A nyelvtudás fontosságáról is beszélt Novák Katalin a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

Novák Katalin "A Köztársasági Elnök szerepe a magyar diplomáciában" címen tartott előadást az NKE-n, ahol a nyelvtudásról és a magyar diákok külföldi tanulását segítő ösztöndíjról is említést tett.

  • Székács Linda

A diplomáciai munka és az ehhez szükséges nyelvtudás fontosságáról is beszélt Novák Katalin köztársasági elnök hétfőn a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A köztársasági elnök az egyetemi előadásában többek között elmondta, milyen aktív bel-és külföldi diplomáciai feladatokat végez, és hogy milyen szerepet játszik a nyelvtudása, ha köztársasági elnökként külföldre kell utaznia, és más országok vezetőivel beszélnie.

Mint mondta, így lehetőség nyílik személyes kapcsolat kialakulására, melyre példaként hozta azt, amikor Ferenc pápával az egyházfő anyanyelvén, spanyolul beszélgetett, az osztrák államfővel pedig németül.

"Ha tolmácsra sincs szükség, sokkal közvetlenebb kapcsolat alakul ki, emellett minden apró gesztusnak, hangsúlynak, szónak, árnyalatnak nagy jelentősége van a nemzetközi kapcsolatokban" - emelte ki.

Az államfő azt is hozzátette, a diplomáciában nyitottságot kell mutatni, és tudni kell figyelni, meghallgatni a másik felet, megérteni az ő álláspontját is. Ügyelni kell arra, amit mondunk és amit nem mondunk, amit teszünk vagy amit nem teszünk, köztársasági elnökként viszont kellő rugalmassággal kezelheti ezeket.

Novák említést tett a Stipendium Peregrinum nevű ösztöndíjról is, ami azokat a fiatalokat támogatja, akik külföldön szeretnének tanulni. Ezzel kapcsolatban megjegyezte; ő maga is tanult egy ideig külföldön, ahonnan hazatérve aztán sokkal szebbnek látta Magyarországot.

Egy kérdésre válaszolva azt is kifejtette: Magyarországnak első alkalommal van női köztársasági elnöke, ennek az a pozitív üzenete, hogy nincs olyan tisztség, amit ne tölthetne be nő. Mindazonáltal különösen nagy felelősség megfelelni ennek a tisztségnek, hiszen ha hibázik, akkor abból sokan arra következtetnek, hogy az egész női nem alkalmatlan egy ilyen feladatra.

Diploma nyelvvizsga nélkül

Annak ellenére, hogy a köztársasági elnök szerint is kiemelten fontos a nyelvtudás és nyelvtanulás, a kormány 2022 végén a felsőoktatási törvény módosításával kivette abból a diplomához szükséges, legalább középszintű nyelvvizsga követelményét. Bár Rozgonyi Zoltán, az Euroexam Nyelvvizsgaközpont vezetője ezzel kapcsolatban lapunknak azt mondta, a törvény módosításával nem vész el, csak "a kimeneti oldalról átkerül a bemeneti oldalra" a nyelvtudás jelentősége, évek óta nem vizsgáztak olyan kevesen, mint az elmúlt két évben, a sorozatos nyelvvizsga-amnesztiák ideje alatt.

 

 

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.