Megdöbbentő, de ez a dolog hatalmas veszteséget okoz az egész világnak

Évente akár 30 ezer milliárd dolláros (3370 ezer milliárd forint) veszteséget is okozhat a világnak, hogy több mint 130 millió lány nem járhat iskolába - állapította meg a Világbank-csoport friss jelentése.

  • MTI
Wikipedia

A veszteséget az elmaradt jövedelmek és a kieső termelés alapján kalkulálta a jelentés. Azok a nők, akik elvégezték a középiskolát, valószínűbb, hogy dolgoznak és majdnem a dupláját keresik az iskolai végzettség nélkülieknek - áll a dokumentumban.

A világon mintegy 132 millió, 6-17 éves lány nem jár iskolába, az alacsonyabb jövedelmű országokban kevesebb mint kétharmaduk végzi el az általános iskolát, harmaduk a középiskola alsóbb évfolyamait - derül ki a Világbank-csoport jelentéséből, amely szerint ha a világon minden lány 12 évnyi minőségi oktatásban részesülne, 15 ezer milliárd dollárral nőne az összeg, amelyet életük során megkereshetnének.

A középiskola elvégzése más haszonnal is járna: csökkenne a gyermekházasságok száma, a jelentősen növekvő népességű országok termékenységi rátája, valamint a gyermekhalandóság és -alultápláltság. "Nem hagyhatjuk, hogy a világ fejlődésének útját állja a nemek közötti egyenlőtlenség" - írta közleményében Kristalina Georgieva, a Világbank igazgatója.

"Biztosítani kell, hogy minden lány elvégezhesse az általános iskolát, de ez nem elég" - mondta Quentin Wodon közgazdász, a jelentés vezető szerzője a Reutersnek, kiemelve, hogy a lányok középiskolai oktatásának előnyei meghaladják az általános iskolai oktatás előnyeit.

A középiskolát végzett nők esetében kisebb a kockázata annak, hogy párkapcsolati erőszak áldozatául esnek, gyerekeik nem valószínű, hogy alultápláltságtól szenvednek, viszont nagy az esélye, hogy iskolába járnak - áll a jelentésben.

"Amikor 130 millió lányból nem lehet mérnök, újságíró vagy igazgató, mert nem járhat iskolába, akkor a világ dollármilliárdoktól esik el" - írta közleményében Malala Juszafzai Nobel-békedíjas pakisztáni születésű emberjogi aktivista, aki a lányok tanuláshoz való jogaiért küzd.

A halálát akarták, Nobel-békedíjat kapott, az Oxfordon tanul: öt év után hazatért Malala

Öt és fél év után néhány napos látogatásra visszatért Pakisztánba Malala Juszafzai Nobel-békedíjas nőjogi harcos, aki az ellene elkövetett merénylet óta nem járt a hazájában. Malala Juszafzai csütörtök reggel érkezett Iszlámábádba, szigorú biztonsági intézkedések közepette hagyta el a repülőteret. A fővárosban találkozott Sahid Hakan Abbaszi pakisztáni kormányfővel, majd rövid nyilatkozatot tett az állami televízióban.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.