Nemcsak az iskolákban lesz kötelező szeptembertől az erkölcstan és a családi életre nevelés, hanem a kollégiumokban is - egy minisztériumi tervezet új tantárgyakkal egészítené ki a kollégiumi tantervet.
A kollégistáknak eddig heti tizenöt óra foglalkozáson kellett részt venniük, ez ezután is így lesz: felzárkóztató, tehetséggondozó, speciális ismereteket adó felkészítő egyéni vagy csoportos foglalkozáson heti tizenhárom órában, közösségfejlesztő csoportos foglalkozáson heti egy órában, további egy órában (szakkollégiumban plusz heti négy órában) pedig szabadon választott foglalkozáson kellene részt venni. Igaz, a tizenhárom órás kötelezettség alól felmentést is lehetne kapni - olvasható a kollégiumi nevelés alapprogramjáról szóló rendelettervezetben, amelyet június 15-ig lehetett véleményezni.
Tanévenként 22 órában tematikus csoportfoglalkozást kellene tartani, a legnagyobb óraszámban tanulni tanulnának a kollégisták, de a kötelező tantárgyak között lenne az erkölcstan is, emellett a pedagógusoknak olyan témaköröket is érinteniük kellene, mint a nemzeti öntudat és hazafiság, az állampolgárság és demokrácia, önismeret, önkéntesség, fenntarthatóság és környezettudatosság, médiatudatosság, gazdaság és pénzügy, de pályaorientációs foglalkozásokat is tartaniuk kellene.
Az erkölcsi nevelés az 1-11. évfolyamon évi két órában, a 12. osztályban egy órában jelenik meg a "tantervben". A családi életre nevelés az 1-9. osztályban évi egy, a 10. és 11. osztályban évi kettő, a 12. osztályban három órát kapna. A kollégisták tanulnának az állampolgári jogokról és kötelezettségekről, a nemzet nagyjairól, a "helyes szexuális kultúráról" és a "különféle szerepekről és szabályokről a családi közösségben". Hogy fog kinézni az erkölcsre nevelés az iskolákban? Mintaórán jártunk: beszámolónkat itt olvashatjátok.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
