Hazugságokra kényszerülnek a tanárok a Klik rendszere miatt

A tanárok túlterheltek, miközben a Klik azt állítja, csak 24 órát dolgoznak egy héten. A pluszmunkákat és helyettesítéseket már nem is fizetik ki nekik.

  • Eduline

Egy több mint 20 éve tanító debreceni általános iskolai tanárnak 2010-ben 117, 2012-ben 124 ezer forint érkezett a számlájára. Ha helyettesített, vagy valamilyen egyéb túlmunkát végzett, akkor ennél több. Idén 211 ezer forintot kap, ha helyettesít, ha nem. A bérnövekedése abból adódott, hogy januártól átsorolták Pedagógus II. kategóriába, és nőtt az osztályfőnöki pótléka – írta a hvg.hu.

„Nem is a pénz a legnagyobb probléma manapság, hanem sokkal inkább az ingyenes túlmunka. Se a túlórákat, se a helyettesítéseket nem fizetik. Heti 32 órát kell konkrétan lepapírozni (nekem: 25 tanóra, 1 óra javítás, 1 fogadóóra, 2 tanórára való felkészülés, 1 óra munkaközösség-vezetői teendő, 1 óra osztályfőnöki teendő, 1 tanulói felügyelet). Ha viszont, mondjuk, egy héten 3-4 órát helyettesítek, akkor sem írhatok több órát a munkaidő-elszámolásra, hanem ezekből valamit elhagyok. Tehát havonta körülbelül háromszor aláírom, hogy azon a héten nem javítottam, nem készültem az órámra semmit. Felháborít, hogy hazugságokat kell aláírnunk” – mondta a hvg.hu-nak.

A minap Balog Zoltán azt ígérte, hogy „idén szeptembertől – immár harmadszor – kapnak béremelést a tanárok, erre megvan a fedezet. A fizetések a következő években is emelkednek a törvényben meghatározott módon, így 2017 szeptemberére az átlagos növekedés meghaladja majd a 40 százalékot.”

Ha a minisztérium vezetőire figyelünk, akkor úgy tűnik, itt van a Kánaán – mondja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Ezzel szemben a helyzet egészen más – teszi Mendrey László. Mint mondja, a mesterpedagógusok bére valóban jelentősen nőtt, de ők a pedagógusok 3-4 százalékát jelentik. Jóval kisebb mértékben, de érezhetően többet keres januártól az a mintegy 30 ezer Pedagógus II. kategóriába sorolt tanár is, aki feltöltötte a portfólióját tavaly áprilisig. Az ő minősítésük mostanában kezdődik el. „Ad absurdum, még az is előfordulhat, hogy visszasorolják őket, ha nem tudják megvédeni a papíron bemutatott teljesítményüket” – figyelmeztet Mendrey.

A pedagógusok nagy része tehát most is Pedagógus I., vagy gyakornoki státuszban van, és az ő fizetésük nem nőtt számottevően. „Az, hogy egy adott évben hányan pályázhatnak önként (hétévente mindenkinek meg kell méretnie magát) a feljebbsorolásra, azaz hány ember léphet előre, azt a mindenkori miniszter állapítja meg a költségvetés függvényében. Azaz, ha nincs pénz, könnyen korlátozhatják az előrelépést". A minősítési eljárásról itt olvashattok bővebben, arról pedig, hogy kinek kell fizetni érte, itt található.

Leterhelt tanárok

A köznevelési államtitkár nemrég kijelentette, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ munkaidő-nyilvántartása szerint – az „elsődleges vizsgálat” alapján – a pedagógusok hivatalosan nyilvántartott munkaideje heti 24 óra alatt van. Ez a gyakorló pedagógusokat és a szakszervezeteket – joggal – akasztotta ki. A fent idézett debreceni tanár által bemutatott adminisztrációs trükkök ugyanis mindenütt jellemzőek. Így a Klik nyilvántartásai legfeljebb egy országos hazugságösszegzést mutatnak be.

Mindkét nagy pedagógus-szakszervezet készített felmérést mostanában a tanárok körében, amelyek azt mutatták, hogy a pedagógusok fáradtak, túlterheltek. A Pedagógusok Szakszervezete kérdőívét több mint 12 ezren töltötték ki. 90 százalékuknak nőtt a munkára fordított ideje és a leterheltsége az új rendszerben. Hasonló arányban válaszolták azt, hogy gyakran dolgoznak bent az intézményben is heti 32 óránál többet. A válaszadók kétharmada szerint nem ellentételezi a megnőtt munkaterheléseket az életpálya nyújtotta béremelés, viszont csökkenti a pedagógusi munka minőségét. A tanárok tehát kimerültek, leterheltek. A PDSZ kutatása szerint annyira, hogy 85 százalékuk akár sztrájkra is hajlandó lenne.

A teljes cikket a hvg.hu oldalon olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.