A végzett hallgatóknak a nyelvvizsga és a diploma megszerzéséhez el kell kezdeniük nyelvet tanulni - így értékelte a...
A végzett hallgatóknak a nyelvvizsga és a diploma megszerzéséhez el kell kezdeniük nyelvet tanulni - így értékelte a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke azt a sajtóhírt, amely szerint a nyelvvizsgák hiánya miatt visszatartott diplomák aránya sok helyen a 30 százalékot is meghaladja. Salusinszky András az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy a tanulóknak kellene szemléletet váltaniuk, mert ők tehetnek arról, hogy nincs nyelvvizsgájuk.
A szakmai egyesület elnöke helyes kormányzati törekvésnek nevezte, hogy a felsőoktatási intézményekbe való felvétel alapkövetelménye legyen a nyelvvizsga. Álláspontja szerint azonban ehhez nem rendelt eszközöket az oktatáspolitika. Drasztikus változtatást igényel a közoktatás, amelynek része a tanárképzés megreformálása, így például kommunikatív szemléletű nyelvtanárokra van szükség - tette hozzá.
Mint elmondta: a közoktatásban általában 1000 órát kap egy tanuló, amely egy nyelviskolában elegendő egy középfokú nyelvvizsgához és egy másik nyelv alapszintű elsajátításához. Véleménye szerint a középiskolai nyelvi képzésekben nem a számonkérésre, hanem a készségfejlesztésre kellene helyezni a hangsúlyt.
Salusinszky András problémának nevezte azt is, hogy a nagy létszámú csoportokba különböző tudású diákok kerülnek. Véleménye szerint akár évfolyamokon átívelő, tudásalapú nyelvi csoportokat is létre lehetne hozni. A felsőoktatásnak már az lenne a célja, hogy szaknyelvi oktatásban részesítse a hallgatókat - tette hozzá.
A szakmai egyesület elnöke szerint azok a végzősök, akik nyelvvizsga hiányában nem kapnak diplomát nem áldozatai a rendszernek, hanem egyszerűen nem teljesítették tanulmányi kötelezettségeiket, ami jogos elvárás velük szemben.
Salusinszky András szerint az első idegen nyelvet tanulóknak 500-600 csoportos órára van szükségük a nyelv középszintű elsajátításához. Ez egy átlagos, heti kétszer két órás képzés esetén másfél-két év alatt juttatja el a diákot a nyelvvizsga megszerzéséhez szükséges tudáshoz. Számításai szerint nyelviskolában egy nyelv középszintű megtanulása az alapoktól körülbelül 500-600 ezer forintba kerül. A szakmai egyesület elnöke szerint az utóbbi időben javult a nyelvoktatás minősége a közoktatásban, de Európában így is sereghajtók vagyunk.
A Magyar Nemzet keddi számában közölte, hogy alig-alig csökken azok sokezres tábora, akik még a tanulmányaik végére sem tudják megszerezni a szükséges papírt, pedig az elmúlt években többször is felvetődött az ötlet, hogy felvételi követelménnyé váljon a nyelvvizsga.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
