Négy dolog, amit biztosan nem tudtál Petőfi Sándorról

Pontosabban Petőfi Sándor családjáról. Tudtátok például, hogy Andersen világhírű meséi először Szendrey Júlia fordításában jelentek meg nyomtatásban Magyarországon? Vagy hogy Petőfi halála után Szendrey hozzáment ugyan Horvát Árpád történészhez, de annyira megromlott a kapcsolatuk, hogy külön lakásba költözött? És miért tudunk olyan keveset Petőfi fiáról?

  • Eduline

1. Amit kevesen tudnak Szendrey Júliáról

Hans Christian Andersen meséi nyomtatásban először Szendrey Júlia fordításában jelentek meg, ő fordította le például A császár új ruhája és A rendíthetetlen ólomkatona című mesét.

Wikipedia

2. Ki volt Horvát Árpád?

Történész és könyvtárvezető. Ő volt az, aki 1850 júliusában feleségül vette Szendrey Júliát, nagy port kavarva ezzel a közéletben. Két fiuk és két lányuk született, házasságuk azonban annyira megromlott, hogy Szendrey Júlia elköltözött férjétől. Nagyon korán, alig 40 évesen elhunyt, a sírján (annak ellenére, hogy Horvát Árpád feleségeként hunyt el) a Petőfi Sándorné és a Szendrey Júlia név szerepel.

3. Költő volt-e Petőfi fia?

Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia - aki 1848-ban született Debrecenben, a keresztapja Arany János volt - apja halála után nagyapjánál élt, majd miután Szendrey Júlia hozzáment Horvát Árpád történészhez, mostohaapja mellett nevelkedett. Petőfi Zoltán élete több elemében emlékeztet Petőfi Sándoréra. Alig 19 évesen vándorszínésznek akart felcsapni, de a visszaemlékezések szerint csak kisebb szerepeket kapott, viszont sokat fordított francia nyelvről, és persze versírással költeményeket is írt:

De nincsen is a világon senki sem,

Kiért olyan hőn dobogna fel szivem,

Mint dobog fel az teérted, szép leány,

Akinél nincs kedvesebbem, csak hazám!

4. Miért nem tudunk többet Petőfi Zoltánról?

Mert nagyon fiatalon halt meg. Petőfi Zoltán állítólag kicsapongó életmódot folytatott, ezt pedig megviselte a szervezetét. Nagyon fiatalon megbetegedett, rokonoknál és külföldi gyógyfürdőkben keresett gyógyulást, ám 1870. november 5-én - mindössze 22 évesen - tüdőbajban meghalt.

Hét dolog, amit biztosan nem tudtál Arany Jánosról

Kétszáz éve, 1817 márciusában született Arany János, akiről mindenki tanul az iskolában. Néhány érdekesség azonban kimaradt a tankönyvekből. 1. Zseni volt Ezzel aligha mondunk újdonságot, de azt talán kevesebben tudják, hogy Arany egészen korán, három-négy éves korában megtanult olvasni - hamuba írt betűk segítségével. Mire iskolába került, tökéletesen olvasott, ez pedig a 19.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna