Januártól jönnek a változások: ilyen ebédet kapnak majd a diákok az iskolákban

Lesz-e grízes tészt az iskola menzán? Tényleg lekerül a sótartó az asztalokról? Drágul-e januártól az iskolai menü? Íme, a legfontosabb kérdések és a válaszok.

  • Eduline

Mikor lép életbe az új közétkeztetési rendszer?

2015. január 1-jén.

Milyen intézményekben kell betartani az új szabályokat?

A rendelet az iskolai menzákon, a kollégiumokban és a kórházakban adható ételek elkészítését szabályozza majd. Milyen ételeket kapnak a szerencsés (és a kevésbé szerencsés) diákok a világ más részein? Itt nézhetitek meg.

Fazekas István

Tényleg egészségesebb lesz a menü?

Az kérdés, hogy hogyan tudják majd betartatni az új szabályokat, a rendelet szerint reggelire, ebédre és vacsorára legalább négy adag zöldséget és gyümölcsöt kell felszolgálni, ebből legalább egyet nyersen. Kétadagnyi gabonaalapú ételt, illetve minden főétkezésen állati eredetű fehérjeforrást - vagyis szárnyasokat, halat, tojást, tejet, sajtot vagy joghurtot - is biztosítani kell.

A kollégiumokban egy diáknak naponta legalább fél liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket kell adni. Az iskolagyümölcs-programról itt olvashattok.

Akkor vége a tipikus menzamenünek?

Egy részüknek biztosan: a diákok desszertként, a kolisok reggelire és vacsorára is csak olyan édességet kaphatnak, amely legalább egyharmad részben gyümölcsöt vagy tejterméket tartalmaz. A grízes tészta például nem ilyen, így az lekerül a menüről.

Mi lesz még tilos?

A készételeket nem lehet majd utólag cukrozni, és tilos lesz a sótartalmú ételízesítők használata - az asztalokon sem lesz só- és cukortartó. Tejfölt és tejszínt kizárólag ételkészítéshez lehet felhasználni, nem adhatnak bő zsiradékban sült ételt, illetve zsíros húsokat.

A 18 éven aluliak - a tea, illetve a kakaó kivételével - nem kaphatnak koffeintartalmú italt, például tejeskávét. 

Többet kell majd fizetni a menzáért?

Novák Katalin családügyi államtitkár szerint nem, a szolgálatatók szerint azonban akár 20-25 százalékkal is drágulhat az új szabályok miatt a közétkeztetés, mivel jobb alapanyagokra, új konyhatechnológiai eljárásokra és egyes alapanyagokból (hús, tej) a korábbitól eltérő mennyiségekre van szükség.

2014 első felében átlagosan naponta 334 forintot fizettek a szülők az iskolai ebédért (van, ahol ebben a reggeli és az uzsonna is benne van). Ez a 2013-as ár duplája, de még egy is csak a költségek egy részét fedezi: annak felét ugyanis az állam, a másik felét pedig az önkormányzatok és a szülők együtt adják. A három- vagy többgyermekes családok gyermekei féláron, majdnem 250 ezer diák rászoruló diák pedig ingyen étkezik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.