A1-től C2-ig - mi a különbség a nyelvvizsga szintek között?

A felsőoktatási felvételi rendszer átalakítása óta az egyetemeknek lehetősége van arra, hogy a középfoknál alacsonyabb szintű nyelvvizsgákért is adjanak intézményi pontokat. Elmagyarázzuk, mit jelentenek a szinteket jelölő "kódok".

  • Székács Linda

A nyelvi szintek közötti eltéréseket az Európai Tanács által elfogadott Közös Európai Referenciakeret (KER) határozza meg. Ez részletesen leírja vizsgarészenként (hallás, olvasás, beszéd és írás), hogy pontosan mit kell tudnotok teljesíteni ahhoz, hogy sikeresek legyetek a választott szintű nyelvvizsgán.

A1, A2 – alapfok

Az „A” szint a kezdő, alapfokú nyelvtudást jelöli.

Azok, akik A1 szinten vannak abszolút kezdő vagy újrakezdő nyelvtanulók, akik egyszerű kifejezéseket és alapvető nyelvtani szerkezeteket használnak és ugyanilyen egyszerű módon képesek szóban és írásban kifejezni magukat.

Ennél kicsivel magasabb az A2-es, alapfokú nyelvtudás. Azok, akik ezen a szinten vannak el tudnak olvasni és értelmezni nagyon rövid szövegeket, tudnak íri rövid üzeneteket és leveleket, valamint képesek egyszerű beszélgetéseket folytatni; például étteremben rendelni vagy a családjukról beszélni, és megérteni a lassan, akcentus nélkül kommunikálókat.

Korábban ezért a tudásszintért nem járt pluszpont a felvételin, azonban 2024-től több egyetem már az alapfokú nyelvvizsgát is jutalmazza. Emiatt érdemes megfontolni, hogy akár a második vagy harmadik tanult idegen nyelvből is próbát tegyetek egy alapfokú vizsgával.

B1, B2 – középfok

A középfok két szintből áll: B1 (közép-haladó) és B2 (haladó).

A B1-es szinten a nyelvtanulók képesek a mindennapi élethelyzetekben eligazodni, egy utazás során kommunikálni, illetve megérteni egyszerűbb cikkeket, könyvrészleteket vagy hosszabb szövegeket, amennyiben a téma nem túl bonyolult.

A B2-es szinten már a bonyolultabb, ismeretlen témájú szövegek megértése sem okoz gondot. A vizsgázók folyékonyan tudnak beszélgetni anyanyelvi beszélőkkel, képesek érveket és ellenérveket megfogalmazni, valamint összetettebb szövegeket, hivatalos leveleket vagy esszéket is magabiztosan írni.

C1, C2 – felsőfok

Ehhez hasonlóan felsőfokon is két szintet különítenek el, a C1-et és a C2-t, de a gyakorlatban viszonylag kicsi a különbség köztük.

A C1-es szintű nyelvtudással már szinte minden típusú szöveg – legyen az film, előadás, tanulmány vagy szépirodalom – megértése könnyedén megy, még akkor is, ha az átvitt értelmű. Az ilyen szinten vizsgázók képesek saját gondolatokat hozzáfűzni szóban és írásban is és probléma nélkül kommunikálnk anyanyelvi beszélőkkel.

A C2-es szintű nyelvhasználók pedig már akcentussal beszélőket is gond nélkül megértenek, természetesen mozognak anyanyelvi közegben, és magas szinten képesek gondolataikat szóban és írásban is megfogalmazni, előadásokat tartani akár tudományos témákban is.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.