Intenzív nyelvtanulás hatására növekszenek az agy egyes területei - állapították meg svéd kutatók tanulmányukban...
Intenzív nyelvtanulás hatására növekszenek az agy egyes területei - állapították meg svéd kutatók tanulmányukban, amelyben mágneses rezonanciás képalkotó berendezéssel követték nyomon, hogy miként változik a szuperintenzív nyelvtanfolyamok résztvevőinek agymérete.
Uppsalában, a Svéd Fegyveres Erők Fordítói Akadémiáján az erre érdeklődést mutató fiatal katonák 13 hónap alatt tanulnak meg egy-egy nyelvet a folyékony beszéd szintjéig. A szuperintenzív képzés heti hét napon át, naponta reggeltől estig tart, minden más nyelvtanfolyamhoz és képzéshez képest is példátlan ütemben.
A hallgatók agyának mérésével a képzés előtt és után a kutatók egyedülálló lehetőséghez jutottak annak megfigyelésére, hogy mi történik az emberi aggyal ilyen intenzitású tanulás során. A kontrollcsoport tagjai orvostanhallgatók voltak, akik szintén keményen tanultak a vizsgált időszakban, de nem kizárólag nyelvet, hanem a szokásos orvosegyetemi tárgyakat.
A három hónapos eltéréssel készült MRI-felvételek azt mutatták, hogy a kontrollcsoport tagjainak agyi szerkezete nem változott az eltelt idő alatt, a nyelvtanulók egyes agyterületei azonban nagyobbak lettek. A megnövekedett területek között volt a hippokampusz - egy mélyen fekvő agyi szerkezet, amely a tanulási és a térbeli navigációs folyamatokban vesz részt -, valamint az agykéreg három területe.
"Meglepődtünk, hogy az agy különböző részei különböző mértékben fejlődtek attól függően, hogy a hallgatók milyen jól teljesítettek, illetve mekkora erőfeszítést kellett tenniük, hogy együtt haladjanak a csoporttal" - idézte Johan Martensson kutatásvezetőt, a Lundi Egyetem munkatársát a Science Daily című ismeretterjesztő portál.
A jó nyelvi készségekkel rendelkező diákoknál a hippokampusz és az agykéreg superior temporal gyrus (STG) nevű területe, míg a képzéssel nehezen lépést tartó diákoknál az agykéreg motoros régiójának egyik része növekedett nagyobb mértékben.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
