két év alatt juttatja el a diákot a nyelvvizsga megszerzéséhez szükséges tudáshoz. Számításai szerint nyelviskolában egy nyelv középszintű megtanulása az alapoktól körülbelül 500-600 ezer forintba kerül. A szakmai egyesület elnöke szerint az utóbbi időben javult a nyelvoktatás minősége a közoktatásban, de Európában így is sereghajtók vagyunk.
A Magyar Nemzet keddi számában közölte, hogy alig-alig csökken azok sokezres tábora, akik még a tanulmányaik végére sem tudják megszerezni a szükséges papírt, pedig az elmúlt években többször is felvetődött az ötlet, hogy felvételi követelménnyé váljon a nyelvvizsga.
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Bár az elmúlt hetekben a tankerületek által meghirdetett állások jelentős részét sikerült betölteni, két héttel a tanévkezdés előtt még mindig több száz pedagógust keresnek.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
