Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Nyelvvizsgázni szeretnétek, de nem tudjátok hol érdemes megcsinálni? Most összeszedtük nektek az összes olyan vizsgatípust és vizsgaközpontot, amik közül válogathattok.
Ha nyelvvizsgaszerzésére szánjátok el magatokat, először utána kell járnotok, hogy általános vagy szaknyelvi vizsgát várnak-e el tőletek. Az általános alapvetően mindennapi beszédtémák körében méri fel a tudásotokat, ez a vizsgatípus a gyakoribb választás (pl.: érettségi többletponthoz, diplomához). De ha egy konkrét szakterülethez kell alkalmazkodnotok, a szaknyelvi vizsgát érdemes választanotok.
A következő lépés az egy- illetve kétnyelvű vizsga közti választás. A különbség köztük, hogy az egynyelvű felmérő négy készséget vizsgál meg (beszédértés, beszédkészség, íráskészség és írott szöveg megértése), a kétnyelvű pedig ezeken felül a közvetítési készségeket is számon kéri - vagyis fordítási feladatokra is számíthattok. Fontos, az, hogy egy- vagy kétnyelvű vizsgát tesztek, nem befolyásolja a vizsgátok értékét.
A harmadik döntés a vizsgatétel módjára vonatkozik, ugyanis külön-külön írásbelit és szóbelit is tehettek, vagy választhatjátok a komplex felmérőt, ami mindkét részről méri a tudásotokat. Ha pedig mégsem sikerülne mind a két része a vizsgának, akkor csak az egyiket kell megismételnetek.
Hol érdemes keresgélni? Melyik vizsgaközpontot tudtok választani?
Ha általánosan elfogadott nyelvvizsgát szeretnétek, úgynevezett akkreditált vizsgaközpontot kell választanotok. Ez azt jelenti, hogy a központ államilag elfogadott, minden követelménynek és törvénynek eleget tesz.
Az akkreditált vizsgaközpontok között is vannak különbségek, amiket érdemes mérlegelni. Négy olyan intézmény van, ahol minden típusban tudtok vizsgát tenni, ezek a BME-, a Corvinus-, a Euroexam- és a KJE Nyelvvizsgaközpontok. Ezekben egy-vagy kétnyelvű, általános és szaknyelvi vizsgát is van lehetőségetek szerezni angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol és portugál nyelveken.
Ezen kívül több lehetőségből választhattok a PROFEX, és az NKE vizsgaközpontokban is. A legtöbb nyelvből az ELTE Origó Nyelvvizsgaközpontban vizsgázhattok. Itt a legnépszerűbb nyelvek mellett többek között arab, bolgár, finn, holland, horvát, illetve román nyelvet is választhattok.
További akkreditált nyelvvizsgaközpontért keressétek fel az Oktatási Hivatal Nyelvvizsga Akkreditációs Központját azaz a NYAK oldalát.
Ha kíváncsiak vagytok, mennyibe kerülnek 2020-ban a nyelvvizsgák, itt elolvashatjátok.
Már nyáron tudni lehetett, hogy nem teszik kötelezővé a nyelvvizsgát a felvételihez
A napokban derült ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) döntése Szél Bernadett tavaly benyújtott közérdekű adatigénylésével a kapcsolatban - írja a Népszava.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.