„Tabletizálná” a kormány az oktatást, így a következő években sok országhoz hasonlóan a táblagépek itthon is fontos szerephez jutnának az iskolákban. Jelenleg egyetlen hasonló projekt fut, a Telenor által indított Hipersuli Program, amin keresztül már láthatók, hogyan ítélik meg diákok, tanárok és szülők a táblagépes oktatást. Megnéztük, mire kell figyelnie a kabinetnek, ha komolyan gondolja a tabletizálást.
A gyerekeknek és a tanároknak tetszik
Az Áldás utcai Általános Iskolában az Okosulinak elkeresztelt programban 4. osztályos tanulók kezdték el használni a tableteket 2013/14-es tanévben magyar nyelv és irodalom, természetismeret és idegen nyelvórákon, később pedig erkölcstanon és matematikán is. Ez a Telenor által kezdeményezett Hipersuli Programot megelőző kísérlet volt, amit szintén a telekommunikációs cég indított, így mielőtt 15 osztályban kezdték volna el az újfajta oktatási módszert, itt tesztelhették minden elemét. Az eredményekről átfogó tanulmány is készült.
Sajnos a kutatásból nem tudhattuk meg, hogy milyen hatásai lehetnek a programnak a hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztésében, a diákok ugyanis 2 kivétellel mind rendszeres táblagéphasználók, így részükről technikai nehézség nem merült fel. A most tabletet használó osztályok közt azonban van olyan, amelyben tanulnak nehezebb helyzetben lévő diákok, így az arról készült későbbi tanulmányok már erre is rávilágíthatnak.
A gyerekek többsége azonban tabletet csak játékra használt a program előtt. A kutatási eredmények szerint a gyerekeket motiválta az, hogy ilyen gépeket kaptak, ahogy fogalmaz; „kitüntetettnek” érezték magukat.
A tanulók többsége egyértelműen jónak ítéli meg, hogy tablettel tanulhat, és azt is szeretnék, ha több tárgy esetében is hasznát vennék. Emellett furcsa, hogy a gyerekeknek csak harmada állította, hogy tablettel élvezetesebb az óra.
A szülők háromnegyede elégedett a tablethasználat felhasználási módjával, a használat gyakoriságával azonban csak 58%. 54% nem tapasztalt változást a gyerekek tanulási motivációjában, de a szülők csaknem fele szerint szívesebben tanulnak a gyerekek.
A kormány terveiről itt, a mai magyarországi valóságról pedig ebben a cikkünkben olvashattok.
A tanárokat is képezni kell
A tanárok körében alapvetően nagy szakadék tátongott azok között, akik részt vettek a programban, és akik nem. Úgy tűnik, olyan oktatókat válogattak ki, akik már eleve otthonosan mozognak az interneten, míg a programból kimaradó tanárok a szabadidejükben sem nagyon használnak tabletet és internetet. Nyilván egy nagyszabású „tabletizáció” alkalmával komoly feladat lesz ezt a szakadékot betemetni. Ez okoz most problémát egyébként az Egyesült Királyságban is, ahol kiderült, a tableteket a tanárok fele alig használja az óráin. A Telenor programjában a résztvevő tanárok módszertani képzést is kaptak, ami elengedhetetlen a digitalizált oktatás sikeréhez.
Vécsei Gábor, a Telenor vezető vállalati felelősségvállalás szakértője felel a Hipersuliért, és elmondta, technikalilag a program során semmilyen nehézséget nem tapasztaltak, bár meghibásodások előfordultak, ezeket könnyedén és hamar tudták orvosolni.
Technikai oldalról tehát úgy tűnik, hogy kivitelezhető a program, a tanárok képzettsége azonban gátja lehet a széleskörű elterjedésnek, ami azonban intenzív képzésekkel áthidalható. Azok az oktatók azonban, akik már jártasak a hasonló eszközök használatában, lelkesen és kreatívan használják a tableteket.
A kormányzat részéről is elkötelezettek a digitalizálással kapcsolatban, legalábbis ez derül ki az EMMI lapunknak írt leveléből. Ebből kiderül, hogy a mostani uniós költségvetési ciklusban minél jobban szeretnék fejleszteni az iskolai informatikai hálózatokat. Erre egyébként a tárca a cégeket is ösztönzi. Ha mindez a tanárok megfelelő képzésével és a tananyag digitalizálásával is kiegészül, hasznos része lehet a közoktatásnak. Korábban itt írtunk a kabinet terveiről.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
76 éves angoltanár, 78 éves gyógypedagógus – az elmúlt években a kormány több intézkedéssel is megkönnyítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását, ez viszont csak átmeneti kényszermegoldás a tanárhiány enyhítésére. A téma kapcsán Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét kérdeztük.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki önköltséges formában kezdi el Magyarország valamelyik legdrágább egyetemi képzését. Meglepő, de a lista élén nem az orvosi szakok állnak: van olyan alapképzés, ahol egyetlen félévért 4,7 millió forintot kell fizetni.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
