Szükség van-e kötelező olvasmányokra, vagy hagyni kellene, hogy a magyartanárok tanítványaikkal együtt döntsék el, milyen irodalmi műveket dolgoznak fel az órákon? Élvezik-e a Jókai-regényeket a tizenévesek, és mi a helyzet a kortárs ifjúsági regényekkel?
Három hete jelent meg interjúnk Fenyő D. Györggyel, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola tanárával, a Magyartanárok Egyesületének alelnökével, aki többek között azt mondta, "Petőfi kortársai közül is a mai gyerek számára Jókai már szinte olvashatatlan. Ezt nagyon nehéz kimondani, legfeljebb annyit lehet már mondani, hogy ne A kőszívű ember fiait, hanem Az arany embert tanítsák, lehet mondani, hogy ne hetedikben, hanem nyolcadikban, talán azt is lehet mondani, hogy ne hetedikben, hanem tizedikben csak. Azt, hogy Jókai egyáltalán nem tanítható? Nagy felháborodást váltana ki. De ha picit még várunk, akkor hamarosan ki fogják mondani". Pár napja a Délmagyar.hu magyartanárokat kérdezett arról, élvezik-e tanítványaik a kötelező olvasmányokat - rengeteg komment érkezett a két cikkhez az Eduline Facebook-oldalán, most ezekből szemezgetünk.
Alapvetően az unja ezeket a könyveket, akinek màs az ízlése. Nem lehet mindenkinek ugyanazt ledugni a torkàn, évtizedeken keresztül. Hàla Istennek vannak olyan magyartanàrok, akik felismerték ezt.
Nem vagyunk egyformák! Az olvasást kell megszerettetni, nem a kötelező irodalmat.Én biztos vagyok abban, hogy ha akkor, anno, amikor megtanultam olvasni, az édesanyám nem ad a kezembe olyan könyvet, amiről tudta, szeretni fogom, nem szerettem volna meg az olvasást. És akkor sem szerettem volna meg, ha a magyartanárom nem lett volna olyan, amilyen volt. Nem volt kötelező ugyanazt gondolni egy műről. Hagyta, hogy magunk értékeljünk, a mi kis világunkból építkezzünk. Olyan érdeklődéssel kérte a véleményünket, hogy öröm volt megszólalni. Közben elmondta saját, építő gondolatait, finoman vezetett minket a megértéshez, a toleranciához, az emberiességhez. A kötelezőket szerintem sosem olvastam végig, talán egy kivétellel, az Madách Imre Ember tragédiája volt. Gimnazista voltam, minden sora elgondolkoztatott, a mai napig is. De ehhez meg kellett érni nekem is.
Majd egyszer, amikor el tudjuk majd engedni a diktatórikus szabályokhoz való ragaszkodást, amikor már nem akarunk egyen tankönyveket és egyen kötelező olvasmányokat, akkor esetleg a gyerek kaphatna egy listát, amiről választhatna olvasmányt, a tanár meg választhatna tankönyvet, módszereket, amivel dolgozni szeretne.
A baj szerintem az hogy mindenkire ugyanazt szabják. Egyénenkénti, hogy milyen történet mozgatja a fantáziát gyereknél, úgy, mint felnőttnél.. Azt keresni és megtalálni, kinek mi jó, hogy fejlődjön.
Egyáltalán nem kellenek kötelező olvasmányok,
csak ajánlottak.
A mai gyerekeket túl sok inger éri. Nem tudnak az olvasáshoz szükséges nyugalmi állapotba kerülni. Márpedig egy Jókaihoz pl. igencsak szükség lenne erre. A szavak, a mondatszerkezetek, a gondolatfűzések koncentrációt igényelnének. Egyébként meg nem értek egyet a kötelezővel. Valaki itt írta, ahány gyerek, annyiféle ízlésvilág. Ha én magyartanár lennék, rábíznám a gyerekre, milyen könyvet olvas, majd azt értékelném, beszélném át a gyerekekkel. Sokkal izgalmasabb lenne egy-egy műértékelés.
Elkezdtem olvasni a kortárs ifjúsági irodalmat. Talán nem mindegyik vetekszik nyelvezetében a XIX. sz. míves irodalmával, de ha olvasni kezdenek, remélhetőleg azokhoz is eljutnak. A fontos kérdés az, hogy hozzászoknak-e, hogy a könyvek szórakoztatnak, gondolkodtatnak, kérdéseikre az irodalomból kapjanak választ. Jókai meg sem érinti őket, 100-ból esetleg egyet. Nem ez a cél. Széles a választék és sok jó regény van a kortárs gyerek- és ifjúsági könyvek között.
„Jókait és a Bánk bánt levenném a kötelezők listájáról
"Jókait és a Bánk bánt levenném a kötelezők listájáról, Az ember tragédiájának is csökken a népszerűsége, izgalma, olvashatósága. A Csongor és Tünde is teljesen élvezhetetlenné vált a középiskolások zöme számára" - mondta az Eduline-nak adott interjújában Fenyő D. György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola tanára, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, aki szerint most a lassúságot, a figyelmes, az elmélyülő olvasást kell megtanítani.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
