Még mindig égető probléma sok záróvizsgázott hallgató esetében a diploma megszerzése. Ugyanis hiába a sikeres államvizsga, nyelvvizsga hiányában nem vehették kézbe a diplomájukat. Itt vannak a legfontosabb tudnivalók és a lehetőségek is, amelyekről fontos tudnotok.
93 415 - ennyi "beragadt" diplomát számolt össze az Oktatási Hivatal idén június végéig. Ahogyan azt mi is megírtuk, a nyelvvizsga hiányában át nem vehető oklevelek csökkentésére több lehetőség született már.
Ilyen volt a diplomamentő program is
A kormány 2014-ben diplomamentő programot indított, ez tavaly újraindult, és idén tavasszal pedig még egyet indítottak. A program keretében többek között angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol képzésre lehetett pályázni. Körülbelül három hónapos tanfolyamnak feleltek meg ezek a képzések, amelynek a támogatási mértéke fejenként maximum 300 ezer forint. Ezzel a statisztikák szerint több ezer diplomát sikerült megszerezniük a résztvevőknek, de a hiányzó diplomák számán jól látszik, még mindig túl sok oklevélről van szó.
Nyelvtanulási diákhitel
Az október elején elindult nyelvi diákhitel többek között erre a problémára is lett kitalálva. A nyelvi diákhitelt (amely 100-500 ezer forint közötti összeg lehet) aktív vagy passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók, illetve olyanok vehetik fel, akik a tanulmányaikat már befejezték, de nyelvvizsga hiányában még nem kapták meg a diplomájukat. A sikeres nyelvvizsga letételét követően - a legtöbb idegennyelv esetében - a hitel kamata 0 százalék lesz.
Hány óra kell egy nyelv megtanulásához? Érdekes lista az időbefektetésről
Gondolkoztatok már azon, hogy vajon milyen idegen nyelveket lehet a legkevesebb idő alatt megtanulni? Itt egy lista, ami tetszeni fog, ha időhiányban szeretnétek egy (újabb) nyelvvizsgát.
Meddig lehet benyújtani?
A sikeres felvételi után, akiket államilag támogatott képzésre vettek fel, aláírnak egy hallgatói szerződést, amelyben az is szerepel, hogy a képzési idő másfélszeresén belül megszerzik az oklevelet, ennyi idő alatt tehát a nyelvvizsgát is be kell mutatni, hiszen anélkül nincs oklevél sem. Ha ez nem teljesül, vissza kell fizetni az igénybe vett magyar állami ösztöndíj összegének 50%-át. Így tehát ha egy 6 féléves képzési idejű szakon tanultok, legfeljebb 9 félév áll rendelkezésetekre ahhoz, hogy diplomát szerezzetek, vagyis a végzés után még másfél évetek van nyelvvizsgázni.
Kedvezmény pedagógusoknak
A köznevelési törvény módosítása azt is tartalmazza, hogy a pedagógusok akkor is elkezdhetnek tanítani, ha a nyelvvizsga hiánya miatt csúszik a diplomájuk kiadása. Ettől függetlenül ugyanúgy kaphatják a diplomás bérezésnek megfelelő összeget.
A nyelvvizsga kérdésköre egyre jobban érinti az egyetemi felvételit is, mint kiderült a 2020-as keresztféléves felvételi ezalól még kivételt jelent.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Végzősök, figyelem! Ezeket a nyelvvizsgákat fogadják el a diplomához
Ha hamarosan diplomáztok, de még nincs nyelvvizsgátok, nem mindegy, hogy milyen bizonyítványt szereztek. Nem minden típust fogadnak el a diplomához. Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
