Drága, időigényes, mégis páratlan tudást jelent. Dragomán György mini esszét írt arról, miért érdemes több nyelven beszélni.
Megváltoztatja a gondolkodást, máshogy éljük meg a valóságot, a legegyszerűbb dolgokba is belesűrűsödik hirtelen az utazás élménye - többek között ezekről ír a nyelvtanulással és nyelvtudással kapcsolatban a közösségi oldalán megosztott mini esszéjében Dragomán György József Attila-díjas magyar író.
Egy angol barátom nemrég azt kérdezte, minek tanuljon meg bármilyen másik nyelvet, amikor Európában amúgy is mindenhol boldogul az anyanyelvével. Azt mondtam, hogy azért, mert a nyelvtanulás alapjaiban fogja megváltoztatni a gondolkodását. A folyamat persze lassú és nehéz, de az eredmény semmihez sem hasonlítható, olyan élmény, amit nem lehet elmesélni, mert nyelven túli, vagyis inkább nyelvek közötti élmény
- indítja az esszéjét, amiben hozzáteszi; ha képesek vagyunk egyszerre több nyelven gondolkodni, az nemcsak minket változtat meg, hanem a valóságot is.
Az Eduline-on korábban arról írtunk, hogy a legutóbbi áremelkedések miatt már alig találni olyan magyarországi komplex nyelvvizsgát, aminek az ára 60 ezer forint alatti. Maga a nyelvvizsga ugyanakkor a nyelvtanulás utolsó lépése: ahhoz, hogy valaki idáig eljusson, vagy olyan iskolába kell járnia, ahol hangsúlyos és alapos a nyelvoktatás, vagy pedig súlyos összegeket fordítania nyelvtanárra és/vagy nyelvtanfolyamokra.
Hogy mégis mindez miért éri meg, arról érdemes elolvasni Dragomán György teljes esszéjét:
Egy angol barátom nemrég azt kérdezte, minek tanuljon meg bármilyen másik nyelvet, amikor Európában amúgy is mindenhol...
Posted by Dragomán György on Thursday, March 6, 2025
Mindezek mellett pedig érdemes hozzátenni: bár a diplomához már nem minden esetben kell nyelvvizsga, nyelveket tanulni továbbra is megéri azoknak is, akik a felsőoktatásba készülnek, hiszen ez a felvételiben értékes pontokat érhet.
Az érettségit megelőző hónapokban a végzősök minden idegszálukkal a tételekre, a ponthatárokra és az egyetemi felvételire koncentrálnak. Egy budapesti topgimnázium iskolapszichológusának tapasztalata szerint azonban nem ezek okozzák a legnagyobb szorongást, hanem az, ami utána jön – vagy éppen az, hogy nem látják pontosan, mi jön utána.
Az ideiglenes felvételi jegyzékben tavaly több elitgimnáziumban a 77., 101. vagy éppenséggel a 215. helyen álló diákot is felvették.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak a legalapvetőbb matematikai fogalmakat ismeri és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből.
Mint ismert, az eredménytelen tárgyalások után a sztrájktörvény alapján kezdett egyeztetésbe a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a kormánnyal a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók bérrendezéséről. A levelükre most megérkezett a válasz, a kormány Maruzsa Zoltánt jelölte ki az egyeztetésre.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Már nem túl sok időtök maradt hátra a májusi írásbeli érettségikig.
Összességében az esetek hatvan százalékában küldte szakszolgálati vizsgálatra az Oktatási Hivatal a kérvényezőket, de a szakszolgálat szinte minden esetben javasolta a plusz egy év óvodát.
Az utóbbi időben több jelzés is érkezett a Pedagógusok Szakszervezetének jogsegélyszolgálatához arról, hogy egyes intézményekben a nyugdíjkorhatárt elérő vagy azt hamarosan betöltő pedagógusok munkaviszonyát közös megegyezéssel próbálják megszüntetni.
