A kormány támogatja, a rektorok nem örülnek annak a módosító javaslatnak, amely alapján hároméves „amnesztiát” lehetne adni azoknak a hallgatóknak, akik nem vehetik át a diplomájukat, mert nem szereztek nyelvvizsgát. A legnagyobb egyetemek vezetői várhatóan nem adják majd be a derekukat.
„Három éve államvizsgáztam, de még mindig nem kaptam meg a diplomámat, mert nem szereztem meg a második nyelvvizsgát. A középfokú angol megvan, anélkül be sem kerülhettem volna a kommunikáció szakra, de szükségem lenne egy alapfokúra is” – mondta az eduline-nak az ELTE egyik volt bölcsészhallgatója, aki szerint az évfolyamból nem ő az egyetlen, aki ugyanezzel a problémával küzd.
„Szakközépiskolába jártam, ahol csak egy idegen nyelvet tanultunk. Az egyetem alatt pénzem nem volt nyelvtanfolyamra, most pedig már időm nincs, mert napi tizenkét órában vagyok a munkahelyemen” – tette hozzá. A 26 éves lány szerint a leggyorsabb megoldás az eszperantó és a lovári nyelvvizsga megszerzése lenne, „de nem lenne jó egy ilyen nyelvvizsgával beállítani az egyetemre, amikor mindenki tudja, hogy ez csak alibi”.
Negyvenezer hallgató maradt diploma nélkül
A 2010-es becslések szerint a végzős hallgatók harmada, vagyis több tízezer pályakezdő volt kénytelen diploma nélkül állást keresni. Bár a felsőfokú oklevél megszerzésének már a kilencvenes évek óta feltétele a nyelvvizsga, a legtöbb intézményben 2009-ben ugrott meg a nyelvvizsgaproblémákkal küzdő hallgatók száma. Abban az évben végzett az első BA-/BSc-évfolyam, nekik nem négy-öt, hanem három-három és fél évük volt a bizonyítvány megszerzésére.
Ezeknek a hallgatóknak adna átmeneti engedményt az oktatási bizottság, amely a múlt héten állapodott meg az oktatási államtitkársággal a hároméves „nyelvvizsga-amnesztiáról”. A javaslat értelmében azok az egyetemisták és főiskolások, akik 2013 előtt végeztek, de a záróvizsgájukat követő három évben nem szereztek nyelvvizsgát, mégis megkaphatják a diplomájukat. A türelmi időszak a 2015/2016-os tanévig tart majd.
Az oktatási bizottság elnöke azzal indokolta a javaslatot, hogy társadalmi szempontból még mindig jobb a könnyített diplomaszerzés, mint a teljes tiltás. "Ez utóbbi esetben a tanulmányokba befektetett egyéni és társadalmi erőfeszítés egyáltalán nem hasznosulhat" - írja Pokorni Zoltán.
A rektorok nem örülnek a „nyelvvizsga-amnesztiának”
A végső döntést az egyetemek, főiskolák szenátusai hozzák majd meg – kérdés, hogy kockáztatják-e a diplomák munkaerő-piaci elismertségét az átmeneti engedménnyel. A legkönnyebb helyzetben azok a vezető egyetemek vannak, ahol viszonylag alacsony azoknak a hallgatóknak a száma, akik abszolválnak ugyan, de a diplomájukat nem vehetik át, a legnépszerűbb intézményekben már a ponthatárok is olyan magasak, hogy a – többek között – nyelvvizsgával megszerezhető többletpontok nélkül a diákoknak esélyük sincs bekerülni az államilag finanszírozott helyekre.
Az eduline által megkérdezett rektorok nem örülnek a „nyelvvizsga-amnesztiának”, Fábri György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese szerint az ELTE-n nem tekinthetnek el a nyelvvizsgától. „A szenátus még nem foglalkozott a kérdéssel, de az én véleményem az, hogy 2011-ben, egy EU-tagállamban nyelvvizsga nélkül egyetemi diplomát kiadni, az teljes képtelenség” – mondta.
„Az ELTE-n kevésbé lehet érzékelni ezt a problémát, mert sok szakra eleve csak nyelvvizsgával lehet bekerülni. Több intézményben tényleg égető problémáról van szó, de ezt nem a minőségi mércék leszállításával lehet megoldani” – tette hozzá.
A Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Pécsi Tudományegyetem rektora szerint az engedmény legfeljebb átmeneti megoldás lehet, ráadásul félő, hogy a diplomák értéke is csökkenne. Bódis József inkább egyetemi-főiskola nyelvi kurzusokkal csökkentené a nyelvvizsgaproblémákkal küzdő hallgatók számát, az erről szóló javaslatot hétfőn küldték el Kövér László házelnöknek és Pokorni Zoltánnak, az oktatási bizottság elnökének.
A pécsi egyetem rektora szerint jó lépés lenne, ha a felsőoktatási intézmények az abszolutóriumot szerzett hallgatóknak is indíthatnának részismereti – nyelvi – képzéseket. Az egyetemisták ezekre felvételi nélkül bekerülhetnének, és hallgatói jogviszonyuk is lenne. „Ezek önköltséges képzések lennének, de a felsőoktatási intézmények a piaci alapon működő nyelviskoláknál jóval olcsóbban tudnák kínálni a nyelvvizsgára felkészítő kurzusokat” – mondta.
Diploma nyelvvizsga nélkül? Mit gondoltok ti a javaslatról? Itt olvashatjátok az eduline olvasóinak véleményét.
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A hallgatók több mint fele már legalább félállásban dolgozik a tanulmányai mellett, ami sokaknál nem választás, hanem a megélhetés feltétele.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Az iskolakezdés közeledtével egyre több család kezdi beszerezni a szeptemberre szükséges tanszereket, ami különösen a nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknek jelenthet komoly terhet.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.
