Külön miniszteri biztosa lesz az államilag támogatott külföldi nyelvtanfolyamokat indító programnak, az első próbautakat akár már az önkormányzati választások előtt meg lehet szervezni – többek között ezt tartalmazza a hvg.hu által ismertetett minisztériumi jelentés, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma készített.
A program egyébként a 2020/2021-es tanévben startol, a diákok a tanévet záró nyári szünetben utazhatnának a közpénzből dotált nyelvgyakorlásra. A hvg.hu a minisztériumban készített jelentés alapján azt írja, a programnak miniszteri biztosa is lesz, a posztot a fideszes országgyűlési képviselő, Bartos Mónika kapná meg.
A lap a költségekről is ír: ha minden, gimnáziumba és szakgimnáziumba járó, 9. és 11. évfolyamos hallgató „vállalja az utazást”, akkor a 140 ezer diák külföldi nyelvtanfolyamára évente mintegy 90 milliárd forintot kell majd fordítani az állami büdzséből.
A jelentésből az is kiderül, hogy ezután mindegyik célországgal megtörtént „a diplomáciai kapcsolatfelvétel”: az Emmi személyes egyeztetéseken tájékoztatta a nagyköveteket vagy delegáltjukat arról, hogy terveznek. Az időpontokat is felsorolják: először, március 5-én a brit, ír és francia diplomatával egyeztettek, majd Németország, Ausztria és Kína következett. Egyedül Málta képviselőjével nem sikerült leülni, aki lemondta a találkozót, de ezt is pótolják április elején.
Ingyenes külföldi nyelvtanfolyamok: ezekbe az országokba utazhatnak a diákok
Ausztriában, Németországban, az Egyesült Királyságban, Máltán, Írországban, Franciaországban vagy Kínában vehetnek részt a kétszer kéthetes idegen nyelvi kurzuson a 9. és 11. évfolyamos középiskolások - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának írásbeli válaszából.
Mind a hat országtól azt kérték, hogy támogassák a program lebonyolítását, illetve jelöljenek ki egy olyan szakmai partnert, amelytől kaphatnak egy listát az „ajánlható, akkreditált, jó hírű nyelviskolákról, intézményekről”.
A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
