Mi a különbség az egynyelvű és a kétnyelvű nyelvvizsga között?

Míg az egynyelvű négy, addig a kétnyelvű nyelvvizsga szintenként öt készséget mér.

Az egynyelvű nyelvvizsga röviden összefoglalva azt jelenti, hogy a feladatlapon minden az adott célnyelven szerepel, beleértve a feladatleírást is, szóbeli nyelvvizsgán pedig a teremben folytatott minden kommunikációt.

Az Oktatási Hivatal (OH) Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja szerint az egynyelvű komplex nyelvvizsga szintenként legalább négy készséget mér:

  • beszédértés,
  • beszédkészség,
  • íráskészség és
  • írott szöveg értése.

A közvetítési készségeket ez a nyelvvizsga nem méri, ennek következtében ezek a készségek a vizsga végeredményét sem befolyásolják.

Erre a két nyelvvizsgára nem jár nyelvvizsga támogatás.

A kétnyelvű komplex nyelvvizsga szintenként legalább öt készséget mér:

  • beszédértés,
  • beszédkészség,
  • íráskészség,
  • írott szöveg értése és
  • közvetítési készségek.

Melyik nyelvvizsga ér többet?

Az OH szerint nincs különbség a két típus között, az értékét nem befolyásolja, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű-e a nyelvvizsga.

A hivatal továbbá összegyűjtötte azt is, hogy az országban hol vannak egynyelvű, általános nyelvvizsga-bizonyítványt adó akkreditált vizsgaközpontok. Ezt a listát itt tudjátok megnézni.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.