Péntek este - sokszori módosítás után - elfogadta a parlament az új felsőoktatási törvényt, ezzel végre egyértelművé...
Péntek este - sokszori módosítás után - elfogadta a parlament az új felsőoktatási törvényt, ezzel végre egyértelművé váltak a nyelvvizsga-amnesztia szabályai is - összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
1. Mi az a nyelvvizsga-amnesztia?
A nyelvvizsga-amnesztia egy átmeneti engedmény, amelyet az országgyűlés oktatási bizottsága javasolt azért, mert több tízezer volt hallgató diplomája halmozódik az egyetemeken és főiskolákon, a végzettek ugyanis még nem szereztek nyelvvizsgát, emiatt nem tudták átvenni az oklevelüket. 2013 és 2016 között ők nyelvvizsga nélkül is megkaphatnák a diplomájukat.
2. Kire vonatkozik az átmeneti engedmény?
Azokra, akik 2013-ig államvizsgáznak, de az abszolválást követő három évben nem tudják bemutatni a nyelvvizsga-bizonyítványukat.
3. Kell-e valamilyen nyelvi vizsga a diplomához?
Bár az eredeti tervben az állt, hogy nyelvvizsga és nyelvtudás nélkül is megkapják diplomájukat a 2013-ig államvizsgázó hallgatók, a nemzetierőforrás-miniszter javaslatára a felsőoktatási törvény elfogadása előtti utolsó percben bekeményítettek. Csak az veheti át az nyelvvizsga nélkül az oklevelet, aki a felsőoktatási intézménye saját, belső szervezésű nyelvi vizsgáján megfelelően teljesít. A vizsgák szintjéről még semmit nem lehet tudni.
4. Minden egyetemre és főiskolára vonatkozik az új szabály?
Nem, az egyetemek és főiskolák szenátusa dönti el, alkalmazza-e az átmeneti engedményt. A vezető egyetemeken nagy valószínűséggel nem fognak rábólintani a nyelvvizsga-amnesztiára, ezekben az intézményekben ugyanis olyan magasak a ponthatárok, hogy eddig is csak nyelvtudással lehetett bekerülni a legnépszerűbb szakokra.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
