Itt vannak a részletek az iskolatej- és az iskolagyümölcs-programról

Ebben a tanévben csaknem ötmilliárd forintnyi tejet és tejterméket osztanak szét a tanulók között, míg az iskolagyümölcs-programban 3,1 milliárd forint értékben kapnak zöldséget és gyümölcsöt az oktatási intézmények - írja csütörtöki számában a Magyar Idők.

  • MTI
Balázs Attila

Ebben a tanévben összesen 432 152 gyermek vesz részt az óvoda- és iskolatejprogramban - tudta meg a lap az Agrárminisztériumtól. Az évek óta sikeresen működő kezdeményezés célja, hogy az egészséges táplálkozás és az elhízás elleni küzdelem jegyében minél több gyermek jusson meghatározott minőségű és mennyiségű tejhez, tejtermékekhez az oktatási intézményekben.

A 2018/2019-es tanév az óvodákban már augusztus 1-jén megkezdődött, így ekkor indulhatott el a termékek szállítása is. Az általános iskolákba, illetve általános iskolai évfolyamokkal rendelkező gimnáziumokba szeptember 3-án kezdődött meg a termékek kiszállítása. A program lebonyolítására idén 4,89 milliárd forint áll rendelkezésre, ehhez az Európai Unió 590 millió forintot biztosít, a fennmaradó, mintegy 4,3 milliárd forintot hazai költségvetési forrásból finanszírozza a kabinet.

A programban összesen 2605 oktatási intézmény vesz részt. A célcsoportot az általános iskolai 1-8. évfolyamon tanuló gyermekek alkotják, akik 36 héten keresztül - az iskola választásától függően - heti 3-4 alkalommal kapnak térítésmentesen tejet, illetve tejterméket. Éves szinten 12,6 millió liter tejet osztanak szét így a gyerekek között.

Az EU is gyümölcsöt, zöldséget és tejet küld az iskolákba

Az egészséges táplálkozási szokások gyermekek körében való elterjesztését célzó iskolai támogatási program keretében az unós tagállamok oktatási intézményeiben idén is gyümölcsöt, zöldséget és tejet oszthatnak - közölte az Európai Bizottság hétfőn. A tájékoztatás szerint 150 millió euró (mintegy 48 milliárd forint) áll rendelkezésre gyümölcsökre és zöldségekre, 100 millió euró (mintegy 320 milliárd forint) pedig tejre és tejtermékekre.

A legnagyobb mennyiségben az ízesített tej fogy, azt követi a natúr folyadéktej, majd a gyümölcsdarabos joghurt, az ömlesztett sajt és az ízesített, illetve a natúr joghurt. A termékeken kívül a tanulókat oktatási program is várja, amely az egészséges táplálkozási szokások kialakítását és a tejágazattal kapcsolatos ismeretek bővítését segíti elő, így például oktatással egybekötött kóstoltatást tartanak, és az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismereteket bővítő munkafüzetet osztanak ki a tanulók között.

A cikk szerint szintén jelentős érdeklődés övezi az iskolagyümölcs-programot, amelynek keretében idén már 2286 oktatási intézmény 548,1 ezer tanulója kap friss gyümölcsöt, illetve zöldséget. Erre a célra az idei tanévben összesen 3,1 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből 1,2 milliárd forintot az európai uniós támogatás, 1,9 milliárd forintot pedig a nemzeti költségvetési forrás tesz ki.

A célcsoportot ebben az esetben is az általános iskolák 1-8. évfolyamos gyermekei alkotják, az iskolagyümölcs és -zöldség mennyiségét azonban továbbra is az 1-6. évfolyamon tanulók létszáma alapján lehet igényelni. A tanulók 27 héten keresztül - az iskola választásától függően - heti 3-4 alkalommal kapnak ingyen gyümölcsöt, zöldséget, illetve gyümölcslevet. A programban 48,8 millió adagot osztanak ki.  A legtöbbet almából kapják a gyerekek, ezt követi a gyümölcslé, a körte, majd a szilva, a sárgarépa, a paradicsom, a paprika, az őszibarack és a nektarin - olvasható a Magyar Időkben.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.