A Magyar Rektori Konferencia (MRK) megvizsgálja a felsőoktatási intézmények belső nyelvvizsgáztatása és az ahhoz...
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) megvizsgálja a felsőoktatási intézmények belső nyelvvizsgáztatása és az ahhoz kapcsolódó képzési rendszer egységesítésének lehetőségét, hogy a nyelvvizsga hiányában oklevelet nem szerző hallgatók egységes minőségi kritériumok mellett tehessék le az intézmények szervezte külön nyelvi vizsgát
Az MRK pénteki közleményében arról is tájékoztatta az MTI-t, hogy a javaslat részleteit a konferencia legfőbb szerve, a plénum már a február 2-ai ülésén megtárgyalja, hogy a program 2012 nyarán elindulhasson.
A szervezet utalt rá: a nemzeti felsőoktatási törvény új szabályokat vezet be a nyelvvizsga megléte - mint a diploma kiadása feltétele - tekintetében. Az oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik a sikeres záróvizsga napjától számított három éven belül nem mutatták be a felsőoktatási intézménynek az általános nyelvvizsgát igazoló okiratot és az oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése helyett a felsőoktatási intézmény által szervezett külön nyelvi vizsgát tesznek.
Rámutattak: a törvény tehát azon hallgatóknak a nyelvi vizsgához juttatását segíti, akiknek nincs meg az oklevélhez szükséges általános nyelvvizsgájuk. "Fontos, hogy a felsőoktatási intézmények egységesen kidolgozott követelményrendszer szerint szervezzék meg a külön nyelvi vizsgákat, és az is, hogy a e vizsgák sikeres teljesítése érdekében szervezzenek felkészítő tanfolyamokat, kurzusokat. A cél az, hogy a (...) hallgatókat hozzásegítsük a nyelvi követelmények teljesítéséhez, és ezek a követelmények egységesek legyenek, biztosítva a minőség megőrzését" - írták.
Az MRK szerint a nyelvoktatást és a belső nyelvi vizsgát minél több felsőoktatási intézményben hozzáférhetővé kell tenni, egységesen és közösen meghatározott követelményszintekkel. A képzéseket az egyes felsőoktatási intézmények maguk szerveznék.
"A képzés szintfelméréssel kezdődik, majd ennek eredménye alapján megadott számú kontaktóra teljesítendő, megszabott, például fél-egy éves időtartam alatt. A képzés végén a belső nyelvi vizsga az adott intézményben teljesítendő" - olvasható a közleményben.
A törvény úgy rendelkezik, hogy az általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése helyett adott esetben a hallgatók a felsőoktatási intézmény által szervezett külön nyelvi vizsgát is letehetik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/2013-as tanévben tesznek záróvizsgát.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
