Németországba menekülnének a spanyol orvosok és informatikusok

Egyre több spanyol iratkozik be német nyelvtanfolyamra azóta, hogy Angela Merkel német kancellár februárban bejelentette: országának szüksége van orvosokra és informatikusokra - írta a Le Monde című francia napilap internetes kiadásában.

  • Eduline
"Idén 30 százalékkal nőtt a tanulók száma, ennek oka főként a gazdaságban keresendő" - árulta el a madridi Goethe Intézet igazgatója, Manfred Ewel. A piac változását követendő a Goethe Intézet önéletrajz- és motivációslevél-írást tanító kurzusokat is indít, valamint munkainterjúkra is felkészíti a hallgatókat.

 

A mérnöknek tanuló, 19 éves Dimas Vallina céltudatos: "Tudom, hogy több esélyem van jó munkát találni Németországban. Ha Spanyolországban javul a helyzet, maradok. Nehéz lenne hozzászoknom a hideghez." "A némettanulás lehetővé teszi a távozást, ha rosszra fordulnak a dolgok" - mondta Ricardo Cuesta 50 éves önkormányzati alkalmazott.

 

Alfonso Calderon 32 éves építész azonban már tudja, mi vár rájuk. "A valóság nem olyan rózsás, ahogy azt az ember kiutazás előtt hiszi" - mondta a Berlinben letelepedett férfi, akinek csaknem egy évbe telt, míg munkát talált. "De itt legalább vannak kilátások" - tette hozzá.

Spanyolországi diáktüntetés. Egyre többen költöznének külföldre
AP Photo
 

A spanyol statisztikai hivatal 580 ezer távozóval számol idén. Többségük bevándorló, aki még a gazdasági fellendülés idején érkezett, de tízből egy spanyol. Harmincasok, egy vagy többdiplomások, akik érdekes és jól fizető állásról álmodnak. Ezt azonban a 21 százalékos - a fiatalok körében pedig 45 százalékos - munkanélküliséggel küzdő Spanyolország jelenleg nehezen tudja biztosítani nekik.

 

Szombaton, október 15-én a 15-M nevű, elsősorban spanyol fiatalokat tömörítő mozgalom a mediterrán ország mintegy 60 városában szervez utcai tiltakozó megmozdulásokat a politikusok és a pénzügyi elit ellen. A "felháborodottak" néven emlegetett spanyol tüntetők felhívására a világ további 45 országában tartanak ugyanezen a napon békés demonstrációt a "globális változásért".

A 15-M aktivistái még nyáron jelezték, hogy ősszel egész Európát tüntetésre "invitálják", és ehhez egy olyan 15-i dátumot kerestek, amely hétvégére esik. Kezdeményezésük végül világszerte nyitott fülekre talált, és Hongkongtól kezdve, Izraelen, Chilén át Dél-Afrikáig ennek szellemében - a világban jelenleg uralkodó "tűrhetetlen helyzet" megszüntetéséért - tartanak szombaton tüntetéseket.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.