Megszavazta az országgyűlés a hároméves "nyelvvizsga-amnesztiát": az oktatási bizottság módosító javaslata alapján...
Megszavazta az országgyűlés a hároméves "nyelvvizsga-amnesztiát": az oktatási bizottság módosító javaslata alapján 2013 és 2016 között azok az egyetemisták és főiskolások is megkaphatják diplomájukat, akik a záróvizsgájukat követő három évben nem szereztek nyelvvizsgát.
Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság elnöke az új felsőoktatási törvényhez benyújtott javaslat indoklásában azzal érvelt az átmeneti engedmény mellett, hogy "társadalmi szempontból még mindig jobb a könnyített diplomaszerzés, mint a teljes tiltás. Ez utóbbi esetben a tanulmányokba befektetett egyéni és társadalmi erőfeszítés egyáltalán nem hasznosulhat" - írta. Nem kegyelmez a kormány a felvételizőknek - nem szavazták meg a szabályok enyhítését. Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Nem minden rektor fog igent mondani
A végső döntést az egyetemek, főiskolák szenátusai hozzák majd meg – kérdés, hogy kockáztatják-e a diplomák munkaerő-piaci elismertségét az átmeneti engedménnyel. A rektorok véleményéről bővebben itt olvashattok.
A legkönnyebb helyzetben azok a vezető egyetemek vannak, ahol viszonylag alacsony azoknak a hallgatóknak a száma, akik abszolválnak ugyan, de a diplomájukat nem vehetik át, a legnépszerűbb intézményekben már a ponthatárok is olyan magasak, hogy a – többek között – nyelvvizsgával megszerezhető többletpontok nélkül a diákoknak esélyük sincs bekerülni az államilag finanszírozott helyekre.
A Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Pécsi Tudományegyetem rektora szerint az engedmény legfeljebb átmeneti megoldás lehet, ráadásul félő, hogy a diplomák értéke is csökkenne. Bódis József inkább egyetemi-főiskola nyelvi kurzusokkal csökkentené a nyelvvizsgaproblémákkal küzdő hallgatók számát, az erről szóló javaslatot egy hete küldték el Kövér László házelnöknek és Pokorni Zoltánnak.
A pécsi egyetem rektora szerint jó lépés lenne, ha a felsőoktatási intézmények az abszolutóriumot szerzett hallgatóknak is indíthatnának részismereti – nyelvi – képzéseket. Az egyetemisták ezekre felvételi nélkül bekerülhetnének, és hallgatói jogviszonyuk is lenne. „Önköltséges képzések lennének, de a felsőoktatási intézmények a piaci alapon működő nyelviskoláknál jóval olcsóbban tudnák kínálni a nyelvvizsgára felkészítő kurzusokat” – mondta.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
