Alapképzésre, osztatlan képzésre – az (1) bekezdésben foglaltak mellett, a (4) bekezdésben szabályozott kivétellel – az a jelentkező vehető fel, aki
a) legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik ésb) legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik.(4) A (3) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni a művészet képzési terület képzésére jelentkezőre.
- olvasható a felsőoktatási felvételiről szóló kormányrendelet 2020. január 1-től hatályos verziójában.
Vagyis a nyelvvizsga kötelezővé tétele rég nem csupán terv, a kormányrendeletbe - amely a felvételi feltételeket, a pontszámítási szabályokat, a minimumponthatárokat is tartalmazza - már 2014 végén bekerült.
Figyelmeztet az ombudsman
És nem is fog onnan kikerülni, hacsak a kormány nem hallgat Székely László ombudsmanra, akinek a jelentése szerint alapjogi szempontból aggályosan és kellő előkészítés nélkül írták elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a középfokú nyelvvizsgát.
Székely azt javasolja a kormánynak, hogy inkább fejlesszék az iskolai nyelvoktatás infrastruktúráját, és halasszák későbbra a szigorítást a tervezett 2020-hoz képest.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azonban már február közepén leszögezte: ötéves felkészülési időt adott a kormányzat, hogy a B2-es szintű nyelvtudás követelmény legyen a felsőoktatási felvételinél, a rendszert ugyanis csupán 2020-tól vezetik be.
A felvételi feltételek puhítása helyett az első középfokú nyelvvizsga megszerzését tenné ingyenessé a kormány - pontosabban magát a vizsgadíjat fizetnék ki a diákok helyett.
