Alig egytucatnyian vagy még annyian sem nyelvvizsgáztak ezekből a nyelvekből 2024-ben

Az első 2020-as nyelvvizsga-amnesztia óta folyamatosan zuhan a nyelvvizsgázók száma. Vannak idegen nyelvek, amikből már tíznél is kevesebben próbáltak meg bizonyítványt szerezni 2024-ben.

  • Székács Linda

Kevesebb mint 60 ezren nyelvvizsgáztak valamilyen nyelvből 2024-ben, holott tíz évvel ezelőtt még a 120 ezret is meghaladta ez a szám.

Ahogy korábban azzal részletesebben is foglalkoztunk, körülbelül felére esett vissza az angol és német nyelvekből vizsgázók száma, a ritkább idegen nyelvekből pedig már alig-alig szereznek bizonyítványt. Az Oktatási Hivatal Köznevelési Akkreditációs és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztályának adatai szerint az alábbi idegen nyelvekből kevesebb mint egytucatnyian vizsgáztak

  • arab - 1 fő
  • bolgár - 1fő
  • lovári - 10 fő
  • dán - 4 fő
  • eszperantó - 9 fő
  • finn - 8 fő
  • japán - 5 fő
  • kínai - 1 fő
  • lengyel - 1 fő
  • ógörög - 1 fő
  • szlovén - 4 fő
  • újgörög - 1 fő

Az alábbiakból pedig még ennyien sem. Senki sem próbált nyelvvizsgát tenni

  • beás cigányból,
  • portugálból,
  • ruszinból.

A nyelvvizsgázók számának bezuhanásáról és annak lehetséges okairól az alábbi cikkünkben írtunk:

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.