Alig egytucatnyian vagy még annyian sem nyelvvizsgáztak ezekből a nyelvekből 2024-ben

Az első 2020-as nyelvvizsga-amnesztia óta folyamatosan zuhan a nyelvvizsgázók száma. Vannak idegen nyelvek, amikből már tíznél is kevesebben próbáltak meg bizonyítványt szerezni 2024-ben.

  • Székács Linda

Kevesebb mint 60 ezren nyelvvizsgáztak valamilyen nyelvből 2024-ben, holott tíz évvel ezelőtt még a 120 ezret is meghaladta ez a szám.

Ahogy korábban azzal részletesebben is foglalkoztunk, körülbelül felére esett vissza az angol és német nyelvekből vizsgázók száma, a ritkább idegen nyelvekből pedig már alig-alig szereznek bizonyítványt. Az Oktatási Hivatal Köznevelési Akkreditációs és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztályának adatai szerint az alábbi idegen nyelvekből kevesebb mint egytucatnyian vizsgáztak

  • arab - 1 fő
  • bolgár - 1fő
  • lovári - 10 fő
  • dán - 4 fő
  • eszperantó - 9 fő
  • finn - 8 fő
  • japán - 5 fő
  • kínai - 1 fő
  • lengyel - 1 fő
  • ógörög - 1 fő
  • szlovén - 4 fő
  • újgörög - 1 fő

Az alábbiakból pedig még ennyien sem. Senki sem próbált nyelvvizsgát tenni

  • beás cigányból,
  • portugálból,
  • ruszinból.

A nyelvvizsgázók számának bezuhanásáról és annak lehetséges okairól az alábbi cikkünkben írtunk:

 

Hozzászólások

„Negyedik osztály után sok gyerek elveszíti a kapcsolatát az iskolával” – a felső tagozat lehet a rendszer egyik legnagyobb töréspontja

A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.