Hány óra kell egy nyelv megtanulásához? Érdekes lista az időbefektetésről

Gondolkoztatok már azon, hogy vajon milyen idegen nyelveket lehet a legkevesebb idő alatt megtanulni? Itt egy lista, ami tetszeni fog, ha időhiányban szeretnétek egy (újabb) nyelvvizsgát.

  • Eduline

Ahogy már mi is többször írtunk róla, a Foreign Service Insitute (FSI) - az amerikai kormány külföldi ügyekkel kapcsolatos képzéseit végző legnagyobb beszállítója - öt kategóriába sorolja a nyelveket nehézség szerint.

Mielőtt megnézzük a kategóriákat érdemes elmondani, az osztályozás nem tudományos, hanem kifejezetten pragmatikus szempontok alapján történik: egyszerűen csak azt veszi figyelembe, hogy mennyi időbe kerül amerikai az tanítványoknak megtanulni egy-egy idegen nyelvet. Illetve hozzá kell tenni, hogy a "folyékonyan" beszélni fogalma is szubjektív, azonban a lista szemléletes. Tehát íme a kategóriák:

Az 1. kategóriába  az FSI egyrészt az északi germán (skandináv) nyelveket sorolja – ide tartozik a dán, a norvég és a svéd –; illetve az újlatin nyelvek, mint a francia, az olasz, a spanyol és a portugál. Ezeket egy amerikai anyanyelvű tanuló nagyjából fél év alatt, 23-24 hetes, illetve 575-600 órányi tanulással el tudja sajátítani.

A 2. kategóriás nyelvek közé került a német, amit 30 hétig, illetve 750 óráig kell tanulási egy amerikainak. A 3. kategórába tartozik a maláj, indonéz és a szuahéli 36 héttel, kb. 900 órával.

A 4. kategóriába 42 nyelvet sorolnak, az albántól a törökön át a zulu nyelvig – ezeket 44 hétig, nettó 1100 órán át kell tanulni ahhoz, hogy az ember elmondhassa magáról, beszéli őket. Nem mellesleg ebbe a kategóriába tartozik a magyar is.

Az 5. kategóriába tartoznak a legnehezebb nyelvek, amelyeket akár két évig is tanulni kell. Ide sorolták az arab, a kantoni, a  mandarin, a japán és a koreai nyelveket.

Akkor mit érdemes tanulni?

Az első kategóriába sorolt nyelvek közül az újlatin nyelvek, mint a francia, az olasz, a spanyol és a portugál hasonló nyelvtannal és felépítéssel rendelkeznek. A diákok, akik belekóstoltak valamelyikbe, általában azt mondták, könnyebb megtanulni a déli nyelveket, ha valaki egyszer tanult már hasonlót. Ha már választottatok nyelvet, amivel esetleg külföldi egyetemre szeretnétek jelentkezni, akkor itt bővebb infókat találhattok a jelentkezés feltételéről.

Ha kifejezetten olasz egyetemre felvételiznétek, akkor ebben az összeállításban sok hasznos infót találhattok a jelentkezésről, költségekről és a nyelvtanulásról. Rákaptatok a déli nyelvekre? Jelenleg világszerte mintegy 20 millióan tanulnak spanyolul, az Interneten a harmadik leghasználtabb nyelv, az angol és a kínai után, és Facebookon pedig a második helyen áll.  A Spanyol Nagykövetség pedig  már negyedik éve díjal is jutalmazza spanyol kéttannyelvű gimnáziumokban tanuló 11. és 12. osztályos diákokat. 

Ha a francia vagy a portugál jobban tetszik, akkor ma már sok ingyenes appal kipróbálhatjátok őket, anélkül, hogy bármilyen nyelvkönyvet vagy kurzust vennétek. A lépések 50 nyelven például egy olyan alkalmazás, amivel az alapoktól lehet kezdeni a nyelvtanulást, többek között francia, portugál, spanyol vagy olasz nyelven is.

Mekkora összeget igényelhettek vissza a nyelvvizsga árából?

Nemrég szereztetek nyelvvizsga-bizonyítványt, és szeretnétek visszakapni a vizsga díját? Mutatjuk, hogy mekkora a támogatás összege.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.