4 év alatt több mint 78 százalékkal csökkent a 25-29 éves nyelvvizsgázók száma

2023 második felében 22,2 ezer, 2022 második félévében 30,7 ezer nyelvvizsgázó volt. Idén egyelőre csak 6813-an vizsgáztak.

Az Oktatási Hivatal (OH) közzétette, hogy idén eddig hányan jelentkeztek nyelvvizsgára. Az adatokból kiderült, hogy 2024 első félévében több mint 5 ezer fővel kevesebb jelentkező volt, mint 2023 azonos időszakában – írja a Népszava.

Az OH adatai alapján

  • 2022-ben 83145 vizsgázót,
  • 2023-ban már csak 66307-et,
  • és 2024-ben eddig összesen 45741 vizsgázót számoltak.

Hozzá kell tenni, hogy az idei adatok még nem véglegesek, év végéig még növekedhet a vizsgázók száma, azonban ha marad az eddigi csökkenő tendencia, akkor nem fogjuk elérni a 2023-as határt.

A lap egészen 2019-ig visszamenőleg vizsgálta a számokat, amiből azt tudhattuk meg, hogy a legnagyobb arányban az egyetemisták korosztálya körében csökkent a nyelvvizsgázók létszáma. A 20-24 évesek közül 2019-hez képest 2023-ban 55 százalékkal kevesebben jelentkeztek nyelvvizsgára.

A 25-29 éves korcsoportban pedig 14,7 ezren vizsgáztak 2019-ben, 2023-ban viszont már csak 3165-en, ami 78,5 százalékos csökkenést jelent.

A komoly visszaesés legfőbb oka egyértelműen a diploma megszerzéséhez szükséges kötelező nyelvvizsga eltörlése volt. 2022 végén a felsőoktatási törvény módosításával a kormány írásba foglalta, hogy többé - ellentétben az addig érvényben lévő szabályokkal - nem lesz központi feltétele a diplomaszerzésnek a legalább egy darab B2-es szintű nyelvvizsga.

Ennek ellenére, aki a felsőoktatásban akar tanulni érdemes nyelvvizsgát tennie, ugyanis az egyetemi felvételi során intézményi pontok járnak a nyelvvizsga bizonyítványért:

 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.