Diploma nyelvvizsga nélkül: egységesítik a belső nyelvvizsgákat

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) megvizsgálja a felsőoktatási intézmények belső nyelvvizsgáztatása és az ahhoz...

  • MTI

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) megvizsgálja a felsőoktatási intézmények belső nyelvvizsgáztatása és az ahhoz kapcsolódó képzési rendszer egységesítésének lehetőségét, hogy a nyelvvizsga hiányában oklevelet nem szerző hallgatók egységes minőségi kritériumok mellett tehessék le az intézmények szervezte külön nyelvi vizsgát

Az MRK pénteki közleményében arról is tájékoztatta az MTI-t, hogy a javaslat részleteit a konferencia legfőbb szerve, a plénum már a február 2-ai ülésén megtárgyalja, hogy a program 2012 nyarán elindulhasson.

A szervezet utalt rá: a nemzeti felsőoktatási törvény új szabályokat vezet be a nyelvvizsga megléte - mint a diploma kiadása feltétele - tekintetében. Az oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik a sikeres záróvizsga napjától számított három éven belül nem mutatták be a felsőoktatási intézménynek az általános nyelvvizsgát igazoló okiratot és az oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése helyett a felsőoktatási intézmény által szervezett külön nyelvi vizsgát tesznek.

Rámutattak: a törvény tehát azon hallgatóknak a nyelvi vizsgához juttatását segíti, akiknek nincs meg az oklevélhez szükséges általános nyelvvizsgájuk. "Fontos, hogy a felsőoktatási intézmények egységesen kidolgozott követelményrendszer szerint szervezzék meg a külön nyelvi vizsgákat, és az is, hogy a e vizsgák sikeres teljesítése érdekében szervezzenek felkészítő tanfolyamokat, kurzusokat. A cél az, hogy a (...) hallgatókat hozzásegítsük a nyelvi követelmények teljesítéséhez, és ezek a követelmények egységesek legyenek, biztosítva a minőség megőrzését" - írták.

Az MRK szerint a nyelvoktatást és a belső nyelvi vizsgát minél több felsőoktatási intézményben hozzáférhetővé kell tenni, egységesen és közösen meghatározott követelményszintekkel. A képzéseket az egyes felsőoktatási intézmények maguk szerveznék.

"A képzés szintfelméréssel kezdődik, majd ennek eredménye alapján megadott számú kontaktóra teljesítendő, megszabott, például fél-egy éves időtartam alatt. A képzés végén a belső nyelvi vizsga az adott intézményben teljesítendő" - olvasható a közleményben.

A törvény úgy rendelkezik, hogy az általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése helyett adott esetben a hallgatók a felsőoktatási intézmény által szervezett külön nyelvi vizsgát is letehetik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/2013-as tanévben tesznek záróvizsgát. 

Hozzászólások

„27 év civil szervezeti munkáját ismerte el most a kormány” – L. Ritók Nóra is állami kitüntetést kapott

A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki L. Ritók Nórát, az Igazgyöngy Alapítvány alapítóját, aki korábban maga is visszaadta állami kitüntetését. Most viszont a díjazottak névsorát látva úgy érzi, „helyére kerülnek itt is a dolgok”, az elismerést pedig az Igazgyöngy Alapítvány 27 éves civil munkája fontos mérföldkövének tartja.

Új vezetői tisztség jön létre az Oktatási Hivatalban: több adat és hatásvizsgálat alapozhatja meg a döntéseket

Az intézményfejlesztési elnökhelyettes többek között az Oktatási Hivatal digitális megújulásáért, az adatvezérelt működés fejlesztéséért és a mesterséges intelligencián alapuló megoldások koordinálásáért felel majd. Az új vezető a köznevelési és felsőoktatási elemzésekre is hatással lehet: hatásvizsgálatokat és adatfeldolgozásokat kezdeményezhet.