Visszaesett a felzárkóztató programokon tanulók száma

Nagymértékben visszaesett a Híd programokban résztvevő tanulók száma: míg tavalyelőtt még közel 3100-an tanultak a felzárkóztató programban, addig a 2016/17-es tanévben már alig több mint 2370-en - írta a Magyar Nemzet szerdán a Központi Statisztikai Hivatal oktatási adatokat elemző kiadványa alapján.

  • MTI
Fülöp Máté
Pedig felzárkóztatási programokra égető szükség van, ugyanis a 2015/16. tanév végén a nyolc évvel korábbi első osztályosok mindössze 89,9 százaléka végezet el eredményesen a 8. évfolyamot - teszi hozzá a lap.

A cikk szerint aggasztó az is, hogy 2016-ban - az európai trendekkel ellentétben - nőtt a hazai korai iskolaelhagyók aránya, vagyis azoké a 18-24 éveseké, akiknek nincs középfokú végzettségük és a mérés időpontját megelőző négy hétben semmilyen képzésben nem vettek részt.

A 2013-ban indult Híd programok célja a lemorzsolódott tanulók visszavezetése a képzésbe, valamint azok számának csökkentése, akiknek nincs alap- vagy középfokú végzettségük.

Megdöbbentő adatok: 42 ezer diák tűnt el a magyar iskolákból

Több mint 42 ezer diák morzsolódott le, esett ki a közoktatásból a tankötelezettség felső korhatárának csökkentése miatt - tudta meg a 168 Óra. A 168 Óra megszerezte azt a minisztériumi felméréshez, amelyből kiderül: több mint 42 ezer diák esett ki az oktatási rendszerből, a dokumentumban az áll, hogy „egy 2014-2015-ben elvégzett módszertani kísérlet alapján, a referencia napon (2014.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Közoktatás
Vendégszerző

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Közoktatás
Gál Luca

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.