A kormány támogatja, a rektorok nem örülnek annak a módosító javaslatnak, amely alapján hároméves „amnesztiát” lehetne adni azoknak a hallgatóknak, akik nem vehetik át a diplomájukat, mert nem szereztek nyelvvizsgát. A legnagyobb egyetemek vezetői várhatóan nem adják majd be a derekukat.
„Három éve államvizsgáztam, de még mindig nem kaptam meg a diplomámat, mert nem szereztem meg a második nyelvvizsgát. A középfokú angol megvan, anélkül be sem kerülhettem volna a kommunikáció szakra, de szükségem lenne egy alapfokúra is” – mondta az eduline-nak az ELTE egyik volt bölcsészhallgatója, aki szerint az évfolyamból nem ő az egyetlen, aki ugyanezzel a problémával küzd.
„Szakközépiskolába jártam, ahol csak egy idegen nyelvet tanultunk. Az egyetem alatt pénzem nem volt nyelvtanfolyamra, most pedig már időm nincs, mert napi tizenkét órában vagyok a munkahelyemen” – tette hozzá. A 26 éves lány szerint a leggyorsabb megoldás az eszperantó és a lovári nyelvvizsga megszerzése lenne, „de nem lenne jó egy ilyen nyelvvizsgával beállítani az egyetemre, amikor mindenki tudja, hogy ez csak alibi”.
Negyvenezer hallgató maradt diploma nélkül
A 2010-es becslések szerint a végzős hallgatók harmada, vagyis több tízezer pályakezdő volt kénytelen diploma nélkül állást keresni. Bár a felsőfokú oklevél megszerzésének már a kilencvenes évek óta feltétele a nyelvvizsga, a legtöbb intézményben 2009-ben ugrott meg a nyelvvizsgaproblémákkal küzdő hallgatók száma. Abban az évben végzett az első BA-/BSc-évfolyam, nekik nem négy-öt, hanem három-három és fél évük volt a bizonyítvány megszerzésére.
Ezeknek a hallgatóknak adna átmeneti engedményt az oktatási bizottság, amely a múlt héten állapodott meg az oktatási államtitkársággal a hároméves „nyelvvizsga-amnesztiáról”. A javaslat értelmében azok az egyetemisták és főiskolások, akik 2013 előtt végeztek, de a záróvizsgájukat követő három évben nem szereztek nyelvvizsgát, mégis megkaphatják a diplomájukat. A türelmi időszak a 2015/2016-os tanévig tart majd.
Az oktatási bizottság elnöke azzal indokolta a javaslatot, hogy társadalmi szempontból még mindig jobb a könnyített diplomaszerzés, mint a teljes tiltás. "Ez utóbbi esetben a tanulmányokba befektetett egyéni és társadalmi erőfeszítés egyáltalán nem hasznosulhat" - írja Pokorni Zoltán.
A rektorok nem örülnek a „nyelvvizsga-amnesztiának”
A végső döntést az egyetemek, főiskolák szenátusai hozzák majd meg – kérdés, hogy kockáztatják-e a diplomák munkaerő-piaci elismertségét az átmeneti engedménnyel. A legkönnyebb helyzetben azok a vezető egyetemek vannak, ahol viszonylag alacsony azoknak a hallgatóknak a száma, akik abszolválnak ugyan, de a diplomájukat nem vehetik át, a legnépszerűbb intézményekben már a ponthatárok is olyan magasak, hogy a – többek között – nyelvvizsgával megszerezhető többletpontok nélkül a diákoknak esélyük sincs bekerülni az államilag finanszírozott helyekre.
Az eduline által megkérdezett rektorok nem örülnek a „nyelvvizsga-amnesztiának”, Fábri György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese szerint az ELTE-n nem tekinthetnek el a nyelvvizsgától. „A szenátus még nem foglalkozott a kérdéssel, de az én véleményem az, hogy 2011-ben, egy EU-tagállamban nyelvvizsga nélkül egyetemi diplomát kiadni, az teljes képtelenség” – mondta.
„Az ELTE-n kevésbé lehet érzékelni ezt a problémát, mert sok szakra eleve csak nyelvvizsgával lehet bekerülni. Több intézményben tényleg égető problémáról van szó, de ezt nem a minőségi mércék leszállításával lehet megoldani” – tette hozzá.
A Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Pécsi Tudományegyetem rektora szerint az engedmény legfeljebb átmeneti megoldás lehet, ráadásul félő, hogy a diplomák értéke is csökkenne. Bódis József inkább egyetemi-főiskola nyelvi kurzusokkal csökkentené a nyelvvizsgaproblémákkal küzdő hallgatók számát, az erről szóló javaslatot hétfőn küldték el Kövér László házelnöknek és Pokorni Zoltánnak, az oktatási bizottság elnökének.
A pécsi egyetem rektora szerint jó lépés lenne, ha a felsőoktatási intézmények az abszolutóriumot szerzett hallgatóknak is indíthatnának részismereti – nyelvi – képzéseket. Az egyetemisták ezekre felvételi nélkül bekerülhetnének, és hallgatói jogviszonyuk is lenne. „Ezek önköltséges képzések lennének, de a felsőoktatási intézmények a piaci alapon működő nyelviskoláknál jóval olcsóbban tudnák kínálni a nyelvvizsgára felkészítő kurzusokat” – mondta.
Diploma nyelvvizsga nélkül? Mit gondoltok ti a javaslatról? Itt olvashatjátok az eduline olvasóinak véleményét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
