Ennyivel nőhet a sikeres első nyelvvizsga támogatása 2026-ban

Jó hír a nyelvvizsgázóknak: a minimálbér emelése miatt 2026-ban ismét magasabb összeg járhat az első sikeres nyelvvizsga vagy emelt szintű nyelvi érettségi után.

Évek óta elérhető állami támogatás segíti azokat, akik megszerzik az első sikeres nyelvvizsgájukat vagy emelt szintű idegen nyelvi érettségit tesznek. A visszaigényelhető összeg mértéke a minimálbérhez kötött, így annak emelésével várhatóan a támogatás is nő 2026-ban.

Az angolon kívül szinte semmilyen más idegen nyelvet nem beszélnek a magyar egyetemisták

A támogatás azokra vonatkozik, akik 2018. január 1. után szerezték meg első sikeres nyelvi bizonyítványukat. Első sikeres nyelvvizsgának számít:

  • államilag elismert általános nyelvi vagy szaknyelvi komplex B2 típusú (középfokú) vagy komplex C1 típusú (felsőfokú) nyelvvizsga (a továbbiakban együtt: komplex nyelvvizsga),
  • a külön kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint a fenti komplex nyelvvizsgával egyenértékűvé egyesíthető középfokú vagy felsőfokú írásbeli és szóbeli részvizsgák,
  • a komplex nyelvvizsgával egyenértékű emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga, továbbá,
  • a komplex nyelvvizsgának megfelelő, honosított nyelvvizsga.

A visszaigényelhető összeg az adott vizsga ténylegesen befizetett díjához igazodik, de van egy felső határ: legfeljebb a vizsga idején érvényes minimálbér 25 százaléka kérhető vissza. Emelt szintű érettségi esetén ez az Oktatási Hivatalnak befizetett díjra vonatkozik.

Megvan, mennyi lesz a minimálbér és a garantált bérminimum 2026-ban

Ha valaki részvizsgákból állítja össze a komplex nyelvvizsgát, akkor a támogatás maximális összege a második sikeres részvizsga díjának megfizetésekor érvényes minimálbér 25 százaléka alapján számolható.

2025-ben ez a plafon 72 700 forint volt. 2026-ban azonban a minimálbér további emelése miatt, ez az összeg akár 80 700 forintra is nőhet – vagyis várhatóan ennyit kaphatnak vissza a vizsgázók az első sikeres nyelvvizsga árából – írja Bérkalkulátor.

Fontos tudni, hogy a támogatás csak a második részvizsga díja után jár, ha a két sikeres részvizsga-bizonyítvány kiállítása között több mint 1 év telt el.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.