A külön-külön megszerzett írásbeli és szóbeli nyelvvizsgát is elfogadják a felvételin?

Mutatjuk, mi a helyzet akkor, ha egy C1-es szóbelit és egy B2-es írásbelit akartok összevonni.

Az Oktatási Hivatal Köznevelési Akkreditációs és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztálya szerint a két külön időben megszerzett nyelvvizsga részeket hatósági bizonyítvány (komplex igazolás) nélkül is elfogadják a felsőoktatási felvételin.

Mi a különbség az egynyelvű és a kétnyelvű nyelvvizsga között?

Amennyiben azonos nyelven, azonos szinten államilag elismert szóbeli és írásbeli nyelvvizsgát szereztetek, akkor a kettő együttesen komplex nyelvvizsgának minősül.

Ha azonban nem egyforma szintűek a részvizsgáitok, akkor egyesítve az alacsonyabb szintűvel egyenértékű komplex nyelvvizsgának fog megfelelni. Például egy C1-es szóbelit és egy B2-es írásbelit B2-es komplex vizsgává tudtok csak összevonni.

Hajszál híján eléri a 60 ezer forintot a középfokú nyelvvizsgák ára.

Részvizsgáért is járhat pluszpont a felvételin

2024-től egyes egyetemek már az A2-es alapfokú nyelvvizsgákért is adnak pontokat, míg korábban a központi szabályozás szerint csak a B2 és C1 szintű nyelvvizsgákért járt pont. Emellett pontokat lehet szerezni részvizsgák teljesítésével is, például ha a jelentkező egyelőre csak a nyelvvizsga írásbeli vagy szóbeli részét teljesítette sikeresen.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.