Mutatjuk, mi a helyzet akkor, ha egy C1-es szóbelit és egy B2-es írásbelit akartok összevonni.
Az Oktatási Hivatal Köznevelési Akkreditációs és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztálya szerint a két külön időben megszerzett nyelvvizsga részeket hatósági bizonyítvány (komplex igazolás) nélkül is elfogadják a felsőoktatási felvételin.
Mi a különbség az egynyelvű és a kétnyelvű nyelvvizsga között?
Amennyiben azonos nyelven, azonos szinten államilag elismert szóbeli és írásbeli nyelvvizsgát szereztetek, akkor a kettő együttesen komplex nyelvvizsgának minősül.
Ha azonban nem egyforma szintűek a részvizsgáitok, akkor egyesítve az alacsonyabb szintűvel egyenértékű komplex nyelvvizsgának fog megfelelni. Például egy C1-es szóbelit és egy B2-es írásbelit B2-es komplex vizsgává tudtok csak összevonni.
Hajszál híján eléri a 60 ezer forintot a középfokú nyelvvizsgák ára.
Részvizsgáért is járhat pluszpont a felvételin
2024-től egyes egyetemek már az A2-es alapfokú nyelvvizsgákért is adnak pontokat, míg korábban a központi szabályozás szerint csak a B2 és C1 szintű nyelvvizsgákért járt pont. Emellett pontokat lehet szerezni részvizsgák teljesítésével is, például ha a jelentkező egyelőre csak a nyelvvizsga írásbeli vagy szóbeli részét teljesítette sikeresen.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
