Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Februárban az ELTE Origó és a telc is frissítette a díjszabását.
Ismét ötezer forinttal emelkedett a középfokú komplex nyelvvizsgák díja az ELTE Origó Nyelvi Centrumnál. A vizsgaközpont február 1-jén változtatta meg a díjszabását, ami alapján most kereken 50 ezer forintot kell fizetnie annak, aki náluk szeretne középfokú, komplex nyelvvizsgát tenni. Ez a legutóbbi, novemberben meghatározott árnál 5000 forinttal magasabb, a nyári adatokhoz képest viszont idén februártól már 15 ezer forinttal kerül többe náluk középfokú nyelvvizsgát tenni, mint 2022 nyarán.
Még jobban a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak a vizsgázóknak, akik komplex helyett részvizsgákat tennének. A középfokú írásbeli részvizsga ára 30 500 forintról 35 ezer forintra emelkedett, az írásbeli pedig kereken 6000 ezer forinttal, 28 500 forintról 34 500 forintra nőtt. Ez azt jelenti tehát, hogy akik nem egyszerre, hanem néhány hónapos csúsztatással szeretnék megszerezni a nyelvvizsga-bizonyítványukat, két részletben bár, de közel 70 ezer forintot kell fizetniük érte.
Az ELTE mellett a nemzetközileg akkreditált, német székhelyű telc is a díjemelés mellett döntött. Februártól azoknak, akik náluk szeretnének komplex középfokú nyelvvizsgát tenni 46 800 forintot kell fizetniük, a részvizsgák pedig 32 800 és 31 800 forintba kerülnek, míg a felsőfokú, C1 szintű vizsgák jellemzően egy-kétezer forinttal kerülnek többe.
Jó hír azonban, hogy januárban 50 ezerről 58 ezer forintra emelkedett az első sikeres nyelvvizsga díjához nyújtott kormányzati támogatás összege is, így tehát ha 35 év alattiak vagytok, és elsőre sikerül a nyelvvizsgátok, a bizonyítvány kiállítását követően visszaigényelhetitek az államtól a teljes befizetett összeget, hiszen az áremelések ellenére a legtöbb nyelvvizsgaközpont díjszabása még mindig belefér a meghatározott keretbe.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).