"Az első napok, hetek szinte sokkoltak" - mivel küzdenek a diákok és a tanárok?

"Elsősorban nem az anyagi gondok okozzák a gyerekek tanulási, beilleszkedési és viselkedési problémáit" - írja az oktatást érintő problémákról egy pedagógus.

  • Eduline
MTI / Koszticsák Szilárd

"1996-ban tanítottam utoljára, aztán úgy alakult, hogy családi vállalkozásunk miatt pályaelhagyó lettem. Három éve hirtelen elhatározástól vezérelve visszakanyarodtam az oktatáshoz. Hezitálásra nem sok idő adódott, mivel a lehetőség gyorsan jött; a gondolat megfogalmazódása után néhány héttel már a terepen találtam magam. Restelkedve vallom be, hogy az első napok, hetek szinte sokkoltak, akkora különbség volt az ezredforduló előtti tanítványok és a mostaniak viselkedése, tanuláshoz való hozzáállása között" - írja a Taní-Tani Online-on megjelent cikkében Mészárosné Győrvári Bella.

A pedagógus listát készített azokról a problémákról, amelyek az iskolai munkára is hatással is vannak. "A gyermekek nagy százaléka él csonka, vagy hideg, agressziótól terhelt légkörű családokban. Elsősorban nem az anyagi gondok okozzák a gyerekek tanulási, beilleszkedési és viselkedési problémáit, inkább a társadalmi, családi normák, követendő példák, nevelés hiánya. Megdöbbentően nagy arányban esnek szét a családok, és a gyerekek kiszolgáltatottan és biztos hátterüket vesztve sodródnak egyik helyről a másikra" - írja.

Hozzáteszi: a „normális” családok is gondokkal küzdenek; a szülők rengeteget dolgoznak, így sem idejük, sem energiájuk nincs arra, hogy gyermekeik lelki szükségleteivel komolyan törődjenek, kevesebb idő jut családdal együtt eltöltött minőségi időre, egyre ritkább, hogy a felnőttek a gyerekekkel akár csak rövid ideig is, a külvilágot teljesen kizárva játszanának.

A pedagógus szerint a megváltozott életritmus sok esetben teljesen felborítja a gyerekek napirendjét is, nincs meghatározott ideje az evésnek, alvásnak, játéknak.

"A tanárok túlságosan nagy a leterheltség mellett végzik feladataikat, sok az értelmetlen adminisztráció, ami elfojthatja a lelkesedést, a kreativitást. A megváltozott társadalmi körülmények, a gyerekek sajátos nevelési igénye, magatartási gondjai, a tanulással kapcsolatos motivációs problémák nagyfokú rugalmasságot, fokozott empátiát, differenciálásuk folyamatos szakmai felkészülést kíván. Sokkal több időt kellene fordítani a gyerekek érzelmi fejlesztésére, mivel az iskolai viselkedésproblémák egyre gyakoribbak, egyre súlyosabbak, és egyre változatosabb képet mutatnak" - írja.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.

Hétfő délután kiderülhet, mekkora béremelést kapnak a NOKS- és technikai dolgozók

Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.