Jön a kötelező erkölcstan a kollégiumokban is - itt a terv

Nemcsak az iskolákban lesz kötelező szeptembertől az erkölcstan és a családi életre nevelés, hanem a kollégiumokban is - egy minisztériumi tervezet új tantárgyakkal egészítené ki a kollégiumi tantervet.

  • Eduline
Túry Gergely

A kollégistáknak eddig heti tizenöt óra foglalkozáson kellett részt venniük, ez ezután is így lesz: felzárkóztató, tehetséggondozó, speciális ismereteket adó felkészítő egyéni vagy csoportos foglalkozáson heti tizenhárom órában, közösségfejlesztő csoportos foglalkozáson heti egy órában, további egy órában (szakkollégiumban plusz heti négy órában) pedig szabadon választott foglalkozáson kellene részt venni. Igaz, a tizenhárom órás kötelezettség alól felmentést is lehetne kapni - olvasható a kollégiumi nevelés alapprogramjáról szóló rendelettervezetben, amelyet június 15-ig lehetett véleményezni.

Tanévenként 22 órában tematikus csoportfoglalkozást kellene tartani, a legnagyobb óraszámban tanulni tanulnának a kollégisták, de a kötelező tantárgyak között lenne az erkölcstan is, emellett a pedagógusoknak olyan témaköröket is érinteniük kellene, mint a nemzeti öntudat és hazafiság, az állampolgárság és demokrácia, önismeret, önkéntesség, fenntarthatóság és környezettudatosság, médiatudatosság, gazdaság és pénzügy, de pályaorientációs foglalkozásokat is tartaniuk kellene.

Az erkölcsi nevelés az 1-11. évfolyamon évi két órában, a 12. osztályban egy órában jelenik meg a "tantervben". A családi életre nevelés az 1-9. osztályban évi egy, a 10. és 11. osztályban évi kettő, a 12. osztályban három órát kapna. A kollégisták tanulnának az állampolgári jogokról és kötelezettségekről, a nemzet nagyjairól, a "helyes szexuális kultúráról" és a "különféle szerepekről és szabályokről a családi közösségben". Hogy fog kinézni az erkölcsre nevelés az iskolákban? Mintaórán jártunk: beszámolónkat itt olvashatjátok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.