Ha valaki nem olyan szerencsés, hogy a legjobb helyzetű iskolák egyikében tanul, és nincs kiugróan jó nyelvérzéke, „akkor csak az az esélye marad, hogy pénzért vesz magánórákat a felkészüléshez”. De mi lesz a szegényebb anyagi helyzetű diákokkal, akik nem tudják megfizetni? – teszi fel a kérdést a 2020-as felvételi szabályokkal kapcsolatban a Független Diákparlament aktivistája.
„Bizonyára sokan hallottatok arról, hogy 2020-tól kötelező lesz a középfokú nyelvvizsga az egyetemi felvételihez. Mivel a nyelvtudás a mai világban elképesztően fontos dolog (egy tízmilliós ország lakosaiként nem tehetjük meg, hogy csak a saját nyelvünkön értsünk), ezért normális esetben teljes mértékben támogatni tudnám ezt az intézkedést. Csakhogy: van néhány bökkenő, amit át kellene gondolni, mielőtt még nagyobb gondot okozunk ezzel” – írja Gyetvai Viktor egyetemista, a Független Diákparlament aktivistája a Facebookon.
Hozzáteszi: ha valaki nem olyan szerencsés, hogy a legjobb helyzetű iskolák egyikében tanul, és nincs kiugróan jó nyelvérzéke, „akkor csak az az esélye marad, hogy pénzért vesz magánórákat a felkészüléshez”. „De mi lesz a szegényebb anyagi helyzetű diákokkal, akik nem tudják megfizetni?” – teszi fel a kérdést. A Független Diákparlament aktivistája úgy látja, az átlagos iskolában túl nagyok a csoportok ahhoz, hogy hatékony legyen a nyelvtanítás, és egyre több vidéki középsuliban hallani olyanról, hogy az igazgató nem tud találni nyelvtanárt, ilyenkor gyakran jönnek a "neked van nyelvvizsgád, tanítsd te az angolt" és hasonló vészmegoldások.
Felvételi szigor: van olyan szak, ahonnan a jelentkezők 60-70 százaléka kiszorulhat
Fontos lenne differenciálni a különböző szakok felvételi feltételeit, mert vannak olyan képzések, ahol nem okoz majd gondot a 2020-as szigorítás, míg máshol a jelentkezők fele is kiszorulhat a felsőoktatásból, mert nincs nyelvvizsgája - mondta a Magyar Nemzetnek Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke.
Az egyetemista kiemeli: tavaly a felvételizők 45%-a, a felvettek 55%-a rendelkezett csak középfokú nyelvvizsgával (KSH-adatok), ha már élt volna ez a szabály, a felvettek majdnem fele kiesett volna. A leendő tanárok és ápolók körében kifejezetten magas azoknak az aránya, akik nyelvvizsga nélkül vágtak neki a felvételinek.
Milyen lesz a 2020-as felvételi? Itt vannak a legfontosabb kérdések és a válaszok
2020-tól legalább egy B2-es nyelvvizsga és minimum egy emelt szintű érettségi kell majd az egyetemi-főiskolai továbbtanuláshoz. De mi a helyzet a részszabályokkal? Mi lesz a diplomás felvételizőkkel? És a diszlexiásokkal? Nem akarják eltörölni (vagy legalább elhalasztani) az új felvételi szabályokat? Minden kérdésre válaszolunk.
„Szerintem sürgősen el kellene kezdeni a magyar nyelvoktatást fejleszteni. Jobb fizetéssel ösztönözni a (nyelv)tanárokat, modernizálni a tananyagot, kisebb nyelvi csoportokat létrehozni, a felvételinél magasabb többletpontot biztosítani a nyelvvizsgáért, és figyelni, hogy milyen ütemben emelkedik a mostani lesújtó arány. Addig egészen biztosan nem szabadna bevezetni egy ilyen törvényt, amíg nincsenek biztosítva a középfokú nyelvvizsga megszerzésének feltételei az ország összes középiskolájában. Enélkül ugyanis nem a diákok nyelvtudása lesz jobb, hanem a diákok jelentős részétől elvesszük a továbbtanulás esélyét” – írja.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat. Az intézményeknek az áprilisi rendeléseiket sem kell módosítaniuk: az újonnan engedélyezett kiadványokat augusztus 24. és szeptember 15. között, pótrendelésben kérhetik – közölte Lannert Judit egy Facebook-bejegyzésben.
Már óvodáskorban megjelenhetnek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy gyerek később kieshet az oktatásból és a munkaerőpiacról – állítja a brit fiatalok munkanélküliségével foglalkozó felülvizsgálat vezetője. Angliában ezért már az iskolákban megpróbálnák azonosítani a veszélyeztetett gyerekeket.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
Tegnap arról posztolt a KDNP, hogy a kormány a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével „33 milliárd forintot húz ki a tanárok zsebéből”. Erre reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely szerint a KDNP állításai nemcsak tévesek, hanem félrevezetőek is.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A jelentkezés csak néhány perc, de egy apró hiba később sok bosszúságot okozhat. Most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Hamarosan korántsem lesz mindegy, milyen szám kerül a bérletetekre.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
