Péntek este - sokszori módosítás után - elfogadta a parlament az új felsőoktatási törvényt, ezzel végre egyértelművé...
Péntek este - sokszori módosítás után - elfogadta a parlament az új felsőoktatási törvényt, ezzel végre egyértelművé váltak a nyelvvizsga-amnesztia szabályai is - összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
1. Mi az a nyelvvizsga-amnesztia?
A nyelvvizsga-amnesztia egy átmeneti engedmény, amelyet az országgyűlés oktatási bizottsága javasolt azért, mert több tízezer volt hallgató diplomája halmozódik az egyetemeken és főiskolákon, a végzettek ugyanis még nem szereztek nyelvvizsgát, emiatt nem tudták átvenni az oklevelüket. 2013 és 2016 között ők nyelvvizsga nélkül is megkaphatnák a diplomájukat.
2. Kire vonatkozik az átmeneti engedmény?
Azokra, akik 2013-ig államvizsgáznak, de az abszolválást követő három évben nem tudják bemutatni a nyelvvizsga-bizonyítványukat.
3. Kell-e valamilyen nyelvi vizsga a diplomához?
Bár az eredeti tervben az állt, hogy nyelvvizsga és nyelvtudás nélkül is megkapják diplomájukat a 2013-ig államvizsgázó hallgatók, a nemzetierőforrás-miniszter javaslatára a felsőoktatási törvény elfogadása előtti utolsó percben bekeményítettek. Csak az veheti át az nyelvvizsga nélkül az oklevelet, aki a felsőoktatási intézménye saját, belső szervezésű nyelvi vizsgáján megfelelően teljesít. A vizsgák szintjéről még semmit nem lehet tudni.
4. Minden egyetemre és főiskolára vonatkozik az új szabály?
Nem, az egyetemek és főiskolák szenátusa dönti el, alkalmazza-e az átmeneti engedményt. A vezető egyetemeken nagy valószínűséggel nem fognak rábólintani a nyelvvizsga-amnesztiára, ezekben az intézményekben ugyanis olyan magasak a ponthatárok, hogy eddig is csak nyelvtudással lehetett bekerülni a legnépszerűbb szakokra.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
