Kevesebb mint tíz év alatt felére csökkent a nyelvvizsgázók száma

2023-ban mindössze 66 ezren jelentkeztek valamilyen nyelvvizsgára, és még kevesebben teljesítették sikeresen.

  • Székács Linda
Mindössze 50 886 sikeres nyelvvizsga született 2023-ban. Több mint tízezerrel kevesebb, mint 2022-ben, nagyjából kilencezerrel kevesebb, mint 2020-ban, a 2014-es adatokhoz képest (79 094) pedig majdnem harmincezerrel kevesebb, arról nem is beszélve, hogy a nyelvvizsgázók száma 9 év alatt nagyjából a felére csökkent. Míg 2014-ben összesen 122 885-en próbálkoztak valamilyen szinten és nyelven nyelvvizsgát tenni, 2023-ban már csak 66 014-en.

A legtöbben 2023-ban is angolból vizsgáztak, 53 566 jelentkező közül 38 908-an középfokon, 13 498-an felsőfokon, 1159-en pedig alapszinten. Sikeres angol nyelvvizsgát 41 864-en tettek.

A második legnépszerűbb nyelv 9692 vizsgázóval a német volt: 8156-an próbálkoztak középfokon, 1158-an felsőn, és mindössze 371-en alapfokon. Sikeres nyelvvizsgát németből 7031-en tettek. Ezt követi a spanyol, amiből 716-an jelentkeztek, majd a francia 536, és az olasz 518 jelentkezővel.

Frissítés (2024.02.12)

Az Oktatási Hivatal lapunknak küldött tájékoztatása szerint a 2023-as adatok egyelőre nem véglegesek, a tavalyi évben nyitott nyelvvizsga-anyakönyvek lezárása ugyanis még folyamatban van, így ez a szám folyamatosan nő, a honlapon elérhető statisztikák pedig folyamatosan frissülnek.

"A tavalyi év nyelvvizsga-statisztikái várhatóan 2024. áprilisától tekinthetők véglegesnek." - írják.

Hozzászólások

„Negyedik osztály után sok gyerek elveszíti a kapcsolatát az iskolával” – a felső tagozat lehet a rendszer egyik legnagyobb töréspontja

A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.