2023-ban mindössze 66 ezren jelentkeztek valamilyen nyelvvizsgára, és még kevesebben teljesítették sikeresen.
Mindössze 50 886 sikeres nyelvvizsga született 2023-ban. Több mint tízezerrel kevesebb, mint 2022-ben, nagyjából kilencezerrel kevesebb, mint 2020-ban, a 2014-es adatokhoz képest (79 094) pedig majdnem harmincezerrel kevesebb, arról nem is beszélve, hogy a nyelvvizsgázók száma 9 év alatt nagyjából a felére csökkent. Míg 2014-ben összesen 122 885-en próbálkoztak valamilyen szinten és nyelven nyelvvizsgát tenni, 2023-ban már csak 66 014-en.
A legtöbben 2023-ban is angolból vizsgáztak, 53 566 jelentkező közül 38 908-an középfokon, 13 498-an felsőfokon, 1159-en pedig alapszinten. Sikeres angol nyelvvizsgát 41 864-en tettek.
A második legnépszerűbb nyelv 9692 vizsgázóval a német volt: 8156-an próbálkoztak középfokon, 1158-an felsőn, és mindössze 371-en alapfokon. Sikeres nyelvvizsgát németből 7031-en tettek. Ezt követi a spanyol, amiből 716-an jelentkeztek, majd a francia 536, és az olasz 518 jelentkezővel.
Frissítés (2024.02.12)
Az Oktatási Hivatal lapunknak küldött tájékoztatása szerint a 2023-as adatok egyelőre nem véglegesek, a tavalyi évben nyitott nyelvvizsga-anyakönyvek lezárása ugyanis még folyamatban van, így ez a szám folyamatosan nő, a honlapon elérhető statisztikák pedig folyamatosan frissülnek.
"A tavalyi év nyelvvizsga-statisztikái várhatóan 2024. áprilisától tekinthetők véglegesnek." - írják.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
