4 év alatt több mint 78 százalékkal csökkent a 25-29 éves nyelvvizsgázók száma

2023 második felében 22,2 ezer, 2022 második félévében 30,7 ezer nyelvvizsgázó volt. Idén egyelőre csak 6813-an vizsgáztak.

Az Oktatási Hivatal (OH) közzétette, hogy idén eddig hányan jelentkeztek nyelvvizsgára. Az adatokból kiderült, hogy 2024 első félévében több mint 5 ezer fővel kevesebb jelentkező volt, mint 2023 azonos időszakában – írja a Népszava.

Az OH adatai alapján

  • 2022-ben 83145 vizsgázót,
  • 2023-ban már csak 66307-et,
  • és 2024-ben eddig összesen 45741 vizsgázót számoltak.

Hozzá kell tenni, hogy az idei adatok még nem véglegesek, év végéig még növekedhet a vizsgázók száma, azonban ha marad az eddigi csökkenő tendencia, akkor nem fogjuk elérni a 2023-as határt.

A lap egészen 2019-ig visszamenőleg vizsgálta a számokat, amiből azt tudhattuk meg, hogy a legnagyobb arányban az egyetemisták korosztálya körében csökkent a nyelvvizsgázók létszáma. A 20-24 évesek közül 2019-hez képest 2023-ban 55 százalékkal kevesebben jelentkeztek nyelvvizsgára.

A 25-29 éves korcsoportban pedig 14,7 ezren vizsgáztak 2019-ben, 2023-ban viszont már csak 3165-en, ami 78,5 százalékos csökkenést jelent.

A komoly visszaesés legfőbb oka egyértelműen a diploma megszerzéséhez szükséges kötelező nyelvvizsga eltörlése volt. 2022 végén a felsőoktatási törvény módosításával a kormány írásba foglalta, hogy többé - ellentétben az addig érvényben lévő szabályokkal - nem lesz központi feltétele a diplomaszerzésnek a legalább egy darab B2-es szintű nyelvvizsga.

Ennek ellenére, aki a felsőoktatásban akar tanulni érdemes nyelvvizsgát tennie, ugyanis az egyetemi felvételi során intézményi pontok járnak a nyelvvizsga bizonyítványért:

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.