Diploma nyelvvizsga nélkül: egységesítik a belső nyelvvizsgákat

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) megvizsgálja a felsőoktatási intézmények belső nyelvvizsgáztatása és az ahhoz...

  • MTI

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) megvizsgálja a felsőoktatási intézmények belső nyelvvizsgáztatása és az ahhoz kapcsolódó képzési rendszer egységesítésének lehetőségét, hogy a nyelvvizsga hiányában oklevelet nem szerző hallgatók egységes minőségi kritériumok mellett tehessék le az intézmények szervezte külön nyelvi vizsgát

Az MRK pénteki közleményében arról is tájékoztatta az MTI-t, hogy a javaslat részleteit a konferencia legfőbb szerve, a plénum már a február 2-ai ülésén megtárgyalja, hogy a program 2012 nyarán elindulhasson.

A szervezet utalt rá: a nemzeti felsőoktatási törvény új szabályokat vezet be a nyelvvizsga megléte - mint a diploma kiadása feltétele - tekintetében. Az oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik a sikeres záróvizsga napjától számított három éven belül nem mutatták be a felsőoktatási intézménynek az általános nyelvvizsgát igazoló okiratot és az oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése helyett a felsőoktatási intézmény által szervezett külön nyelvi vizsgát tesznek.

Rámutattak: a törvény tehát azon hallgatóknak a nyelvi vizsgához juttatását segíti, akiknek nincs meg az oklevélhez szükséges általános nyelvvizsgájuk. "Fontos, hogy a felsőoktatási intézmények egységesen kidolgozott követelményrendszer szerint szervezzék meg a külön nyelvi vizsgákat, és az is, hogy a e vizsgák sikeres teljesítése érdekében szervezzenek felkészítő tanfolyamokat, kurzusokat. A cél az, hogy a (...) hallgatókat hozzásegítsük a nyelvi követelmények teljesítéséhez, és ezek a követelmények egységesek legyenek, biztosítva a minőség megőrzését" - írták.

Az MRK szerint a nyelvoktatást és a belső nyelvi vizsgát minél több felsőoktatási intézményben hozzáférhetővé kell tenni, egységesen és közösen meghatározott követelményszintekkel. A képzéseket az egyes felsőoktatási intézmények maguk szerveznék.

"A képzés szintfelméréssel kezdődik, majd ennek eredménye alapján megadott számú kontaktóra teljesítendő, megszabott, például fél-egy éves időtartam alatt. A képzés végén a belső nyelvi vizsga az adott intézményben teljesítendő" - olvasható a közleményben.

A törvény úgy rendelkezik, hogy az általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése helyett adott esetben a hallgatók a felsőoktatási intézmény által szervezett külön nyelvi vizsgát is letehetik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/2013-as tanévben tesznek záróvizsgát. 

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.