Diploma nyelvvizsga nélkül: a pécsi egyetemisták rosszul járnak

2013 és 2016 között sem kaphatják meg diplomájukat a Pécsi Tudományegyetemen azok a hallgatók, akik nem szereztek...

  • Eduline

2013 és 2016 között sem kaphatják meg diplomájukat a Pécsi Tudományegyetemen azok a hallgatók, akik nem szereztek nyelvvizsgát – erről döntött az egyetem szenátusa.

A pécsistop.hu információi szerint az osztatlan és a mesterképzések végzőseinek az eredeti, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott nyelvvizsga-bizonyítványt kell majd bemutatniuk, az alapszakosok azonban még reménykedhetnek, az egyetem ugyanis „országosan egységes eljárást támogatna, amely biztosítja az oklevelek egyenértékűségét”. Hogy ez pontosan milyen vizsgatípust jelent majd, arról később döntenek.

Nyelvvizsga-amnesztia - ezek a legfontosabb tudnivalók

Bár az eredeti tervben az állt, hogy 2013 és 2016 között nyelvvizsga és nyelvtudás nélkül is megkapják diplomájukat a 2013-ig államvizsgázó hallgatók, a nemzetierőforrás-miniszter javaslatára a felsőoktatási törvény elfogadása előtti utolsó percben bekeményítettek. Csak az veheti át az nyelvvizsga nélkül az oklevelet, aki a felsőoktatási intézménye saját, belső szervezésű nyelvi vizsgáján megfelelően teljesít - ám arról az egyetemek, főiskolák szenátusa dönt, hogy egyáltalán engedélyezi-e a belső vizsgák szervezését. A pontos szabályokról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.