Drága, időigényes, mégis páratlan tudást jelent. Dragomán György mini esszét írt arról, miért érdemes több nyelven beszélni.
Megváltoztatja a gondolkodást, máshogy éljük meg a valóságot, a legegyszerűbb dolgokba is belesűrűsödik hirtelen az utazás élménye - többek között ezekről ír a nyelvtanulással és nyelvtudással kapcsolatban a közösségi oldalán megosztott mini esszéjében Dragomán György József Attila-díjas magyar író.
Egy angol barátom nemrég azt kérdezte, minek tanuljon meg bármilyen másik nyelvet, amikor Európában amúgy is mindenhol boldogul az anyanyelvével. Azt mondtam, hogy azért, mert a nyelvtanulás alapjaiban fogja megváltoztatni a gondolkodását. A folyamat persze lassú és nehéz, de az eredmény semmihez sem hasonlítható, olyan élmény, amit nem lehet elmesélni, mert nyelven túli, vagyis inkább nyelvek közötti élmény
- indítja az esszéjét, amiben hozzáteszi; ha képesek vagyunk egyszerre több nyelven gondolkodni, az nemcsak minket változtat meg, hanem a valóságot is.
Az Eduline-on korábban arról írtunk, hogy a legutóbbi áremelkedések miatt már alig találni olyan magyarországi komplex nyelvvizsgát, aminek az ára 60 ezer forint alatti. Maga a nyelvvizsga ugyanakkor a nyelvtanulás utolsó lépése: ahhoz, hogy valaki idáig eljusson, vagy olyan iskolába kell járnia, ahol hangsúlyos és alapos a nyelvoktatás, vagy pedig súlyos összegeket fordítania nyelvtanárra és/vagy nyelvtanfolyamokra.
Hogy mégis mindez miért éri meg, arról érdemes elolvasni Dragomán György teljes esszéjét:
Egy angol barátom nemrég azt kérdezte, minek tanuljon meg bármilyen másik nyelvet, amikor Európában amúgy is mindenhol...
Posted by Dragomán György on Thursday, March 6, 2025
Mindezek mellett pedig érdemes hozzátenni: bár a diplomához már nem minden esetben kell nyelvvizsga, nyelveket tanulni továbbra is megéri azoknak is, akik a felsőoktatásba készülnek, hiszen ez a felvételiben értékes pontokat érhet.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
