Az angol után ezeket a nyelveket tanulja a legtöbb diák az Európai Unióban

Míg a gimnáziumi oktatásban a spanyolt tanulják a legtöbben, a szakképzésben a németet.

  • Székács Linda

Az Európai Unió országaiban igen magas azoknak az általános- vagy középiskolai oktatásban részt vevő tanulóknak a száma, akik legalább egy idegen nyelvet tanulnak.

Az Eurostat egy 2023 szeptemberében kiadott elemzése szerint 2021-ben az alapfokú oktatásban részesülő tanulók 86,3 százaléka, míg a középiskolások 91-98,5 százaléka tanult legalább egy idegen nyelvet, a második vagy harmadik idegen nyelvet is tanuló általános iskolások aránya pedig 61 százalék, 2,6 százalékkal magasabb, mint 2013-ban. Növekedés látható ugyanakkor a középiskolások esetében is. Míg 2013-ban 34,1 százalékuk tanult legalább két idegen nyelvet, addig 2021-ben már 34,9 százalékuk.

Meglepő adat egyébként, hogy a kutatás szerint 2021-ben Románia volt az egyetlen olyan uniós ország, ahol a szakmai oktatásban részt vevő tanulók közel száz százaléka is legalább két vagy annál több idegen nyelvet tanult. Őket Finnország követi 82 százalékkal, majd Lengyelország 77 és Luxemburg 75 százalékkal.

Mik a leggyakrabban tanult idegen nyelvek?

Nem újdonság, hogy a legtöbb uniós országban a tanulók első idegen nyelvként az angolt tanulják, legyen szó általános iskolai, középiskolai vagy szakmai oktatásról, a diákok 78,6 százaléka pedig sikeresen el is sajátítja azt.

Második helyen az általános középiskolai oktatás (gimnáziumok) esetében a spanyol végzett, amit az unióban élő diákok 26,8 százaléka tanul. Ezt követi a francia 22,3 százalékkal, a német 21,8 százalékkal, majd az olasz mindössze 3,2 százalékkal. A leggyakrabban tanult nem EU-s idegen nyelv az orosz, amit a diákok 2,8 százaléka tanul, a legtöbben Észtországban, Lettországban, Litvániában és Bulgáriában.

Más a helyzet azonban a szakképzés esetében, ott ugyanis az angolt 17,9 százalékkal a német követi, majd a francia 16,4 és a spanyol 7 százalékkal, az olaszt pedig felváltja az orosz 2,2 százalékkal, ami Bulgáriában, Cipruson és Lettországban a legnépszerűbb.

 

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.