Novák Katalin "A Köztársasági Elnök szerepe a magyar diplomáciában" címen tartott előadást az NKE-n, ahol a nyelvtudásról és a magyar diákok külföldi tanulását segítő ösztöndíjról is említést tett.
A diplomáciai munka és az ehhez szükséges nyelvtudás fontosságáról is beszélt Novák Katalin köztársasági elnök hétfőn a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A köztársasági elnök az egyetemi előadásában többek között elmondta, milyen aktív bel-és külföldi diplomáciai feladatokat végez, és hogy milyen szerepet játszik a nyelvtudása, ha köztársasági elnökként külföldre kell utaznia, és más országok vezetőivel beszélnie.
Mint mondta, így lehetőség nyílik személyes kapcsolat kialakulására, melyre példaként hozta azt, amikor Ferenc pápával az egyházfő anyanyelvén, spanyolul beszélgetett, az osztrák államfővel pedig németül.
"Ha tolmácsra sincs szükség, sokkal közvetlenebb kapcsolat alakul ki, emellett minden apró gesztusnak, hangsúlynak, szónak, árnyalatnak nagy jelentősége van a nemzetközi kapcsolatokban" - emelte ki.
Az államfő azt is hozzátette, a diplomáciában nyitottságot kell mutatni, és tudni kell figyelni, meghallgatni a másik felet, megérteni az ő álláspontját is. Ügyelni kell arra, amit mondunk és amit nem mondunk, amit teszünk vagy amit nem teszünk, köztársasági elnökként viszont kellő rugalmassággal kezelheti ezeket.
Novák említést tett a Stipendium Peregrinum nevű ösztöndíjról is, ami azokat a fiatalokat támogatja, akik külföldön szeretnének tanulni. Ezzel kapcsolatban megjegyezte; ő maga is tanult egy ideig külföldön, ahonnan hazatérve aztán sokkal szebbnek látta Magyarországot.
Egy kérdésre válaszolva azt is kifejtette: Magyarországnak első alkalommal van női köztársasági elnöke, ennek az a pozitív üzenete, hogy nincs olyan tisztség, amit ne tölthetne be nő. Mindazonáltal különösen nagy felelősség megfelelni ennek a tisztségnek, hiszen ha hibázik, akkor abból sokan arra következtetnek, hogy az egész női nem alkalmatlan egy ilyen feladatra.
Diploma nyelvvizsga nélkül
Annak ellenére, hogy a köztársasági elnök szerint is kiemelten fontos a nyelvtudás és nyelvtanulás, a kormány 2022 végén a felsőoktatási törvény módosításával kivette abból a diplomához szükséges, legalább középszintű nyelvvizsga követelményét. Bár Rozgonyi Zoltán, az Euroexam Nyelvvizsgaközpont vezetője ezzel kapcsolatban lapunknak azt mondta, a törvény módosításával nem vész el, csak "a kimeneti oldalról átkerül a bemeneti oldalra" a nyelvtudás jelentősége, évek óta nem vizsgáztak olyan kevesen, mint az elmúlt két évben, a sorozatos nyelvvizsga-amnesztiák ideje alatt.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
