Az 5-8. osztályos diákok kétharmadát bántalmazták már fizikailag, verbálisan vagy virtuálisan az iskolában, a legnagyobb eséllyel a visszahúzódó, magányos gyerekek válnak áldozattá egy friss tanulmány szerint. A tanárokkal szemben a diákok a virtuális bántalmazást tartják a legsúlyosabbnak, a pedagógusok reakciójával pedig nem elégedettek. Minden tizedik diák többször tapasztalt már testi erőszakot tanár részéről is.
Tíz diákból egyet hetente többször is bántalmaznak az iskolában a kortársai vagy a tanárai - derül ki az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) tanulmányából, amelyet az Iskolai Konfliktus Tudásközpont (ISKON) nemrég indult honlapján tették közzé.
Az eredmények alapján a diákok kisebb része, mindössze minden harmadik nem élt még át iskolai erőszakot. 36,7 százalékukat egyszer-kétszer, 16 százalékukat néhányszor, 5 százalékukat hetente, minden tizedik diákot viszont hetente többször is bántalmaznak az iskolában.
A kutatók a fizikai erőszak jellegű (megverés, megütés; piszkálás, lökdösés; kényszerítés; fogdosás, holmi, pénz elvétele), a közösségi, verbális jellegű (kirekesztés; beszólás; lejáratás tanár előtt; pletyka, hazugság; megaláztatás diákok előtt), illetvea virtuális (videó megosztása; posztolás, hamis üzenet küldés), diákok közötti, illetve tanárok általi bántalmazástípusok előfordulását, okait, illetve az érintettek ezekkel kapcsolatos véleményét vizsgálták az 5-8. osztályosok körében.
A felmérés a korcsoportban országosan reprezentatív, a diákok mellett az őket tanító pedagógusokat is bevonták a vizsgálatba. Az érintetteknek egy online kérdőívet kellett kitölteniük, illetve személyes, fókuszcsoportos beszélgetéseket is szerveztek. A vizsgálat 2015. január 6. és február 16. között zajlott.
Mi a bántalmazás legsúlyosabb formája?
Érdekes módon a diákok szerint a virtuális bántalmazás súlyosabb, mint a fizikai, a legkevésbé súlyosnak pedig a verbális erőszakot tartják. A verésnél és kényszerítésnél szerintük nagyobb probléma a holmi vagy pénz elvétele.
A tanárok szerint a legsúlyosabb a lejárató videó megosztása, a rosszindulatú posztokat viszont jóval hátrébb sorolták, mint a diákok, a verést viszont az eltulajdonításnál komolyabb problémának tartják. Összességében a tanárok kisebb különbséget tettek az egyes bántalmazástípusok súlyosságában, és "szigorúbban" ítélték meg őket, mint a diákok.
A diákok általában nem elégedettek azzal, ahogyan a tanárok a bántalmazásra reagálnak, komolyabb beavatkozást várnának el, például akkor, ha virtuálisan bántalmazzák vagy megalázzák őket. A tanárok leggyakrabban az érintettekkel való beszélgetés által próbálják megoldani a problémát.
Kik válnak a leggyakrabban áldozattá?
A bántalmazót nem külső megjelenési jegyek (kövér, szemüveges, tájszólás, szokatlan beszédstílus, szokatlan öltözék, eltérő rasszjegyek, stb.) sarkallják, hanem sokkal inkább személyiségjegyek, tipikus reakcióminták és (különösen fiúk esetében) a fizikai erő az elkövető, illetve hiánya az áldozat oldalán. A szorongóbb, érzékenyebb, csendesebb, visszahúzódóbb, alacsonyabb önbecsüléssel rendelkező, magányosabb diákok gyakrabban válnak áldozattá.
A tanulmány szerint a magasabb évfolyamba járó, idősebb diákok nagyobb eséllyel válnak bántalmazóvá, ezzel párhuzamosan pedig a fiatalabb és új diákok áldozattá. Meglepő, hogy a bántalmazás esélye nem függ a bántalmazott nemtől, a kortól és a társadalmi státusztól, a település mérétével viszont csökken a bántalmazás gyakorisága.
Fontos az osztálylégkör és az, hogy a tanár konszenzuskeresésre törekszik-e bántalmazás esetén. Azok, akik "csonka családban", az apa folyamatos jelenléte nélkül nőnek fel, nagyobb eséllyel válnak bántalmazottá. Az egyházi és alapítványi iskolák nem különböznek jelentősen az állami intézményektől.
A tanárok és a diákok a bántalmazás okairól is mást gondolnak: a tanárok több mint az esetek ötven százalékában úgy gondolták, hogy a diákot a mássága, eltérő viselkedése miatt bántották. Ezt a csoportnyomás ("Mert a többiek ezt menő dolognak tartják"), illetve a megfelelési vágy ("Mert mások így akarnak erősnek látszani") követte, amelyek viszont a diákok szerint a leggyakoribb okai a bántalmazásnak.
Bántalmazás a tanárok részéről
A tanárok részéről a legggyakoribb bántalmazási forma az óráról való kiküldés, ez a diákok ötöde szerint hetente előfordul. Ezt követik a megalázás különböző formái, mint a kellemetlen vagy nevetséges helyzetbe hozás, a szégyen- vagy külön padba ültetés, a csúfnév használata és a kigúnyolás. A tanári eszközökkel való visszaélés (igazságtalanul rosszabb jegy vagy nehezebb feladat adása a diákok tíz százaléka szerint fordul elő többé-kevésbé rendszeresen. Ennyien tapasztaltak legalább néhányszor testi bántalmazást is, a diákok holmijának elvétele, megrongálása pedig a válaszadók hét százaléka szerint rendszeres.
A tanárok által leggyakrabban használt sértő, megalázó kifejezések a ''szégyelld magad" - ezt a diákok fele többé-kevésbé rendszeresen észleli -, a ''lusta vagy'' - itt 40 százalék az arány -, illetve a ''buta/hülye vagy" - ezt a diákok 20 százaléka tapasztalata már legalább néhányszor. A tanulmány szerint ezek a kifejezések erősíthetik a kisebbrendűségi érzést, a kirekesztettséget, illetve a kritizált viselkedésformát is.
Jobbak az alternatív iskolák?
A kutatás szerint az alternatív tantervű iskolákban kisebb a bántalmazott diákok aránya (kor, osztályméret, szülők iskolai végzettsége és státusza szempontjából hasonló mintát vizsgáltak). A különbség oka, hogy ezekben az iskolákban más jellegű tanár-diák viszony, illetve a bántalmazással kapcsolatos attitűd is. A tanulók ugyanakkor ezekben az intézményekben kevésbé szívesen vannak együtt, kevésbé tartják kedvesnek egymást, és az egymás iránti elfogadás mértéke sem magasabb, mint a normál iskolákban.
A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban viszont alacsonyabb a bántalmazott diákok aránya, mint az általános iskolákban.
A kutatók szerint a helyzet javításában fontos szerepe lehet a tájékozottság növelésének az egész társadalomban, az iskolai közösségek fejlesztésének, az iskola "által közvetített elvárásoknak és ezek eljárásokban, szabályokban való direkt és indirekt megjelenésének", a tanárok és más dolgozók felkészültségének, illetve nagyobb figyelmet kellene szentelni a bántalmazás virtuális formáinak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
