Ha valaki nem olyan szerencsés, hogy a legjobb helyzetű iskolák egyikében tanul, és nincs kiugróan jó nyelvérzéke, „akkor csak az az esélye marad, hogy pénzért vesz magánórákat a felkészüléshez”. De mi lesz a szegényebb anyagi helyzetű diákokkal, akik nem tudják megfizetni? – teszi fel a kérdést a 2020-as felvételi szabályokkal kapcsolatban a Független Diákparlament aktivistája.
„Bizonyára sokan hallottatok arról, hogy 2020-tól kötelező lesz a középfokú nyelvvizsga az egyetemi felvételihez. Mivel a nyelvtudás a mai világban elképesztően fontos dolog (egy tízmilliós ország lakosaiként nem tehetjük meg, hogy csak a saját nyelvünkön értsünk), ezért normális esetben teljes mértékben támogatni tudnám ezt az intézkedést. Csakhogy: van néhány bökkenő, amit át kellene gondolni, mielőtt még nagyobb gondot okozunk ezzel” – írja Gyetvai Viktor egyetemista, a Független Diákparlament aktivistája a Facebookon.
Hozzáteszi: ha valaki nem olyan szerencsés, hogy a legjobb helyzetű iskolák egyikében tanul, és nincs kiugróan jó nyelvérzéke, „akkor csak az az esélye marad, hogy pénzért vesz magánórákat a felkészüléshez”. „De mi lesz a szegényebb anyagi helyzetű diákokkal, akik nem tudják megfizetni?” – teszi fel a kérdést. A Független Diákparlament aktivistája úgy látja, az átlagos iskolában túl nagyok a csoportok ahhoz, hogy hatékony legyen a nyelvtanítás, és egyre több vidéki középsuliban hallani olyanról, hogy az igazgató nem tud találni nyelvtanárt, ilyenkor gyakran jönnek a "neked van nyelvvizsgád, tanítsd te az angolt" és hasonló vészmegoldások.
Felvételi szigor: van olyan szak, ahonnan a jelentkezők 60-70 százaléka kiszorulhat
Fontos lenne differenciálni a különböző szakok felvételi feltételeit, mert vannak olyan képzések, ahol nem okoz majd gondot a 2020-as szigorítás, míg máshol a jelentkezők fele is kiszorulhat a felsőoktatásból, mert nincs nyelvvizsgája - mondta a Magyar Nemzetnek Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke.
Az egyetemista kiemeli: tavaly a felvételizők 45%-a, a felvettek 55%-a rendelkezett csak középfokú nyelvvizsgával (KSH-adatok), ha már élt volna ez a szabály, a felvettek majdnem fele kiesett volna. A leendő tanárok és ápolók körében kifejezetten magas azoknak az aránya, akik nyelvvizsga nélkül vágtak neki a felvételinek.
Milyen lesz a 2020-as felvételi? Itt vannak a legfontosabb kérdések és a válaszok
2020-tól legalább egy B2-es nyelvvizsga és minimum egy emelt szintű érettségi kell majd az egyetemi-főiskolai továbbtanuláshoz. De mi a helyzet a részszabályokkal? Mi lesz a diplomás felvételizőkkel? És a diszlexiásokkal? Nem akarják eltörölni (vagy legalább elhalasztani) az új felvételi szabályokat? Minden kérdésre válaszolunk.
„Szerintem sürgősen el kellene kezdeni a magyar nyelvoktatást fejleszteni. Jobb fizetéssel ösztönözni a (nyelv)tanárokat, modernizálni a tananyagot, kisebb nyelvi csoportokat létrehozni, a felvételinél magasabb többletpontot biztosítani a nyelvvizsgáért, és figyelni, hogy milyen ütemben emelkedik a mostani lesújtó arány. Addig egészen biztosan nem szabadna bevezetni egy ilyen törvényt, amíg nincsenek biztosítva a középfokú nyelvvizsga megszerzésének feltételei az ország összes középiskolájában. Enélkül ugyanis nem a diákok nyelvtudása lesz jobb, hanem a diákok jelentős részétől elvesszük a továbbtanulás esélyét” – írja.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
