Januártól jönnek a változások: ilyen ebédet kapnak majd a diákok az iskolákban

Lesz-e grízes tészt az iskola menzán? Tényleg lekerül a sótartó az asztalokról? Drágul-e januártól az iskolai menü? Íme, a legfontosabb kérdések és a válaszok.

  • Eduline

Mikor lép életbe az új közétkeztetési rendszer?

2015. január 1-jén.

Milyen intézményekben kell betartani az új szabályokat?

A rendelet az iskolai menzákon, a kollégiumokban és a kórházakban adható ételek elkészítését szabályozza majd. Milyen ételeket kapnak a szerencsés (és a kevésbé szerencsés) diákok a világ más részein? Itt nézhetitek meg.

Fazekas István

Tényleg egészségesebb lesz a menü?

Az kérdés, hogy hogyan tudják majd betartatni az új szabályokat, a rendelet szerint reggelire, ebédre és vacsorára legalább négy adag zöldséget és gyümölcsöt kell felszolgálni, ebből legalább egyet nyersen. Kétadagnyi gabonaalapú ételt, illetve minden főétkezésen állati eredetű fehérjeforrást - vagyis szárnyasokat, halat, tojást, tejet, sajtot vagy joghurtot - is biztosítani kell.

A kollégiumokban egy diáknak naponta legalább fél liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket kell adni. Az iskolagyümölcs-programról itt olvashattok.

Akkor vége a tipikus menzamenünek?

Egy részüknek biztosan: a diákok desszertként, a kolisok reggelire és vacsorára is csak olyan édességet kaphatnak, amely legalább egyharmad részben gyümölcsöt vagy tejterméket tartalmaz. A grízes tészta például nem ilyen, így az lekerül a menüről.

Mi lesz még tilos?

A készételeket nem lehet majd utólag cukrozni, és tilos lesz a sótartalmú ételízesítők használata - az asztalokon sem lesz só- és cukortartó. Tejfölt és tejszínt kizárólag ételkészítéshez lehet felhasználni, nem adhatnak bő zsiradékban sült ételt, illetve zsíros húsokat.

A 18 éven aluliak - a tea, illetve a kakaó kivételével - nem kaphatnak koffeintartalmú italt, például tejeskávét. 

Többet kell majd fizetni a menzáért?

Novák Katalin családügyi államtitkár szerint nem, a szolgálatatók szerint azonban akár 20-25 százalékkal is drágulhat az új szabályok miatt a közétkeztetés, mivel jobb alapanyagokra, új konyhatechnológiai eljárásokra és egyes alapanyagokból (hús, tej) a korábbitól eltérő mennyiségekre van szükség.

2014 első felében átlagosan naponta 334 forintot fizettek a szülők az iskolai ebédért (van, ahol ebben a reggeli és az uzsonna is benne van). Ez a 2013-as ár duplája, de még egy is csak a költségek egy részét fedezi: annak felét ugyanis az állam, a másik felét pedig az önkormányzatok és a szülők együtt adják. A három- vagy többgyermekes családok gyermekei féláron, majdnem 250 ezer diák rászoruló diák pedig ingyen étkezik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?