Mi a különbség az egynyelvű és a kétnyelvű nyelvvizsga között?

Míg az egynyelvű négy, addig a kétnyelvű nyelvvizsga szintenként öt készséget mér.

Az egynyelvű nyelvvizsga röviden összefoglalva azt jelenti, hogy a feladatlapon minden az adott célnyelven szerepel, beleértve a feladatleírást is, szóbeli nyelvvizsgán pedig a teremben folytatott minden kommunikációt.

Az Oktatási Hivatal (OH) Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja szerint az egynyelvű komplex nyelvvizsga szintenként legalább négy készséget mér:

  • beszédértés,
  • beszédkészség,
  • íráskészség és
  • írott szöveg értése.

A közvetítési készségeket ez a nyelvvizsga nem méri, ennek következtében ezek a készségek a vizsga végeredményét sem befolyásolják.

Erre a két nyelvvizsgára nem jár nyelvvizsga támogatás.

A kétnyelvű komplex nyelvvizsga szintenként legalább öt készséget mér:

  • beszédértés,
  • beszédkészség,
  • íráskészség,
  • írott szöveg értése és
  • közvetítési készségek.

Melyik nyelvvizsga ér többet?

Az OH szerint nincs különbség a két típus között, az értékét nem befolyásolja, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű-e a nyelvvizsga.

A hivatal továbbá összegyűjtötte azt is, hogy az országban hol vannak egynyelvű, általános nyelvvizsga-bizonyítványt adó akkreditált vizsgaközpontok. Ezt a listát itt tudjátok megnézni.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.