"A kormány tervei szerint 2020-tól csak az mehet egyetemre, főiskolára, akinek legalább egy középfokú nyelvvizsgája van" - lehetett olvasni az elmúlt hetekben több lapban. Pedig mindez nem terv, a felvételi szabályokat tartalmazó kormányrendeletben már régóta szerepel az új feltétel.
Alapképzésre, osztatlan képzésre – az (1) bekezdésben foglaltak mellett, a (4) bekezdésben szabályozott kivétellel – az a jelentkező vehető fel, aki
a) legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik ésb) legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik.(4) A (3) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni a művészet képzési terület képzésére jelentkezőre.
- olvasható a felsőoktatási felvételiről szóló kormányrendelet 2020. január 1-től hatályos verziójában.
Vagyis a nyelvvizsga kötelezővé tétele rég nem csupán terv, a kormányrendeletbe - amely a felvételi feltételeket, a pontszámítási szabályokat, a minimumponthatárokat is tartalmazza - már 2014 végén bekerült.
Figyelmeztet az ombudsman
És nem is fog onnan kikerülni, hacsak a kormány nem hallgat Székely László ombudsmanra, akinek a jelentése szerint alapjogi szempontból aggályosan és kellő előkészítés nélkül írták elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a középfokú nyelvvizsgát.
Székely azt javasolja a kormánynak, hogy inkább fejlesszék az iskolai nyelvoktatás infrastruktúráját, és halasszák későbbra a szigorítást a tervezett 2020-hoz képest.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azonban már február közepén leszögezte: ötéves felkészülési időt adott a kormányzat, hogy a B2-es szintű nyelvtudás követelmény legyen a felsőoktatási felvételinél, a rendszert ugyanis csupán 2020-tól vezetik be.
A felvételi feltételek puhítása helyett az első középfokú nyelvvizsga megszerzését tenné ingyenessé a kormány - pontosabban magát a vizsgadíjat fizetnék ki a diákok helyett.
Egy érettségire felkészítő matekóra ára magántanárnál 4–8 ezer forint között mozog, de annak, aki emelt bioszra készül, még inkább a zsebébe kell nyúlnia, hiszen egy 90 perces alkalomért akár 13 ezer forintot is elkérhetnek. Megkérdeztünk érettségi előtt álló diákokat, hogyan készülnek az iskolán kívül a májusi vizsgákra.
Miután nagy felháborodást keltett a bocskaikerti ovi udvarán megjelent, Magyar Pétert lejárató óriásplakát, megkerestük kérdéseinkkel az érintett óvodát. Végül a helyi önkormányzat közleményét továbbították, amelyben azt írják, a hirdetőfelületen megjelenő adattartalomért ők nem tartoznak felelősséggel.
Egy három évtizede pályán lévő óvónő tapasztalatai szerint egyre több iskolaéretlen gyereket küldenek kötelezően az iskolába, a szakma minősége pedig a felhígulás veszélyével küzd.
A tíz legnagyobb hazai egyetem közül nyolcban kizárólag a gazdaságtudományi képzéseken nőtt az állami férőhelyek száma, miközben a többi szakterületen a keretszámok változatlanok maradtak az előző évhez képest.
A rendelettervezetet február 24-ig lehetett véleményezni.
Mutatjuk, kik mehetnek a szóbelire az ELTE Radnótiba.
A kormányinfón kiderült, hogy nem egyszerre utalják a pedagógusoknak a kompenzációt.
Hiába kap minden pedagógus bruttó 152 ezer forintos egyszeri juttatást április elején, a tényleges hatása korántsem lesz egyforma.
Nemcsak a nyári karbantartási munkálatok igényeit kell összegyűjteniük, hanem a költségeket is pontosan ki kell számolniuk.
