Ismét árat emelt két népszerű nyelvvizsgaközpont

Februárban az ELTE Origó és a telc is frissítette a díjszabását.

  • Székács Linda

Ismét ötezer forinttal emelkedett a középfokú komplex nyelvvizsgák díja az ELTE Origó Nyelvi Centrumnál. A vizsgaközpont február 1-jén változtatta meg a díjszabását, ami alapján most kereken 50 ezer forintot kell fizetnie annak, aki náluk szeretne középfokú, komplex nyelvvizsgát tenni. Ez a legutóbbi, novemberben meghatározott árnál 5000 forinttal magasabb, a nyári adatokhoz képest viszont idén februártól már 15 ezer forinttal kerül többe náluk középfokú nyelvvizsgát tenni, mint 2022 nyarán.

Még jobban a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak a vizsgázóknak, akik komplex helyett részvizsgákat tennének. A középfokú írásbeli részvizsga ára 30 500 forintról 35 ezer forintra emelkedett, az írásbeli pedig kereken 6000 ezer forinttal, 28 500 forintról 34 500 forintra nőtt. Ez azt jelenti tehát, hogy akik nem egyszerre, hanem néhány hónapos csúsztatással szeretnék megszerezni a nyelvvizsga-bizonyítványukat, két részletben bár, de közel 70 ezer forintot kell fizetniük érte.

Az ELTE mellett a nemzetközileg akkreditált, német székhelyű telc is a díjemelés mellett döntött. Februártól azoknak, akik náluk szeretnének komplex középfokú nyelvvizsgát tenni 46 800 forintot kell fizetniük, a részvizsgák pedig 32 800 és 31 800 forintba kerülnek, míg a felsőfokú, C1 szintű vizsgák jellemzően egy-kétezer forinttal kerülnek többe.

Jó hír azonban, hogy januárban 50 ezerről 58 ezer forintra emelkedett az első sikeres nyelvvizsga díjához nyújtott kormányzati támogatás összege is, így tehát ha 35 év alattiak vagytok, és elsőre sikerül a nyelvvizsgátok, a bizonyítvány kiállítását követően visszaigényelhetitek az államtól a teljes befizetett összeget, hiszen az áremelések ellenére a legtöbb nyelvvizsgaközpont díjszabása még mindig belefér a meghatározott keretbe.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.