Megdöbbentő, de ez a dolog hatalmas veszteséget okoz az egész világnak

Évente akár 30 ezer milliárd dolláros (3370 ezer milliárd forint) veszteséget is okozhat a világnak, hogy több mint 130 millió lány nem járhat iskolába - állapította meg a Világbank-csoport friss jelentése.

  • MTI
Wikipedia

A veszteséget az elmaradt jövedelmek és a kieső termelés alapján kalkulálta a jelentés. Azok a nők, akik elvégezték a középiskolát, valószínűbb, hogy dolgoznak és majdnem a dupláját keresik az iskolai végzettség nélkülieknek - áll a dokumentumban.

A világon mintegy 132 millió, 6-17 éves lány nem jár iskolába, az alacsonyabb jövedelmű országokban kevesebb mint kétharmaduk végzi el az általános iskolát, harmaduk a középiskola alsóbb évfolyamait - derül ki a Világbank-csoport jelentéséből, amely szerint ha a világon minden lány 12 évnyi minőségi oktatásban részesülne, 15 ezer milliárd dollárral nőne az összeg, amelyet életük során megkereshetnének.

A középiskola elvégzése más haszonnal is járna: csökkenne a gyermekházasságok száma, a jelentősen növekvő népességű országok termékenységi rátája, valamint a gyermekhalandóság és -alultápláltság. "Nem hagyhatjuk, hogy a világ fejlődésének útját állja a nemek közötti egyenlőtlenség" - írta közleményében Kristalina Georgieva, a Világbank igazgatója.

"Biztosítani kell, hogy minden lány elvégezhesse az általános iskolát, de ez nem elég" - mondta Quentin Wodon közgazdász, a jelentés vezető szerzője a Reutersnek, kiemelve, hogy a lányok középiskolai oktatásának előnyei meghaladják az általános iskolai oktatás előnyeit.

A középiskolát végzett nők esetében kisebb a kockázata annak, hogy párkapcsolati erőszak áldozatául esnek, gyerekeik nem valószínű, hogy alultápláltságtól szenvednek, viszont nagy az esélye, hogy iskolába járnak - áll a jelentésben.

"Amikor 130 millió lányból nem lehet mérnök, újságíró vagy igazgató, mert nem járhat iskolába, akkor a világ dollármilliárdoktól esik el" - írta közleményében Malala Juszafzai Nobel-békedíjas pakisztáni születésű emberjogi aktivista, aki a lányok tanuláshoz való jogaiért küzd.

A halálát akarták, Nobel-békedíjat kapott, az Oxfordon tanul: öt év után hazatért Malala

Öt és fél év után néhány napos látogatásra visszatért Pakisztánba Malala Juszafzai Nobel-békedíjas nőjogi harcos, aki az ellene elkövetett merénylet óta nem járt a hazájában. Malala Juszafzai csütörtök reggel érkezett Iszlámábádba, szigorú biztonsági intézkedések közepette hagyta el a repülőteret. A fővárosban találkozott Sahid Hakan Abbaszi pakisztáni kormányfővel, majd rövid nyilatkozatot tett az állami televízióban.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.