Nemcsak az iskolákban lesz kötelező szeptembertől az erkölcstan és a családi életre nevelés, hanem a kollégiumokban is - egy minisztériumi tervezet új tantárgyakkal egészítené ki a kollégiumi tantervet.
A kollégistáknak eddig heti tizenöt óra foglalkozáson kellett részt venniük, ez ezután is így lesz: felzárkóztató, tehetséggondozó, speciális ismereteket adó felkészítő egyéni vagy csoportos foglalkozáson heti tizenhárom órában, közösségfejlesztő csoportos foglalkozáson heti egy órában, további egy órában (szakkollégiumban plusz heti négy órában) pedig szabadon választott foglalkozáson kellene részt venni. Igaz, a tizenhárom órás kötelezettség alól felmentést is lehetne kapni - olvasható a kollégiumi nevelés alapprogramjáról szóló rendelettervezetben, amelyet június 15-ig lehetett véleményezni.
Tanévenként 22 órában tematikus csoportfoglalkozást kellene tartani, a legnagyobb óraszámban tanulni tanulnának a kollégisták, de a kötelező tantárgyak között lenne az erkölcstan is, emellett a pedagógusoknak olyan témaköröket is érinteniük kellene, mint a nemzeti öntudat és hazafiság, az állampolgárság és demokrácia, önismeret, önkéntesség, fenntarthatóság és környezettudatosság, médiatudatosság, gazdaság és pénzügy, de pályaorientációs foglalkozásokat is tartaniuk kellene.
Az erkölcsi nevelés az 1-11. évfolyamon évi két órában, a 12. osztályban egy órában jelenik meg a "tantervben". A családi életre nevelés az 1-9. osztályban évi egy, a 10. és 11. osztályban évi kettő, a 12. osztályban három órát kapna. A kollégisták tanulnának az állampolgári jogokról és kötelezettségekről, a nemzet nagyjairól, a "helyes szexuális kultúráról" és a "különféle szerepekről és szabályokről a családi közösségben". Hogy fog kinézni az erkölcsre nevelés az iskolákban? Mintaórán jártunk: beszámolónkat itt olvashatjátok.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
