"Végleges ellehetetlenülés": tiltakoznak az új finanszírozás ellen az alapítványi iskolák

Túry Gergely

Az egyesület elnöksége a költségvetési törvényjavaslatban foglaltakról szóló állásfoglalásában az írta: kérik az Országgyűlés bizottságaitól, frakcióitól, valamint a képviselőktől, hogy ne támogassák a nemzeti köznevelési törvényben foglalt finanszírozási rendszer megváltoztatását. Szerintük a források csökkentése a végleges ellehetetlenülést eredményezné nagyon sok intézmény esetében.

Az alapítványi iskolák "zöme közel sem a gazdag elit gyermekeinek iskolái." Hátránykompenzáló, második esélyt biztosító, esetleg sajátos nevelési igényű, különös bánásmódot igénylő diákok és családok utolsó lehetősége - írták.

A dokumentum szerint a 2013-as adatok szerint több mint 232 ezer diák tanul 750 nem állami, nem egyházi fenntartású közoktatási intézményben. Őket több mint tízezer pedagógus tanítja, mellettük az intézményekben még közel háromezer munkavállaló dolgozik.

Az alapítványi iskolák jelenleg is alacsonyabb állami forrásból ugyanazt a közfeladatot látják el, mint állami, egyházi társaik. A bérek átlagosan a költségek legfeljebb kétharmadát jelentik, a kollégiumok esetében az állami támogatás a működtetés és fenntartás költségeinek csupán 35 százalékát fedezi. Ezért úgy látjuk, pénzügyi okai nem lehetnek az állam számára olcsóbb, és a családok által igényelt oktatási intézmények bezárásának - olvasható az állásfoglalásban.

Az egyesület elnöksége szerint, a törvényjavaslatban szereplő finanszírozási rendszer azt is jelenthetné, hogy "akár több ezer pedagógus és munkavállaló veszítené el munkahelyét". Nem marad más választása az egyéb forrásokkal nem rendelkező intézményeknek, mint a bezárás, hiszen a köznevelési törvény előírja, hogy a pedagógusok nem kaphatják az állami és egyházi fenntartású intézményekben dolgozó kollégáik bérének 75 százalékát, csak a törvényben előírt összegeket - olvasható az állásfoglalásban.