Alig egytucatnyian vagy még annyian sem nyelvvizsgáztak ezekből a nyelvekből 2024-ben

Az első 2020-as nyelvvizsga-amnesztia óta folyamatosan zuhan a nyelvvizsgázók száma. Vannak idegen nyelvek, amikből már tíznél is kevesebben próbáltak meg bizonyítványt szerezni 2024-ben.

  • Székács Linda

Kevesebb mint 60 ezren nyelvvizsgáztak valamilyen nyelvből 2024-ben, holott tíz évvel ezelőtt még a 120 ezret is meghaladta ez a szám.

Ahogy korábban azzal részletesebben is foglalkoztunk, körülbelül felére esett vissza az angol és német nyelvekből vizsgázók száma, a ritkább idegen nyelvekből pedig már alig-alig szereznek bizonyítványt. Az Oktatási Hivatal Köznevelési Akkreditációs és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztályának adatai szerint az alábbi idegen nyelvekből kevesebb mint egytucatnyian vizsgáztak

  • arab - 1 fő
  • bolgár - 1fő
  • lovári - 10 fő
  • dán - 4 fő
  • eszperantó - 9 fő
  • finn - 8 fő
  • japán - 5 fő
  • kínai - 1 fő
  • lengyel - 1 fő
  • ógörög - 1 fő
  • szlovén - 4 fő
  • újgörög - 1 fő

Az alábbiakból pedig még ennyien sem. Senki sem próbált nyelvvizsgát tenni

  • beás cigányból,
  • portugálból,
  • ruszinból.

A nyelvvizsgázók számának bezuhanásáról és annak lehetséges okairól az alábbi cikkünkben írtunk:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.