"Máshogy éljük át a valóságot" - ezért érdemes nyelveket tanulni a népszerű magyar író szerint

Drága, időigényes, mégis páratlan tudást jelent. Dragomán György mini esszét írt arról, miért érdemes több nyelven beszélni.

  • Székács Linda

Megváltoztatja a gondolkodást, máshogy éljük meg a valóságot, a legegyszerűbb dolgokba is belesűrűsödik hirtelen az utazás élménye - többek között ezekről ír a nyelvtanulással és nyelvtudással kapcsolatban a közösségi oldalán megosztott mini esszéjében Dragomán György József Attila-díjas magyar író.

Egy angol barátom nemrég azt kérdezte, minek tanuljon meg bármilyen másik nyelvet, amikor Európában amúgy is mindenhol boldogul az anyanyelvével. Azt mondtam, hogy azért, mert a nyelvtanulás alapjaiban fogja megváltoztatni a gondolkodását. A folyamat persze lassú és nehéz, de az eredmény semmihez sem hasonlítható, olyan élmény, amit nem lehet elmesélni, mert nyelven túli, vagyis inkább nyelvek közötti élmény

- indítja az esszéjét, amiben hozzáteszi; ha képesek vagyunk egyszerre több nyelven gondolkodni, az nemcsak minket változtat meg, hanem a valóságot is.

Az Eduline-on korábban arról írtunk, hogy a legutóbbi áremelkedések miatt már alig találni olyan magyarországi komplex nyelvvizsgát, aminek az ára 60 ezer forint alatti. Maga a nyelvvizsga ugyanakkor a nyelvtanulás utolsó lépése: ahhoz, hogy valaki idáig eljusson, vagy olyan iskolába kell járnia, ahol hangsúlyos és alapos a nyelvoktatás, vagy pedig súlyos összegeket fordítania nyelvtanárra és/vagy nyelvtanfolyamokra.

Hogy mégis mindez miért éri meg, arról érdemes elolvasni Dragomán György teljes esszéjét:

 

Egy angol barátom nemrég azt kérdezte, minek tanuljon meg bármilyen másik nyelvet, amikor Európában amúgy is mindenhol...

Posted by Dragomán György on Thursday, March 6, 2025

Mindezek mellett pedig érdemes hozzátenni: bár a diplomához már nem minden esetben kell nyelvvizsga, nyelveket tanulni továbbra is megéri azoknak is, akik a felsőoktatásba készülnek, hiszen ez a felvételiben értékes pontokat érhet.

 

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.