Négy dolog, amit biztosan nem tudtál Petőfi Sándorról

Pontosabban Petőfi Sándor családjáról. Tudtátok például, hogy Andersen világhírű meséi először Szendrey Júlia fordításában jelentek meg nyomtatásban Magyarországon? Vagy hogy Petőfi halála után Szendrey hozzáment ugyan Horvát Árpád történészhez, de annyira megromlott a kapcsolatuk, hogy külön lakásba költözött? És miért tudunk olyan keveset Petőfi fiáról?

  • Eduline

1. Amit kevesen tudnak Szendrey Júliáról

Hans Christian Andersen meséi nyomtatásban először Szendrey Júlia fordításában jelentek meg, ő fordította le például A császár új ruhája és A rendíthetetlen ólomkatona című mesét.

Wikipedia

2. Ki volt Horvát Árpád?

Történész és könyvtárvezető. Ő volt az, aki 1850 júliusában feleségül vette Szendrey Júliát, nagy port kavarva ezzel a közéletben. Két fiuk és két lányuk született, házasságuk azonban annyira megromlott, hogy Szendrey Júlia elköltözött férjétől. Nagyon korán, alig 40 évesen elhunyt, a sírján (annak ellenére, hogy Horvát Árpád feleségeként hunyt el) a Petőfi Sándorné és a Szendrey Júlia név szerepel.

3. Költő volt-e Petőfi fia?

Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia - aki 1848-ban született Debrecenben, a keresztapja Arany János volt - apja halála után nagyapjánál élt, majd miután Szendrey Júlia hozzáment Horvát Árpád történészhez, mostohaapja mellett nevelkedett. Petőfi Zoltán élete több elemében emlékeztet Petőfi Sándoréra. Alig 19 évesen vándorszínésznek akart felcsapni, de a visszaemlékezések szerint csak kisebb szerepeket kapott, viszont sokat fordított francia nyelvről, és persze versírással költeményeket is írt:

De nincsen is a világon senki sem,

Kiért olyan hőn dobogna fel szivem,

Mint dobog fel az teérted, szép leány,

Akinél nincs kedvesebbem, csak hazám!

4. Miért nem tudunk többet Petőfi Zoltánról?

Mert nagyon fiatalon halt meg. Petőfi Zoltán állítólag kicsapongó életmódot folytatott, ezt pedig megviselte a szervezetét. Nagyon fiatalon megbetegedett, rokonoknál és külföldi gyógyfürdőkben keresett gyógyulást, ám 1870. november 5-én - mindössze 22 évesen - tüdőbajban meghalt.

Hét dolog, amit biztosan nem tudtál Arany Jánosról

Kétszáz éve, 1817 márciusában született Arany János, akiről mindenki tanul az iskolában. Néhány érdekesség azonban kimaradt a tankönyvekből. 1. Zseni volt Ezzel aligha mondunk újdonságot, de azt talán kevesebben tudják, hogy Arany egészen korán, három-négy éves korában megtanult olvasni - hamuba írt betűk segítségével. Mire iskolába került, tökéletesen olvasott, ez pedig a 19.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.