Intenzív nyelvtanulás hatására növekszenek az agy egyes területei - állapították meg svéd kutatók tanulmányukban...
Intenzív nyelvtanulás hatására növekszenek az agy egyes területei - állapították meg svéd kutatók tanulmányukban, amelyben mágneses rezonanciás képalkotó berendezéssel követték nyomon, hogy miként változik a szuperintenzív nyelvtanfolyamok résztvevőinek agymérete.
Uppsalában, a Svéd Fegyveres Erők Fordítói Akadémiáján az erre érdeklődést mutató fiatal katonák 13 hónap alatt tanulnak meg egy-egy nyelvet a folyékony beszéd szintjéig. A szuperintenzív képzés heti hét napon át, naponta reggeltől estig tart, minden más nyelvtanfolyamhoz és képzéshez képest is példátlan ütemben.
A hallgatók agyának mérésével a képzés előtt és után a kutatók egyedülálló lehetőséghez jutottak annak megfigyelésére, hogy mi történik az emberi aggyal ilyen intenzitású tanulás során. A kontrollcsoport tagjai orvostanhallgatók voltak, akik szintén keményen tanultak a vizsgált időszakban, de nem kizárólag nyelvet, hanem a szokásos orvosegyetemi tárgyakat.
A három hónapos eltéréssel készült MRI-felvételek azt mutatták, hogy a kontrollcsoport tagjainak agyi szerkezete nem változott az eltelt idő alatt, a nyelvtanulók egyes agyterületei azonban nagyobbak lettek. A megnövekedett területek között volt a hippokampusz - egy mélyen fekvő agyi szerkezet, amely a tanulási és a térbeli navigációs folyamatokban vesz részt -, valamint az agykéreg három területe.
"Meglepődtünk, hogy az agy különböző részei különböző mértékben fejlődtek attól függően, hogy a hallgatók milyen jól teljesítettek, illetve mekkora erőfeszítést kellett tenniük, hogy együtt haladjanak a csoporttal" - idézte Johan Martensson kutatásvezetőt, a Lundi Egyetem munkatársát a Science Daily című ismeretterjesztő portál.
A jó nyelvi készségekkel rendelkező diákoknál a hippokampusz és az agykéreg superior temporal gyrus (STG) nevű területe, míg a képzéssel nehezen lépést tartó diákoknál az agykéreg motoros régiójának egyik része növekedett nagyobb mértékben.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
