Heti négyszer kapnak gyümölcsöt vagy zöldséget a diákok: folytatódik a program

Folytatódik az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program a következő tanévben is.

  • Eduline
Fülöp Máté

A Magyar Hírlap azt írja, a 2017/2018-as tanévben a tankerületi központok 1759 iskolájában 444 200 tanuló kap heti négy alkalommal gyümölcsöt, zöldséget, továbbá olyan százszázalékos gyümölcslevet, amely nem tartalmaz hozzáadott cukrot és édesítőszereket.

A minimum számot nem határozza meg a Földművelésügyi Minisztérium vonatkozó rendelete, ugyanakkor a szolgáltatók pályázatának elbírálása attól is függ, ki hány alkalommal és mekkora mennyiségben vállalja a szállítást.

"A pályázatok értékelésénél hangsúlyos szempont a helyi beszerzés" - válaszolta a lap érdeklődésére a Klebelsberg Központ, hozzátéve: a visszajelzések alapján a kezdeményezés fogadtatása az iskolák és a gyermekek körében egyaránt rendkívül pozitív.

Még mindig ez az étel a diákok kedvence az iskolai menzán

A megkérdezett tanulók 62 százaléka szerint jó, 15 százalékuk szerint nagyon jó az iskolai menzán kapott étel - írta a Magyar Nemzet pénteken. Megnézték a diákok kedvenc ételeit is. Nincs meglepetés. A napilap számára készült országos, reprezentatív felmérést azt mutatta, hogy a nem menzán étkező 14 százaléknyi gyermek szülei elsősorban azzal indokolták távolmaradásukat, hogy gyerekük diétás étkezésre szorul, vagy nem szereti a menzán felszolgált ételt.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.