Nemcsak az iskolákban lesz kötelező szeptembertől az erkölcstan és a családi életre nevelés, hanem a kollégiumokban is - egy minisztériumi tervezet új tantárgyakkal egészítené ki a kollégiumi tantervet.
A kollégistáknak eddig heti tizenöt óra foglalkozáson kellett részt venniük, ez ezután is így lesz: felzárkóztató, tehetséggondozó, speciális ismereteket adó felkészítő egyéni vagy csoportos foglalkozáson heti tizenhárom órában, közösségfejlesztő csoportos foglalkozáson heti egy órában, további egy órában (szakkollégiumban plusz heti négy órában) pedig szabadon választott foglalkozáson kellene részt venni. Igaz, a tizenhárom órás kötelezettség alól felmentést is lehetne kapni - olvasható a kollégiumi nevelés alapprogramjáról szóló rendelettervezetben, amelyet június 15-ig lehetett véleményezni.
Tanévenként 22 órában tematikus csoportfoglalkozást kellene tartani, a legnagyobb óraszámban tanulni tanulnának a kollégisták, de a kötelező tantárgyak között lenne az erkölcstan is, emellett a pedagógusoknak olyan témaköröket is érinteniük kellene, mint a nemzeti öntudat és hazafiság, az állampolgárság és demokrácia, önismeret, önkéntesség, fenntarthatóság és környezettudatosság, médiatudatosság, gazdaság és pénzügy, de pályaorientációs foglalkozásokat is tartaniuk kellene.
Az erkölcsi nevelés az 1-11. évfolyamon évi két órában, a 12. osztályban egy órában jelenik meg a "tantervben". A családi életre nevelés az 1-9. osztályban évi egy, a 10. és 11. osztályban évi kettő, a 12. osztályban három órát kapna. A kollégisták tanulnának az állampolgári jogokról és kötelezettségekről, a nemzet nagyjairól, a "helyes szexuális kultúráról" és a "különféle szerepekről és szabályokről a családi közösségben". Hogy fog kinézni az erkölcsre nevelés az iskolákban? Mintaórán jártunk: beszámolónkat itt olvashatjátok.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
