Heti négyszer kapnak gyümölcsöt vagy zöldséget a diákok: folytatódik a program

Folytatódik az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program a következő tanévben is.

  • Eduline
Fülöp Máté

A Magyar Hírlap azt írja, a 2017/2018-as tanévben a tankerületi központok 1759 iskolájában 444 200 tanuló kap heti négy alkalommal gyümölcsöt, zöldséget, továbbá olyan százszázalékos gyümölcslevet, amely nem tartalmaz hozzáadott cukrot és édesítőszereket.

A minimum számot nem határozza meg a Földművelésügyi Minisztérium vonatkozó rendelete, ugyanakkor a szolgáltatók pályázatának elbírálása attól is függ, ki hány alkalommal és mekkora mennyiségben vállalja a szállítást.

"A pályázatok értékelésénél hangsúlyos szempont a helyi beszerzés" - válaszolta a lap érdeklődésére a Klebelsberg Központ, hozzátéve: a visszajelzések alapján a kezdeményezés fogadtatása az iskolák és a gyermekek körében egyaránt rendkívül pozitív.

Még mindig ez az étel a diákok kedvence az iskolai menzán

A megkérdezett tanulók 62 százaléka szerint jó, 15 százalékuk szerint nagyon jó az iskolai menzán kapott étel - írta a Magyar Nemzet pénteken. Megnézték a diákok kedvenc ételeit is. Nincs meglepetés. A napilap számára készült országos, reprezentatív felmérést azt mutatta, hogy a nem menzán étkező 14 százaléknyi gyermek szülei elsősorban azzal indokolták távolmaradásukat, hogy gyerekük diétás étkezésre szorul, vagy nem szereti a menzán felszolgált ételt.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.