szerző:
Nagy Barnabás

„Tabletizálná” a kormány az oktatást, így a következő években sok országhoz hasonlóan a táblagépek itthon is fontos szerephez jutnának az iskolákban. Jelenleg egyetlen hasonló projekt fut, a Telenor által indított Hipersuli Program, amin keresztül már láthatók, hogyan ítélik meg diákok, tanárok és szülők a táblagépes oktatást. Megnéztük, mire kell figyelnie a kabinetnek, ha komolyan gondolja a tabletizálást.

©

A gyerekeknek és a tanároknak tetszik

Az Áldás utcai Általános Iskolában az Okosulinak elkeresztelt programban 4. osztályos tanulók kezdték el használni a tableteket 2013/14-es tanévben magyar nyelv és irodalom, természetismeret és idegen nyelvórákon, később pedig erkölcstanon és matematikán is. Ez a Telenor által kezdeményezett Hipersuli Programot megelőző kísérlet volt, amit szintén a telekommunikációs cég indított, így mielőtt 15 osztályban kezdték volna el az újfajta oktatási módszert, itt tesztelhették minden elemét. Az eredményekről átfogó tanulmány is készült.

Sajnos a kutatásból nem tudhattuk meg, hogy milyen hatásai lehetnek a programnak a hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztésében, a diákok ugyanis 2 kivétellel mind rendszeres táblagéphasználók, így részükről technikai nehézség nem merült fel. A most tabletet használó osztályok közt azonban van olyan, amelyben tanulnak nehezebb helyzetben lévő diákok, így az arról készült későbbi tanulmányok már erre is rávilágíthatnak.

A gyerekek többsége azonban tabletet csak játékra használt a program előtt. A kutatási eredmények szerint a gyerekeket motiválta az, hogy ilyen gépeket kaptak, ahogy fogalmaz; „kitüntetettnek” érezték magukat.

A tanulók többsége egyértelműen jónak ítéli meg, hogy tablettel tanulhat, és azt is szeretnék, ha több tárgy esetében is hasznát vennék. Emellett furcsa, hogy a gyerekeknek csak harmada állította, hogy tablettel élvezetesebb az óra.

A szülők háromnegyede elégedett a tablethasználat felhasználási módjával, a használat gyakoriságával azonban csak 58%. 54% nem tapasztalt változást a gyerekek tanulási motivációjában, de a szülők csaknem fele szerint szívesebben tanulnak a gyerekek.

A kormány terveiről itt, a mai magyarországi valóságról pedig ebben a cikkünkben olvashattok.

A tanárokat is képezni kell

A tanárok körében alapvetően nagy szakadék tátongott azok között, akik részt vettek a programban, és akik nem. Úgy tűnik, olyan oktatókat válogattak ki, akik már eleve otthonosan mozognak az interneten, míg a programból kimaradó tanárok a szabadidejükben sem nagyon használnak tabletet és internetet. Nyilván egy nagyszabású „tabletizáció” alkalmával komoly feladat lesz ezt a szakadékot betemetni. Ez okoz most problémát egyébként az Egyesült Királyságban is, ahol kiderült, a tableteket a tanárok fele alig használja az óráin. A Telenor programjában a résztvevő tanárok módszertani képzést is kaptak, ami elengedhetetlen a digitalizált oktatás sikeréhez.

 

©
A programban résztvevő tanárok azonban egyértelműen lelkesen fogadták a programot, egyedül az elérhető tananyag szűkössége bosszantotta őket. Végül egy külföldi alkalmazással, a Doulingóval oldották meg a helyzetet, magyar programok híján. És hogy mire használták? Legtöbbször ábrákat, képeket néztek rajta, amiket így sokkal jobb minőségben láthattak, mint kivetítve. Irodalomórán például különféle műveket kellett a szerzők arcképével társítani. A gyerekek gyakran kaptak házi feladatként prezentációkészítést, ami a tanárok szerint remek készségfejlesztő. A dolgozatírást is megreformálták, tableten egyszerre jelennek meg a feladatok a gyerekeknek, a dolgozat végén pedig egyből ki is értékel a program, máris megvan a jegy.

Vécsei Gábor, a Telenor vezető vállalati felelősségvállalás szakértője felel a Hipersuliért, és elmondta, technikalilag a program során semmilyen nehézséget nem tapasztaltak, bár meghibásodások előfordultak, ezeket könnyedén és hamar tudták orvosolni.

Technikai oldalról tehát úgy tűnik, hogy kivitelezhető a program, a tanárok képzettsége azonban gátja lehet a széleskörű elterjedésnek, ami azonban intenzív képzésekkel áthidalható. Azok az oktatók azonban, akik már jártasak a hasonló eszközök használatában, lelkesen és kreatívan használják a tableteket.

A kormányzat részéről is elkötelezettek a digitalizálással kapcsolatban, legalábbis ez derül ki az EMMI lapunknak írt leveléből. Ebből kiderül, hogy a mostani uniós költségvetési ciklusban minél jobban szeretnék fejleszteni az iskolai informatikai hálózatokat. Erre egyébként a tárca a cégeket is ösztönzi. Ha mindez a tanárok megfelelő képzésével és a tananyag digitalizálásával is kiegészül, hasznos része lehet a közoktatásnak. Korábban itt írtunk a kabinet terveiről.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!