Érdekes adatokat találtunk az Oktatási Hivatal nyelvvizsga-statisztikái között.
122 885 - tíz évvel ezelőtt még ennyien próbáltak meg nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni valamilyen idegen nyelvből, 2022-re viszont ez a szám 83 145 nyelvvizsgázóra csökkent. Bár fontos kiemelni, hogy a a 2023-as évre vonatkozó adatok egyelőre nem pontosak, mivel a 2023-ban nyitott nyelvvizsga-anyakönyvek lezárása még folyamatban van.
Az eddigi adatok alapján megnéztük, hogy a születési hely régiója szerint melyik nyelvből, hol tették a legtöbb vizsgát. Érdekes, hogy összességében a keleti országrészben többen mentek el nyelvvizsgázni (25362), mint Nyugat-Magyarországon (18187) – bár a statisztika a vizsgázók száma alapján készült, és nem csak a sikeresen teljesítőkről szól. Ez annak tükrében is meglepő, hogy a legtöbb statisztikában keleten rosszabbul teljesítenek, például 2022-es adatok alapján a keleti régiókban csak minden ötödik 25-34 évesnek van diplomája, míg a nyugati országrészben 25-30 százalék között van a diplomások aránya.
Nyelv szerinti bontás
A legtöbben angolból tettek vizsgát, itt is a keleti országrész dominál összesen 21 507 vizsgázóval, amit Budapest követ 16 554 fővel. Német nyelvű vizsgára viszont többen mentek el Nyugat-Magyarországon, összesen 3713 ember, keleten pedig 3024-en. Spanyolból már lényegesen kevesebben vizsgáztak, és Budapesten mérettették meg legtöbben a nyelvtudásukat, összesen 337-en. A teljes statisztikát innen érhetitek el.
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
