Kevesebb mint tíz év alatt felére csökkent a nyelvvizsgázók száma

2023-ban mindössze 66 ezren jelentkeztek valamilyen nyelvvizsgára, és még kevesebben teljesítették sikeresen.

  • Székács Linda

Mindössze 50 886 sikeres nyelvvizsga született 2023-ban. Több mint tízezerrel kevesebb, mint 2022-ben, nagyjából kilencezerrel kevesebb, mint 2020-ban, a 2014-es adatokhoz képest (79 094) pedig majdnem harmincezerrel kevesebb, arról nem is beszélve, hogy a nyelvvizsgázók száma 9 év alatt nagyjából a felére csökkent. Míg 2014-ben összesen 122 885-en próbálkoztak valamilyen szinten és nyelven nyelvvizsgát tenni, 2023-ban már csak 66 014-en.

A legtöbben 2023-ban is angolból vizsgáztak, 53 566 jelentkező közül 38 908-an középfokon, 13 498-an felsőfokon, 1159-en pedig alapszinten. Sikeres angol nyelvvizsgát 41 864-en tettek.

A második legnépszerűbb nyelv 9692 vizsgázóval a német volt: 8156-an próbálkoztak középfokon, 1158-an felsőn, és mindössze 371-en alapfokon. Sikeres nyelvvizsgát németből 7031-en tettek. Ezt követi a spanyol, amiből 716-an jelentkeztek, majd a francia 536, és az olasz 518 jelentkezővel.

Frissítés (2024.02.12)

Az Oktatási Hivatal lapunknak küldött tájékoztatása szerint a 2023-as adatok egyelőre nem véglegesek, a tavalyi évben nyitott nyelvvizsga-anyakönyvek lezárása ugyanis még folyamatban van, így ez a szám folyamatosan nő, a honlapon elérhető statisztikák pedig folyamatosan frissülnek.

"A tavalyi év nyelvvizsga-statisztikái várhatóan 2024. áprilisától tekinthetők véglegesnek." - írják.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.