Lesz-e grízes tészt az iskola menzán? Tényleg lekerül a sótartó az asztalokról? Drágul-e januártól az iskolai menü? Íme, a legfontosabb kérdések és a válaszok.
Mikor lép életbe az új közétkeztetési rendszer?
2015. január 1-jén.
Milyen intézményekben kell betartani az új szabályokat?
A rendelet az iskolai menzákon, a kollégiumokban és a kórházakban adható ételek elkészítését szabályozza majd. Milyen ételeket kapnak a szerencsés (és a kevésbé szerencsés) diákok a világ más részein? Itt nézhetitek meg.
Tényleg egészségesebb lesz a menü?
Az kérdés, hogy hogyan tudják majd betartatni az új szabályokat, a rendelet szerint reggelire, ebédre és vacsorára legalább négy adag zöldséget és gyümölcsöt kell felszolgálni, ebből legalább egyet nyersen. Kétadagnyi gabonaalapú ételt, illetve minden főétkezésen állati eredetű fehérjeforrást - vagyis szárnyasokat, halat, tojást, tejet, sajtot vagy joghurtot - is biztosítani kell.
A kollégiumokban egy diáknak naponta legalább fél liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket kell adni. Az iskolagyümölcs-programról itt olvashattok.
Akkor vége a tipikus menzamenünek?
Egy részüknek biztosan: a diákok desszertként, a kolisok reggelire és vacsorára is csak olyan édességet kaphatnak, amely legalább egyharmad részben gyümölcsöt vagy tejterméket tartalmaz. A grízes tészta például nem ilyen, így az lekerül a menüről.
Mi lesz még tilos?
A készételeket nem lehet majd utólag cukrozni, és tilos lesz a sótartalmú ételízesítők használata - az asztalokon sem lesz só- és cukortartó. Tejfölt és tejszínt kizárólag ételkészítéshez lehet felhasználni, nem adhatnak bő zsiradékban sült ételt, illetve zsíros húsokat.
A 18 éven aluliak - a tea, illetve a kakaó kivételével - nem kaphatnak koffeintartalmú italt, például tejeskávét.
Többet kell majd fizetni a menzáért?
Novák Katalin családügyi államtitkár szerint nem, a szolgálatatók szerint azonban akár 20-25 százalékkal is drágulhat az új szabályok miatt a közétkeztetés, mivel jobb alapanyagokra, új konyhatechnológiai eljárásokra és egyes alapanyagokból (hús, tej) a korábbitól eltérő mennyiségekre van szükség.
2014 első felében átlagosan naponta 334 forintot fizettek a szülők az iskolai ebédért (van, ahol ebben a reggeli és az uzsonna is benne van). Ez a 2013-as ár duplája, de még egy is csak a költségek egy részét fedezi: annak felét ugyanis az állam, a másik felét pedig az önkormányzatok és a szülők együtt adják. A három- vagy többgyermekes családok gyermekei féláron, majdnem 250 ezer diák rászoruló diák pedig ingyen étkezik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
A Magyar Tudományos Akadémia friss közleményben reagált a Tisza Párt programjára, amelynek egyik vállalása például a tudományos autonómia helyreállítása lenne. Az Akadémia vezetése megbeszéléseket kezdeményez a párt vezetőivel és szakértőivel.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit miniszteri jelölésének másnapján levelet írt neki, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatás nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, hanem a polgárosodás alapfeltétele, véli Pukli István, aki szerint a magyar iskolarendszer leépülése nem véletlen, hanem tudatos politikai döntések következménye.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
Országos figyelmet kapott tavaly a marosvásárhelyi 7-es számú általános iskola, miután egy teljes osztály szűnt meg azért, mert a szülők tömegesen elvitték gyerekeiket egy sajátos nevelési igényű gyerek miatt. Most új fejezet kezdődhet az intézmény életében.
