Míg a gimnáziumi oktatásban a spanyolt tanulják a legtöbben, a szakképzésben a németet.
Az Európai Unió országaiban igen magas azoknak az általános- vagy középiskolai oktatásban részt vevő tanulóknak a száma, akik legalább egy idegen nyelvet tanulnak.
Az Eurostat egy 2023 szeptemberében kiadott elemzése szerint 2021-ben az alapfokú oktatásban részesülő tanulók 86,3 százaléka, míg a középiskolások 91-98,5 százaléka tanult legalább egy idegen nyelvet, a második vagy harmadik idegen nyelvet is tanuló általános iskolások aránya pedig 61 százalék, 2,6 százalékkal magasabb, mint 2013-ban. Növekedés látható ugyanakkor a középiskolások esetében is. Míg 2013-ban 34,1 százalékuk tanult legalább két idegen nyelvet, addig 2021-ben már 34,9 százalékuk.
Meglepő adat egyébként, hogy a kutatás szerint 2021-ben Románia volt az egyetlen olyan uniós ország, ahol a szakmai oktatásban részt vevő tanulók közel száz százaléka is legalább két vagy annál több idegen nyelvet tanult. Őket Finnország követi 82 százalékkal, majd Lengyelország 77 és Luxemburg 75 százalékkal.
Mik a leggyakrabban tanult idegen nyelvek?
Nem újdonság, hogy a legtöbb uniós országban a tanulók első idegen nyelvként az angolt tanulják, legyen szó általános iskolai, középiskolai vagy szakmai oktatásról, a diákok 78,6 százaléka pedig sikeresen el is sajátítja azt.
Második helyen az általános középiskolai oktatás (gimnáziumok) esetében a spanyol végzett, amit az unióban élő diákok 26,8 százaléka tanul. Ezt követi a francia 22,3 százalékkal, a német 21,8 százalékkal, majd az olasz mindössze 3,2 százalékkal. A leggyakrabban tanult nem EU-s idegen nyelv az orosz, amit a diákok 2,8 százaléka tanul, a legtöbben Észtországban, Lettországban, Litvániában és Bulgáriában.
Más a helyzet azonban a szakképzés esetében, ott ugyanis az angolt 17,9 százalékkal a német követi, majd a francia 16,4 és a spanyol 7 százalékkal, az olaszt pedig felváltja az orosz 2,2 százalékkal, ami Bulgáriában, Cipruson és Lettországban a legnépszerűbb.
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat. Az intézményeknek az áprilisi rendeléseiket sem kell módosítaniuk: az újonnan engedélyezett kiadványokat augusztus 24. és szeptember 15. között, pótrendelésben kérhetik – közölte Lannert Judit egy Facebook-bejegyzésben.
Már óvodáskorban megjelenhetnek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy gyerek később kieshet az oktatásból és a munkaerőpiacról – állítja a brit fiatalok munkanélküliségével foglalkozó felülvizsgálat vezetője. Angliában ezért már az iskolákban megpróbálnák azonosítani a veszélyeztetett gyerekeket.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
Tegnap arról posztolt a KDNP, hogy a kormány a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével „33 milliárd forintot húz ki a tanárok zsebéből”. Erre reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely szerint a KDNP állításai nemcsak tévesek, hanem félrevezetőek is.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A jelentkezés csak néhány perc, de egy apró hiba később sok bosszúságot okozhat. Most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Hamarosan korántsem lesz mindegy, milyen szám kerül a bérletetekre.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
