A külön-külön megszerzett írásbeli és szóbeli nyelvvizsgát is elfogadják a felvételin?

Mutatjuk, mi a helyzet akkor, ha egy C1-es szóbelit és egy B2-es írásbelit akartok összevonni.

Az Oktatási Hivatal Köznevelési Akkreditációs és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztálya szerint a két külön időben megszerzett nyelvvizsga részeket hatósági bizonyítvány (komplex igazolás) nélkül is elfogadják a felsőoktatási felvételin.

Mi a különbség az egynyelvű és a kétnyelvű nyelvvizsga között?

Amennyiben azonos nyelven, azonos szinten államilag elismert szóbeli és írásbeli nyelvvizsgát szereztetek, akkor a kettő együttesen komplex nyelvvizsgának minősül.

Ha azonban nem egyforma szintűek a részvizsgáitok, akkor egyesítve az alacsonyabb szintűvel egyenértékű komplex nyelvvizsgának fog megfelelni. Például egy C1-es szóbelit és egy B2-es írásbelit B2-es komplex vizsgává tudtok csak összevonni.

Hajszál híján eléri a 60 ezer forintot a középfokú nyelvvizsgák ára.

Részvizsgáért is járhat pluszpont a felvételin

2024-től egyes egyetemek már az A2-es alapfokú nyelvvizsgákért is adnak pontokat, míg korábban a központi szabályozás szerint csak a B2 és C1 szintű nyelvvizsgákért járt pont. Emellett pontokat lehet szerezni részvizsgák teljesítésével is, például ha a jelentkező egyelőre csak a nyelvvizsga írásbeli vagy szóbeli részét teljesítette sikeresen.

 

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.