Megszavazta az országgyűlés a hároméves "nyelvvizsga-amnesztiát": az oktatási bizottság módosító javaslata alapján...
Megszavazta az országgyűlés a hároméves "nyelvvizsga-amnesztiát": az oktatási bizottság módosító javaslata alapján 2013 és 2016 között azok az egyetemisták és főiskolások is megkaphatják diplomájukat, akik a záróvizsgájukat követő három évben nem szereztek nyelvvizsgát.
Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság elnöke az új felsőoktatási törvényhez benyújtott javaslat indoklásában azzal érvelt az átmeneti engedmény mellett, hogy "társadalmi szempontból még mindig jobb a könnyített diplomaszerzés, mint a teljes tiltás. Ez utóbbi esetben a tanulmányokba befektetett egyéni és társadalmi erőfeszítés egyáltalán nem hasznosulhat" - írta. Nem kegyelmez a kormány a felvételizőknek - nem szavazták meg a szabályok enyhítését. Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Nem minden rektor fog igent mondani
A végső döntést az egyetemek, főiskolák szenátusai hozzák majd meg – kérdés, hogy kockáztatják-e a diplomák munkaerő-piaci elismertségét az átmeneti engedménnyel. A rektorok véleményéről bővebben itt olvashattok.
A legkönnyebb helyzetben azok a vezető egyetemek vannak, ahol viszonylag alacsony azoknak a hallgatóknak a száma, akik abszolválnak ugyan, de a diplomájukat nem vehetik át, a legnépszerűbb intézményekben már a ponthatárok is olyan magasak, hogy a – többek között – nyelvvizsgával megszerezhető többletpontok nélkül a diákoknak esélyük sincs bekerülni az államilag finanszírozott helyekre.
A Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Pécsi Tudományegyetem rektora szerint az engedmény legfeljebb átmeneti megoldás lehet, ráadásul félő, hogy a diplomák értéke is csökkenne. Bódis József inkább egyetemi-főiskola nyelvi kurzusokkal csökkentené a nyelvvizsgaproblémákkal küzdő hallgatók számát, az erről szóló javaslatot egy hete küldték el Kövér László házelnöknek és Pokorni Zoltánnak.
A pécsi egyetem rektora szerint jó lépés lenne, ha a felsőoktatási intézmények az abszolutóriumot szerzett hallgatóknak is indíthatnának részismereti – nyelvi – képzéseket. Az egyetemisták ezekre felvételi nélkül bekerülhetnének, és hallgatói jogviszonyuk is lenne. „Önköltséges képzések lennének, de a felsőoktatási intézmények a piaci alapon működő nyelviskoláknál jóval olcsóbban tudnák kínálni a nyelvvizsgára felkészítő kurzusokat” – mondta.
Mit kell tudnia valójában egy igazgatónak? Hogyan lehetne igazságosan dönteni a jelöltek közül? Arról nem is beszélve, hogy a pillanatnyi népszerűség és a politikai lobbik helyett professzionális, adatalapú és több lépcsős vezetői rendszerre van szükség a magyar oktatásban. Vélemény.
Augusztus 25. és 31. között országszerte szakmai tanévnyitó konferenciákat szervez az Oktatási Hivatal az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal együttműködésben. A rendezvények iránt nagy az érdeklődés, több helyszínen már minden hely betelt, néhány megyében azonban még lehet regisztrálni.
A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki L. Ritók Nórát, az Igazgyöngy Alapítvány alapítóját, aki korábban maga is visszaadta állami kitüntetését. Most viszont a díjazottak névsorát látva úgy érzi, „helyére kerülnek itt is a dolgok”, az elismerést pedig az Igazgyöngy Alapítvány 27 éves civil munkája fontos mérföldkövének tartja.
Az intézményfejlesztési elnökhelyettes többek között az Oktatási Hivatal digitális megújulásáért, az adatvezérelt működés fejlesztéséért és a mesterséges intelligencián alapuló megoldások koordinálásáért felel majd. Az új vezető a köznevelési és felsőoktatási elemzésekre is hatással lehet: hatásvizsgálatokat és adatfeldolgozásokat kezdeményezhet.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Sok intézményben már az augusztusi hosszú hétvége után be kell menniük a pedagógusoknak az iskolába.
A PDSZ országos választmányának tagja többek között a korábban sérelmet szenvedett pedagógusok rehabilitációját, a státusztörvény eltörlését és a pedagógusok munkaterheinek rendezését nevezte meg szükségesnek.
A hallgatók több mint fele már legalább félállásban dolgozik a tanulmányai mellett, ami sokaknál nem választás, hanem a megélhetés feltétele.
Az iskolakezdés közeledtével egyre több család kezdi beszerezni a szeptemberre szükséges tanszereket, ami különösen a nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknek jelenthet komoly terhet.
