Már több ezren írták alá a petíciót: újabb nyelvvizsga-amnesztiát szeretnének a diákok

Sokan azt szeretnék, ha az idén diplomázó hallgatók is nyelvvizsga-amnesztiát kapnának. Ilyen döntés azonban eddig nem született.

  • Eduline

December közepén szavazta meg az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbítását, a rendeletnek pedig része maradt a 2021-es nyelvvizsga-amnesztia is. Ez utóbbi sok félreértést szült, sok egyetemista úgy értelmezte a jogszabályt, hogy a 2022-es végzősök is megkapják a diplomájukat a nyelvvizsga bemutatása nélkül.

A rendelet csupán annyit tesz lehetővé, hogy az egyetemek bármikor kiállítsák és átadják azoknak az oklevelét, akik 2021. augusztus végéig befejezték az egyetemet, de még nem jelentkeztek a bizonyítványukért. Az amnesztiáról egyébként 2020-ban és 2021-ben is külön döntöttek.

Tehát jelenleg a nyelvvizsga-amnesztia azokra a hallgatókra vonatkozik, akik 2021. augusztus 31.-ig fejezik be a záróvizsgáit.

Újabb petíció indult

Pedig sokan most is azt szeretnék, hogy könnyítéssel kaphassák meg a diplomájukat. Petíciót is indítottak, amit eddig több mint 3 500-an alá is írtak. Az aláírásgyűjtés kezdeményezői kiemelik: azok, akik 7 és 8 féléves képzésen tanulnak, egyszerre kezdték el a tanulmányaikat azokkal, akik 6 féléves szakon végeztek tavaly, a jelenlegi szabályok alapján mégsem kapnak könnyítést. Ezért azt kérik, hogy a

a fennálló járványügyi helyzetre való tekintettel hosszabbítsák meg a rendelet érvényességét (a 2022-es évre is).

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.