A nyelvtudás fontosságáról is beszélt Novák Katalin a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

Novák Katalin "A Köztársasági Elnök szerepe a magyar diplomáciában" címen tartott előadást az NKE-n, ahol a nyelvtudásról és a magyar diákok külföldi tanulását segítő ösztöndíjról is említést tett.

  • Székács Linda

A diplomáciai munka és az ehhez szükséges nyelvtudás fontosságáról is beszélt Novák Katalin köztársasági elnök hétfőn a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A köztársasági elnök az egyetemi előadásában többek között elmondta, milyen aktív bel-és külföldi diplomáciai feladatokat végez, és hogy milyen szerepet játszik a nyelvtudása, ha köztársasági elnökként külföldre kell utaznia, és más országok vezetőivel beszélnie.

Mint mondta, így lehetőség nyílik személyes kapcsolat kialakulására, melyre példaként hozta azt, amikor Ferenc pápával az egyházfő anyanyelvén, spanyolul beszélgetett, az osztrák államfővel pedig németül.

"Ha tolmácsra sincs szükség, sokkal közvetlenebb kapcsolat alakul ki, emellett minden apró gesztusnak, hangsúlynak, szónak, árnyalatnak nagy jelentősége van a nemzetközi kapcsolatokban" - emelte ki.

Az államfő azt is hozzátette, a diplomáciában nyitottságot kell mutatni, és tudni kell figyelni, meghallgatni a másik felet, megérteni az ő álláspontját is. Ügyelni kell arra, amit mondunk és amit nem mondunk, amit teszünk vagy amit nem teszünk, köztársasági elnökként viszont kellő rugalmassággal kezelheti ezeket.

Novák említést tett a Stipendium Peregrinum nevű ösztöndíjról is, ami azokat a fiatalokat támogatja, akik külföldön szeretnének tanulni. Ezzel kapcsolatban megjegyezte; ő maga is tanult egy ideig külföldön, ahonnan hazatérve aztán sokkal szebbnek látta Magyarországot.

Egy kérdésre válaszolva azt is kifejtette: Magyarországnak első alkalommal van női köztársasági elnöke, ennek az a pozitív üzenete, hogy nincs olyan tisztség, amit ne tölthetne be nő. Mindazonáltal különösen nagy felelősség megfelelni ennek a tisztségnek, hiszen ha hibázik, akkor abból sokan arra következtetnek, hogy az egész női nem alkalmatlan egy ilyen feladatra.

Diploma nyelvvizsga nélkül

Annak ellenére, hogy a köztársasági elnök szerint is kiemelten fontos a nyelvtudás és nyelvtanulás, a kormány 2022 végén a felsőoktatási törvény módosításával kivette abból a diplomához szükséges, legalább középszintű nyelvvizsga követelményét. Bár Rozgonyi Zoltán, az Euroexam Nyelvvizsgaközpont vezetője ezzel kapcsolatban lapunknak azt mondta, a törvény módosításával nem vész el, csak "a kimeneti oldalról átkerül a bemeneti oldalra" a nyelvtudás jelentősége, évek óta nem vizsgáztak olyan kevesen, mint az elmúlt két évben, a sorozatos nyelvvizsga-amnesztiák ideje alatt.

 

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.