„Tabletizálná” a kormány az oktatást, így a következő években sok országhoz hasonlóan a táblagépek itthon is fontos szerephez jutnának az iskolákban. Jelenleg egyetlen hasonló projekt fut, a Telenor által indított Hipersuli Program, amin keresztül már láthatók, hogyan ítélik meg diákok, tanárok és szülők a táblagépes oktatást. Megnéztük, mire kell figyelnie a kabinetnek, ha komolyan gondolja a tabletizálást.
A gyerekeknek és a tanároknak tetszik
Az Áldás utcai Általános Iskolában az Okosulinak elkeresztelt programban 4. osztályos tanulók kezdték el használni a tableteket 2013/14-es tanévben magyar nyelv és irodalom, természetismeret és idegen nyelvórákon, később pedig erkölcstanon és matematikán is. Ez a Telenor által kezdeményezett Hipersuli Programot megelőző kísérlet volt, amit szintén a telekommunikációs cég indított, így mielőtt 15 osztályban kezdték volna el az újfajta oktatási módszert, itt tesztelhették minden elemét. Az eredményekről átfogó tanulmány is készült.
Sajnos a kutatásból nem tudhattuk meg, hogy milyen hatásai lehetnek a programnak a hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztésében, a diákok ugyanis 2 kivétellel mind rendszeres táblagéphasználók, így részükről technikai nehézség nem merült fel. A most tabletet használó osztályok közt azonban van olyan, amelyben tanulnak nehezebb helyzetben lévő diákok, így az arról készült későbbi tanulmányok már erre is rávilágíthatnak.
A gyerekek többsége azonban tabletet csak játékra használt a program előtt. A kutatási eredmények szerint a gyerekeket motiválta az, hogy ilyen gépeket kaptak, ahogy fogalmaz; „kitüntetettnek” érezték magukat.
A tanulók többsége egyértelműen jónak ítéli meg, hogy tablettel tanulhat, és azt is szeretnék, ha több tárgy esetében is hasznát vennék. Emellett furcsa, hogy a gyerekeknek csak harmada állította, hogy tablettel élvezetesebb az óra.
A szülők háromnegyede elégedett a tablethasználat felhasználási módjával, a használat gyakoriságával azonban csak 58%. 54% nem tapasztalt változást a gyerekek tanulási motivációjában, de a szülők csaknem fele szerint szívesebben tanulnak a gyerekek.
A kormány terveiről itt, a mai magyarországi valóságról pedig ebben a cikkünkben olvashattok.
A tanárokat is képezni kell
A tanárok körében alapvetően nagy szakadék tátongott azok között, akik részt vettek a programban, és akik nem. Úgy tűnik, olyan oktatókat válogattak ki, akik már eleve otthonosan mozognak az interneten, míg a programból kimaradó tanárok a szabadidejükben sem nagyon használnak tabletet és internetet. Nyilván egy nagyszabású „tabletizáció” alkalmával komoly feladat lesz ezt a szakadékot betemetni. Ez okoz most problémát egyébként az Egyesült Királyságban is, ahol kiderült, a tableteket a tanárok fele alig használja az óráin. A Telenor programjában a résztvevő tanárok módszertani képzést is kaptak, ami elengedhetetlen a digitalizált oktatás sikeréhez.
Vécsei Gábor, a Telenor vezető vállalati felelősségvállalás szakértője felel a Hipersuliért, és elmondta, technikalilag a program során semmilyen nehézséget nem tapasztaltak, bár meghibásodások előfordultak, ezeket könnyedén és hamar tudták orvosolni.
Technikai oldalról tehát úgy tűnik, hogy kivitelezhető a program, a tanárok képzettsége azonban gátja lehet a széleskörű elterjedésnek, ami azonban intenzív képzésekkel áthidalható. Azok az oktatók azonban, akik már jártasak a hasonló eszközök használatában, lelkesen és kreatívan használják a tableteket.
A kormányzat részéről is elkötelezettek a digitalizálással kapcsolatban, legalábbis ez derül ki az EMMI lapunknak írt leveléből. Ebből kiderül, hogy a mostani uniós költségvetési ciklusban minél jobban szeretnék fejleszteni az iskolai informatikai hálózatokat. Erre egyébként a tárca a cégeket is ösztönzi. Ha mindez a tanárok megfelelő képzésével és a tananyag digitalizálásával is kiegészül, hasznos része lehet a közoktatásnak. Korábban itt írtunk a kabinet terveiről.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
