Megdöbbentő, de ez a dolog hatalmas veszteséget okoz az egész világnak

Évente akár 30 ezer milliárd dolláros (3370 ezer milliárd forint) veszteséget is okozhat a világnak, hogy több mint 130 millió lány nem járhat iskolába - állapította meg a Világbank-csoport friss jelentése.

  • MTI
Wikipedia

A veszteséget az elmaradt jövedelmek és a kieső termelés alapján kalkulálta a jelentés. Azok a nők, akik elvégezték a középiskolát, valószínűbb, hogy dolgoznak és majdnem a dupláját keresik az iskolai végzettség nélkülieknek - áll a dokumentumban.

A világon mintegy 132 millió, 6-17 éves lány nem jár iskolába, az alacsonyabb jövedelmű országokban kevesebb mint kétharmaduk végzi el az általános iskolát, harmaduk a középiskola alsóbb évfolyamait - derül ki a Világbank-csoport jelentéséből, amely szerint ha a világon minden lány 12 évnyi minőségi oktatásban részesülne, 15 ezer milliárd dollárral nőne az összeg, amelyet életük során megkereshetnének.

A középiskola elvégzése más haszonnal is járna: csökkenne a gyermekházasságok száma, a jelentősen növekvő népességű országok termékenységi rátája, valamint a gyermekhalandóság és -alultápláltság. "Nem hagyhatjuk, hogy a világ fejlődésének útját állja a nemek közötti egyenlőtlenség" - írta közleményében Kristalina Georgieva, a Világbank igazgatója.

"Biztosítani kell, hogy minden lány elvégezhesse az általános iskolát, de ez nem elég" - mondta Quentin Wodon közgazdász, a jelentés vezető szerzője a Reutersnek, kiemelve, hogy a lányok középiskolai oktatásának előnyei meghaladják az általános iskolai oktatás előnyeit.

A középiskolát végzett nők esetében kisebb a kockázata annak, hogy párkapcsolati erőszak áldozatául esnek, gyerekeik nem valószínű, hogy alultápláltságtól szenvednek, viszont nagy az esélye, hogy iskolába járnak - áll a jelentésben.

"Amikor 130 millió lányból nem lehet mérnök, újságíró vagy igazgató, mert nem járhat iskolába, akkor a világ dollármilliárdoktól esik el" - írta közleményében Malala Juszafzai Nobel-békedíjas pakisztáni születésű emberjogi aktivista, aki a lányok tanuláshoz való jogaiért küzd.

A halálát akarták, Nobel-békedíjat kapott, az Oxfordon tanul: öt év után hazatért Malala

Öt és fél év után néhány napos látogatásra visszatért Pakisztánba Malala Juszafzai Nobel-békedíjas nőjogi harcos, aki az ellene elkövetett merénylet óta nem járt a hazájában. Malala Juszafzai csütörtök reggel érkezett Iszlámábádba, szigorú biztonsági intézkedések közepette hagyta el a repülőteret. A fővárosban találkozott Sahid Hakan Abbaszi pakisztáni kormányfővel, majd rövid nyilatkozatot tett az állami televízióban.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.