Hazugságokra kényszerülnek a tanárok a Klik rendszere miatt

A tanárok túlterheltek, miközben a Klik azt állítja, csak 24 órát dolgoznak egy héten. A pluszmunkákat és helyettesítéseket már nem is fizetik ki nekik.

  • Eduline

Egy több mint 20 éve tanító debreceni általános iskolai tanárnak 2010-ben 117, 2012-ben 124 ezer forint érkezett a számlájára. Ha helyettesített, vagy valamilyen egyéb túlmunkát végzett, akkor ennél több. Idén 211 ezer forintot kap, ha helyettesít, ha nem. A bérnövekedése abból adódott, hogy januártól átsorolták Pedagógus II. kategóriába, és nőtt az osztályfőnöki pótléka – írta a hvg.hu.

„Nem is a pénz a legnagyobb probléma manapság, hanem sokkal inkább az ingyenes túlmunka. Se a túlórákat, se a helyettesítéseket nem fizetik. Heti 32 órát kell konkrétan lepapírozni (nekem: 25 tanóra, 1 óra javítás, 1 fogadóóra, 2 tanórára való felkészülés, 1 óra munkaközösség-vezetői teendő, 1 óra osztályfőnöki teendő, 1 tanulói felügyelet). Ha viszont, mondjuk, egy héten 3-4 órát helyettesítek, akkor sem írhatok több órát a munkaidő-elszámolásra, hanem ezekből valamit elhagyok. Tehát havonta körülbelül háromszor aláírom, hogy azon a héten nem javítottam, nem készültem az órámra semmit. Felháborít, hogy hazugságokat kell aláírnunk” – mondta a hvg.hu-nak.

A minap Balog Zoltán azt ígérte, hogy „idén szeptembertől – immár harmadszor – kapnak béremelést a tanárok, erre megvan a fedezet. A fizetések a következő években is emelkednek a törvényben meghatározott módon, így 2017 szeptemberére az átlagos növekedés meghaladja majd a 40 százalékot.”

Ha a minisztérium vezetőire figyelünk, akkor úgy tűnik, itt van a Kánaán – mondja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Ezzel szemben a helyzet egészen más – teszi Mendrey László. Mint mondja, a mesterpedagógusok bére valóban jelentősen nőtt, de ők a pedagógusok 3-4 százalékát jelentik. Jóval kisebb mértékben, de érezhetően többet keres januártól az a mintegy 30 ezer Pedagógus II. kategóriába sorolt tanár is, aki feltöltötte a portfólióját tavaly áprilisig. Az ő minősítésük mostanában kezdődik el. „Ad absurdum, még az is előfordulhat, hogy visszasorolják őket, ha nem tudják megvédeni a papíron bemutatott teljesítményüket” – figyelmeztet Mendrey.

A pedagógusok nagy része tehát most is Pedagógus I., vagy gyakornoki státuszban van, és az ő fizetésük nem nőtt számottevően. „Az, hogy egy adott évben hányan pályázhatnak önként (hétévente mindenkinek meg kell méretnie magát) a feljebbsorolásra, azaz hány ember léphet előre, azt a mindenkori miniszter állapítja meg a költségvetés függvényében. Azaz, ha nincs pénz, könnyen korlátozhatják az előrelépést". A minősítési eljárásról itt olvashattok bővebben, arról pedig, hogy kinek kell fizetni érte, itt található.

Leterhelt tanárok

A köznevelési államtitkár nemrég kijelentette, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ munkaidő-nyilvántartása szerint – az „elsődleges vizsgálat” alapján – a pedagógusok hivatalosan nyilvántartott munkaideje heti 24 óra alatt van. Ez a gyakorló pedagógusokat és a szakszervezeteket – joggal – akasztotta ki. A fent idézett debreceni tanár által bemutatott adminisztrációs trükkök ugyanis mindenütt jellemzőek. Így a Klik nyilvántartásai legfeljebb egy országos hazugságösszegzést mutatnak be.

Mindkét nagy pedagógus-szakszervezet készített felmérést mostanában a tanárok körében, amelyek azt mutatták, hogy a pedagógusok fáradtak, túlterheltek. A Pedagógusok Szakszervezete kérdőívét több mint 12 ezren töltötték ki. 90 százalékuknak nőtt a munkára fordított ideje és a leterheltsége az új rendszerben. Hasonló arányban válaszolták azt, hogy gyakran dolgoznak bent az intézményben is heti 32 óránál többet. A válaszadók kétharmada szerint nem ellentételezi a megnőtt munkaterheléseket az életpálya nyújtotta béremelés, viszont csökkenti a pedagógusi munka minőségét. A tanárok tehát kimerültek, leterheltek. A PDSZ kutatása szerint annyira, hogy 85 százalékuk akár sztrájkra is hajlandó lenne.

A teljes cikket a hvg.hu oldalon olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.