Mutatjuk, mi a helyzet akkor, ha egy C1-es szóbelit és egy B2-es írásbelit akartok összevonni.
Az Oktatási Hivatal Köznevelési Akkreditációs és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztálya szerint a két külön időben megszerzett nyelvvizsga részeket hatósági bizonyítvány (komplex igazolás) nélkül is elfogadják a felsőoktatási felvételin.
Mi a különbség az egynyelvű és a kétnyelvű nyelvvizsga között?
Amennyiben azonos nyelven, azonos szinten államilag elismert szóbeli és írásbeli nyelvvizsgát szereztetek, akkor a kettő együttesen komplex nyelvvizsgának minősül.
Ha azonban nem egyforma szintűek a részvizsgáitok, akkor egyesítve az alacsonyabb szintűvel egyenértékű komplex nyelvvizsgának fog megfelelni. Például egy C1-es szóbelit és egy B2-es írásbelit B2-es komplex vizsgává tudtok csak összevonni.
Hajszál híján eléri a 60 ezer forintot a középfokú nyelvvizsgák ára.
Részvizsgáért is járhat pluszpont a felvételin
2024-től egyes egyetemek már az A2-es alapfokú nyelvvizsgákért is adnak pontokat, míg korábban a központi szabályozás szerint csak a B2 és C1 szintű nyelvvizsgákért járt pont. Emellett pontokat lehet szerezni részvizsgák teljesítésével is, például ha a jelentkező egyelőre csak a nyelvvizsga írásbeli vagy szóbeli részét teljesítette sikeresen.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
