Visszaesett a felzárkóztató programokon tanulók száma

Nagymértékben visszaesett a Híd programokban résztvevő tanulók száma: míg tavalyelőtt még közel 3100-an tanultak a felzárkóztató programban, addig a 2016/17-es tanévben már alig több mint 2370-en - írta a Magyar Nemzet szerdán a Központi Statisztikai Hivatal oktatási adatokat elemző kiadványa alapján.

  • MTI
Fülöp Máté
Pedig felzárkóztatási programokra égető szükség van, ugyanis a 2015/16. tanév végén a nyolc évvel korábbi első osztályosok mindössze 89,9 százaléka végezet el eredményesen a 8. évfolyamot - teszi hozzá a lap.

A cikk szerint aggasztó az is, hogy 2016-ban - az európai trendekkel ellentétben - nőtt a hazai korai iskolaelhagyók aránya, vagyis azoké a 18-24 éveseké, akiknek nincs középfokú végzettségük és a mérés időpontját megelőző négy hétben semmilyen képzésben nem vettek részt.

A 2013-ban indult Híd programok célja a lemorzsolódott tanulók visszavezetése a képzésbe, valamint azok számának csökkentése, akiknek nincs alap- vagy középfokú végzettségük.

Megdöbbentő adatok: 42 ezer diák tűnt el a magyar iskolákból

Több mint 42 ezer diák morzsolódott le, esett ki a közoktatásból a tankötelezettség felső korhatárának csökkentése miatt - tudta meg a 168 Óra. A 168 Óra megszerezte azt a minisztériumi felméréshez, amelyből kiderül: több mint 42 ezer diák esett ki az oktatási rendszerből, a dokumentumban az áll, hogy „egy 2014-2015-ben elvégzett módszertani kísérlet alapján, a referencia napon (2014.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Nyelvtanulás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna