A1-től C2-ig - mi a különbség a nyelvvizsga szintek között?

A felsőoktatási felvételi rendszer átalakítása óta az egyetemeknek lehetősége van arra, hogy a középfoknál alacsonyabb szintű nyelvvizsgákért is adjanak intézményi pontokat. Elmagyarázzuk, mit jelentenek a szinteket jelölő "kódok".

  • Székács Linda

A nyelvi szintek közötti eltéréseket az Európai Tanács által elfogadott Közös Európai Referenciakeret (KER) határozza meg. Ez részletesen leírja vizsgarészenként (hallás, olvasás, beszéd és írás), hogy pontosan mit kell tudnotok teljesíteni ahhoz, hogy sikeresek legyetek a választott szintű nyelvvizsgán.

A1, A2 – alapfok

Az „A” szint a kezdő, alapfokú nyelvtudást jelöli.

Azok, akik A1 szinten vannak abszolút kezdő vagy újrakezdő nyelvtanulók, akik egyszerű kifejezéseket és alapvető nyelvtani szerkezeteket használnak és ugyanilyen egyszerű módon képesek szóban és írásban kifejezni magukat.

Ennél kicsivel magasabb az A2-es, alapfokú nyelvtudás. Azok, akik ezen a szinten vannak el tudnak olvasni és értelmezni nagyon rövid szövegeket, tudnak íri rövid üzeneteket és leveleket, valamint képesek egyszerű beszélgetéseket folytatni; például étteremben rendelni vagy a családjukról beszélni, és megérteni a lassan, akcentus nélkül kommunikálókat.

Korábban ezért a tudásszintért nem járt pluszpont a felvételin, azonban 2024-től több egyetem már az alapfokú nyelvvizsgát is jutalmazza. Emiatt érdemes megfontolni, hogy akár a második vagy harmadik tanult idegen nyelvből is próbát tegyetek egy alapfokú vizsgával.

B1, B2 – középfok

A középfok két szintből áll: B1 (közép-haladó) és B2 (haladó).

A B1-es szinten a nyelvtanulók képesek a mindennapi élethelyzetekben eligazodni, egy utazás során kommunikálni, illetve megérteni egyszerűbb cikkeket, könyvrészleteket vagy hosszabb szövegeket, amennyiben a téma nem túl bonyolult.

A B2-es szinten már a bonyolultabb, ismeretlen témájú szövegek megértése sem okoz gondot. A vizsgázók folyékonyan tudnak beszélgetni anyanyelvi beszélőkkel, képesek érveket és ellenérveket megfogalmazni, valamint összetettebb szövegeket, hivatalos leveleket vagy esszéket is magabiztosan írni.

C1, C2 – felsőfok

Ehhez hasonlóan felsőfokon is két szintet különítenek el, a C1-et és a C2-t, de a gyakorlatban viszonylag kicsi a különbség köztük.

A C1-es szintű nyelvtudással már szinte minden típusú szöveg – legyen az film, előadás, tanulmány vagy szépirodalom – megértése könnyedén megy, még akkor is, ha az átvitt értelmű. Az ilyen szinten vizsgázók képesek saját gondolatokat hozzáfűzni szóban és írásban is és probléma nélkül kommunikálnk anyanyelvi beszélőkkel.

A C2-es szintű nyelvhasználók pedig már akcentussal beszélőket is gond nélkül megértenek, természetesen mozognak anyanyelvi közegben, és magas szinten képesek gondolataikat szóban és írásban is megfogalmazni, előadásokat tartani akár tudományos témákban is.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.