Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
"Elsősorban nem az anyagi gondok okozzák a gyerekek tanulási, beilleszkedési és viselkedési problémáit" - írja az oktatást érintő problémákról egy pedagógus.
"1996-ban tanítottam utoljára, aztán úgy alakult, hogy családi vállalkozásunk miatt pályaelhagyó lettem. Három éve hirtelen elhatározástól vezérelve visszakanyarodtam az oktatáshoz. Hezitálásra nem sok idő adódott, mivel a lehetőség gyorsan jött; a gondolat megfogalmazódása után néhány héttel már a terepen találtam magam. Restelkedve vallom be, hogy az első napok, hetek szinte sokkoltak, akkora különbség volt az ezredforduló előtti tanítványok és a mostaniak viselkedése, tanuláshoz való hozzáállása között" - írja a Taní-Tani Online-on megjelent cikkében Mészárosné Győrvári Bella.
A pedagógus listát készített azokról a problémákról, amelyek az iskolai munkára is hatással is vannak. "A gyermekek nagy százaléka él csonka, vagy hideg, agressziótól terhelt légkörű családokban. Elsősorban nem az anyagi gondok okozzák a gyerekek tanulási, beilleszkedési és viselkedési problémáit, inkább a társadalmi, családi normák, követendő példák, nevelés hiánya. Megdöbbentően nagy arányban esnek szét a családok, és a gyerekek kiszolgáltatottan és biztos hátterüket vesztve sodródnak egyik helyről a másikra" - írja.
Hozzáteszi: a „normális” családok is gondokkal küzdenek; a szülők rengeteget dolgoznak, így sem idejük, sem energiájuk nincs arra, hogy gyermekeik lelki szükségleteivel komolyan törődjenek, kevesebb idő jut családdal együtt eltöltött minőségi időre, egyre ritkább, hogy a felnőttek a gyerekekkel akár csak rövid ideig is, a külvilágot teljesen kizárva játszanának.
A pedagógus szerint a megváltozott életritmus sok esetben teljesen felborítja a gyerekek napirendjét is, nincs meghatározott ideje az evésnek, alvásnak, játéknak.
"A tanárok túlságosan nagy a leterheltség mellett végzik feladataikat, sok az értelmetlen adminisztráció, ami elfojthatja a lelkesedést, a kreativitást. A megváltozott társadalmi körülmények, a gyerekek sajátos nevelési igénye, magatartási gondjai, a tanulással kapcsolatos motivációs problémák nagyfokú rugalmasságot, fokozott empátiát, differenciálásuk folyamatos szakmai felkészülést kíván. Sokkal több időt kellene fordítani a gyerekek érzelmi fejlesztésére, mivel az iskolai viselkedésproblémák egyre gyakoribbak, egyre súlyosabbak, és egyre változatosabb képet mutatnak" - írja.